Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-03 / 102. szám
KADARKÚT 082 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 3., SZERDA Együtt a család. Balról Marosi Jánosné, mellette az unokák; Róbert és Gábor. Apjuk, Marosi Róbert még mindig figyel az ő édesapja, János szavára Az iskola a város motorja fejlesztés Munkahelyre és csatornára van a legnagyobb szükség SZÁMOKBAN Lassan csökken a népesség a legfiatalabb somogyi városban jelenleg 2758-an élnek, a lakosságszám az elköltözések miatt - kevés a munkahely a településen - némileg csökken. Az 1367 kadarkúti férfira 1391 nő jut. A település korfája kiegyensúlyozott, hiszen 472 tizennégy év alatti és 474 hatvanesztendősnél idősebb lakója van a városkának. A legidősebb lakó cím a 94 éves Mihóka Jánost illeti, míg a legifjabb az idén április 25-én született Rózsa Botondot. Meglehetősen magas a munkanélküliség, hiszen kétszázkétszáznegyven ember állástalan. Negyedével nőtt a pénzük A tavalyinál majd huszonöt százalékkal nagyobb költség- vetésből, 1,239 milliárd forintból gazdálkodhat az önkormányzat az idei esztendőben. A keretből 196 millió forint a hitel, melyet felújításokra fordítanak: összesen 276 millió jut fejlesztő beruházásokra. Szociális támogatásra negyvenhatmillió forintot fizet ki a város vezetése, míg harminckilencmillió megy el különböző beruházásokra. RECEPT Gombás szarvasragu hozzávalók: fél kiló szarvas- comb, 1 hagyma, kakukkfű, majoránna, fél liter húsleves, 30 deka gomba, 2 evőkanál liszt, 2 evőkanál vörösbor, só, bors. A húst kockára vágjuk és olajban megpirítjuk, majd hozzáadjuk a csíkokra szelt hagymát és összedinszteljük. Megfűszerezzük, egy kanál liszttel megszórjuk, összekeverjük, majd felöntjük a húslevessel. Fedő alatt egy óráig pároljuk. Ekkor hozzáadjuk a gombát, fél órát pároljuk, aztán a vörösborral kevert liszttel besűrítjük. Az aprócska puli vehemensen ostromolja a kerítést: bár igazából azt sem tudjuk, melyik a lon- csos eb eleje, nem merünk benyitni a kapun. Még akkor is csak óvatosan, amikor megjelenik Marosi Róbert, s helyére parancsolja a fenekedő ebet. A házba lépve a kutyaugatást a tévé hangja váltja fel: két tízévesforma lurkó bámulja a zaj ládát.- Heten lakunk itt jelenleg - mondja Marosi János, a gyerekek nagyapja, Marosi Róbert édesapja. - Jól elférünk, meg aztán a fiataloknak jól jön, ha van öreg a háznál. Sokat dolgoznak, így aztán gyakran be kell segítenünk a gyereknevelésbe. A Marosi családban mindig kiemelt szerep jut az aprónépnek. Ezért is költözött ide a család 1984-ben Bányáról. Jól érezték ugyan magukat a kis zselic- széli falucskában, ám az unokák érdeke azt kívánta, kerekedjenek fel. - Bányáról Kaposmé- rőbe kellett volna iskolába hordani őket - meséli Marosi Róbert. - Korai indulás, télen vagy be tud jönni a busz, vagy elakad. Én anno még Lipótfára jártam, ha esett az eső, bőrig áztam, mire átértem. Nem akartam hasonlóknak kitenni a gyerekeimet. A legidősebb már félig kirepült a családi fészekből: a 18 éves lány Barcsra jár két tannyelvű iskolába. A két kisebb, Róbert és Gábor viszont helyben szívják magukba a tudást.- Nagyon nagy előnye a falunak, bocsánat a városnak, nem áll még rá a szánk - magyarázkodik Marosi Jánosné -, hogy Uyen iskolája van. Az alsó tagozattól az érettségiig itt maradhat a gyerek: ráadásul kiváló tanárok vannak, azaz az itteniek nincsenek hátrányban a kaposvári gimikbe járókkal szemben.- Sokat fejlődött a település, NAGY NAP VOLT 2005. július 1. Kadarkút életében: Mádl Ferenc köztársasági elnök ekkor írta alá a nagyközség várossá nyilvánítására tett javaslatot, s ezzel létrejött a 14. somogyi város. A kadarkúti vezetők fejében 1992-ben fogant meg az ötlet, jó lenne, ha a település városi rangra emelkedhetne. Ennek megfelelően milliárdos be Marosi János. - Amikor idejöttünk, még rengeteg földút volt, nem épült ki a központ, s csak néhány bolt működött. Most pedig üzlet üzlet hátán, parkosítanak, s az utcák is asz- faltozottak. A miénkre ráférne, hogy kiszélesítsék, reméljük, most már erre is sor kerül. A család, csakúgy, mint a helyi „őslakosok” nagy, bár egyre fogyatkozó része, még mindig a földből él. - Tíz hektárunk van - büszkélkedik Marosi János -, a fiamék pedig zöldséget, gyümölcsöt árulnak a kaposvári piacon. Azért hiába lett város Kadarkút tavaly, még mindig sok a falusias vonás. Ilyennek tartják, fejlesztésekbe kezdtek, hogy minél hamarabb kiépülhessen a megfelelő infrastruktúra. Emellett a település a városhiányos területen térségi feladatokat is ellátott, így nem volt akadálya a cím elnyerésének: huszonnyolc esztendővel a nagyközségi rang elérése után Kadarkút a legifjabb somogyi várossá lépett elő. hogy nincs elég munkahely a településen. A kaposvári ruhagyár ugyan kiköltözött Kadarkútra, hiszen itt gazdaságosabban működhet, ám a vállalkozók még nem törik rá az ajtót türelmetlenségükben a polgármesterre.- Munka kellene, no és csatorna - bólogat Marosi Róbert. - Egyszerűbb, korszerűbb lenne, mint a szippantás, ami ráadásul drága is. No és nem ártana valami fiatalos szórakozóhely sem. Ugyanis hiába díszíti megannyi trófea a ház falait, hiába édesapja több mint négy évtizede tartó vadászszenvedélye, Marosi Róbert inkább társaságban töltené el szabadidejét. Persze, ott a művelődési ház, rengeteg a program, de inkább egy olyan nyugodt hely hiányzik, ahová be lehetne ülni, beszélgetni, s lenne néhány egyszerűbb játék.- Sajnos, a mozi már megszűnt - teszi hozzá Marosi Jánosné. - Ám talán csak tényleg a több szórakozás hiányzik, hiszen amúgy minden megvan helyben. S nem mellékesen, hiába lettünk város, a közösség még falusias. Azaz figyelnek egymásra az emberek. S jó lenne, ha ez így is maradna! Új burkolat az Ady utcában befejeződött az Ady Endre utcában az útburkolat felújítása. A munkálatokhoz 1 millió forintot nyert az önkormányzat a területfejlesztési tanácstól, melyet kétmillióval pótolt ki a város vezetése. Bartók-napok júniusban BARTÓK-NAPOKAT RENDEZ a művelődési ház a Jálics Ernő iskolával közösen június végén. A háromnapos rendezvényre képzőművészeti munkák készülnek Bartókról, melyekből kiállítás nyílik, az érdeklődők megismerkedhetnek a világhírű zeneszerző életével, míg a Bartók-esten az Amerikában elhunyt zeneszerző műveiből hangzanak el részletek. Nyárson sült örömök A város a tavalyihoz hasonlóan az idén is benevezett az Asztali örömök Somogybán programsorozatba. Június második hétvégéjén rendezik a nyárson sült húsfalatkák parádéját: a saslikféleségeknek már egy esztendővel ezelőtt is több százan hódoltak be. Új városközpont épül A területfejlesztési minisztertől 25 millió forintot nyert a település városközpont kialakítására, melyhez az ön- kormányzat további húszmilliót tett hozzá. A pénzből járdákat, felszíni csapadékelvezetőket, parkolóhelyeket és a templom kerítését építi meg a város vezetése. Nagy erőkkel folyik a munka Az oldal cikkeit Vas András írta Fotók: Láng Róbert Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta főleg a központi rész - szól közTizenhárom évet dolgoztak a magasabb rangért Elszakadnának a túl pénzes Kaposvártól új kistérség Tizenhat településért alkotnának társközpontot Nagybajommal Fonyódligeten nyaraltak a kadarkúti gyermekek Repül az idő: Verkman József polgármester huszonegy esztendeje került Kadarkút élére, s tavaly óta már városvezetőnek vallhatja magát. - A legnagyobb siker, amit elérhettünk, a városi cím - állította. - Hosszú munka gyümölcse érett be, a rendszer- váltás óta ezen dolgoztunk. A fejlett községből egy egyelőre gyengécske város lett, s a tavaly júniusban kiérdemelt titulus új feladatokat rótt az önkormányzatra. - Éppen a legnagyobb dolgok vannak vissza; a szolgáltatások fejlesztése, a munkahelyteremtés - mondta a polgármester. - Élhető várost kell kialakítani. Mindezek egyik alapvető feltétele a csatornahálózat kiépítése. Kadarkút nagyközségként nem tudott pályázni, vagy ha mégis befogadták kérelmét, forráshiányra hivatkozva mindig el is utasították. A városi rang segíthet a pénzszerzésben.- Jövőre, de legkésőbb két év múlva kiépülhet a szennyvíz- hálózat - mondta Verkman József. - Emellett iparterületet szeretnénk kialakítani, hogy a vállalkozások számára vonzóvá tegyük a várost. Az infrastruktúránk ugyanis irigylésre méltó: gáz, víz, villany mindenütt van, s minden utunk szilárd burkolatú. Nagy feladat lesz az iskola rekonstrukciója is, de meg kell lépnünk, hiszen az intézmény Verkman József polgármester: élhető várost kell kialakítanunk rendkívül fontos szerepet játszik a település életében. A hosszabb távú tervekben szerepel Nagybajom társközponttal egy önálló kistérség kialakítása. - Semmi bajunk Kaposvárral, csak éppen túlságosan javítja a kistérség mutatóit - elemezte a polgármester. - Rengeteg pályázati lehetőségtől estünk el emiatt eddig is. Ügy tervezzük, hogy 16 település csatlakozna az új kistérséghez, mely így sokkal jobban ki tudná használni a pályázati lehetőségeket. Egy igazi iskolakisvárost szeretnénk kialakítani, ahol jut munka az embereknek, s akik emiatt nem is vágyódnak máshová. Tavalyelőtt novemberben 14 taggal alakult meg a Kadarkútért Egyesület, mely azzal a céllal jött létre, hogy hozzájáruljon a város fejlődéséhez, valamint segítse a hátrányos helyzetű lakosokat.- Utóbbiban hamar sikereket tudtunk elkönyvelni - mondta huszár ernő, az egyesület titkára. - Hiszen tavaly nyáron a szegényebb családok gyerekeit el tudtuk vinni nyaralni a Balatonra a fonyódligeti táborba. A nyaraltatáshoz a helyi vállalkozók és civil szervezetek adták össze a pénzt, mert az egyesület önerőből képtelen lett volna mindezt finanszírozni.- Célunk minél jobban bevonni az itt élőket a település életébe - folytatta a titkár. - A programjaink is a kadarkútiak mind szélesebb tömegeit akarják megszólítani. A tanoda-program a hátrányos helyzetű gyerekeknek nyújt iskolán túli foglalkozást. A tartós munkanélküliek számára is szerveznek képzéseket.- A tagdíjakból és uniós pályázatokból fedezzük a költségeinket - tette hozzá Huszár Ernő. Emellett az önkormányzat is támogat bennünket, a művelődési házban pedig irodát kaptunk, így tényleg nyugodt körülmények között dolgozhatunk.
