Somogyi Hírlap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-08 / 106. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁJUS 8., HÉTFŐ SZÁMOKBAN Hárommal több a férfi az aprócska somogyi zsákte­lepülésen jelenleg 217-en lak­nak, közülük 123-an aktív korúak. Nagyon érdekes, hogy hárommal több férfi él itt, mint nő. Fiatalok is szép szám­mal élnek a faluban, 62 a ti­zennyolc éven aluliak száma. Ők fele-fele arányban fiúk, il­letve lányok. Csakúgy, mint a hatvan évnél idősebbek, akik harmincketten vannak. Erdők ölelik körül a falut a település közigazgatási te­rülete 850 hektár. Szántóföld­ből 403 hektárt tartanak nyil­ván, amiből 330-at művelnek, magánszemélyek mindössze 69 hektárt. Ezenfelül 235 hek­tárnyi erdőterület is tartozik a településhez. Sok pénzt költenek segélyre A FALU KÖLTSÉGVETÉSE 52 mil­lió fórint. Az idei évet 9 mil­liós hiánnyal kezdték. A leg­több pénzt a szociális segé­lyezésre költik el, a maradék pedig a felújításokra fogy el. RECEPT Eddei puncsszelet A tésztához hat tojás fehérjét verünk fel 21 dkg cukorral. Hozzákeverjük a ó tojás sár­gáját. Hozzáadunk négy cso­mag puncs pudingport és megsütjük. A krémhez 25 dkg margarint és 20 dkg por­cukrot adunk. Jól elkeverjük és annyi lisztet teszünk hoz­zá, amennyit kíván. Pirítjuk, amíg kifehéredik, majd tejjel feloldva főzzük, amíg pépes lesz. Hozzákeverjük a három tojás sárgáját is. Ha kihűlt, egybekeverjük a kikevert margarinnal. A két tészta kö­zé tesszük. Három tojás fehér­jéből habot keverünk, a tészta tetejére kenjük, arra csoki­reszeléket szórunk. Nyílik az orgona. Fáncsi Henrik (elöl), Fáncsi Patrik, Valkó Árpádné, Valkó Árpád, valamint Fáncsiné Valkó Rita sok időt tölt a kertben Edde volt az ígéret földje újrakezdés Remélik, hogy találnak majd munkát a faluban A nagypapa nagyobbik fia sem talált munkahelyet a falu­ban, ezért kénytelen-kelletlen menyasszonyával együtt össze­pakoltak és elindultak a távolba szerencsét próbálni. Nem is akárhova, hanem egyenesen Ír­országba. Úgy hírlik, odakint si­került elhelyezkedniük, sokáig mégsem szeretnének távol ma­radni a szülői háztól. Valkó Árpád menye, Fáncsiné Valkó Rita két kisgyermekét ne­veli a három és fél szobás ker­tes házban. Patrik kilenc-, Hen­rik pedig ötéves. Mindketten So- mogyjádra járnak iskolába, il­letve óvodába. Sok törődést igé­nyelnek, s az anyuka igyekszik is megfelelni az igényeknek. Az otthoni munkában nagy segítsé­gére van a nagymama, aki fő­ként a kiskertben érzi elemében magát. Az anyuka pedig legin­kább a főzésben leli örömét, s igazán akkor elégedett, ha csa­ládja jóízűen fogyasztja az elé­jük tett finom ételeket.- Patrik a töltött húst kedveli igazán, a kisebbik fiú, Henrik pedig odavan a pogácsáért, meg úgy általában minden sós ételért - mondta az anyuka. A kenyeret, tejet és felvágottat a falu kis bolt­jában szerzi be a család. Ha Ka­posvárra utaznak valamilyen ügyet intézni, ott általában egy hónapra előre bevásárolnak. Omladoznak a külföldiek üresen álló házai- Tíz évvel ezelőtt jöttünk Eddére. Korábban Alsóbogáton laktunk, s jobb munkalehetőség után kutatva költöztünk ide. Saj­nos, nem úgy alakult az életünk, ahogyan elterveztük - árulta el Valkó Árpád, a nyolctagú család legidősebb tagja. - Azelőtt sze­rencsére jól megvoltunk. Én az öreglaki állami gazdaságban dolgoztam. Otthon mindig tar­tottunk állatokat, de ennek most már nem látjuk értelmét. Az udvar hátuljában állnak olyan gazdasági épületek, me­lyeknek egykor nagy hasznát vették, mára azonban üresen tátonganak. Pedig eszükbe ju­tott, hogy újra kezdjék, mert szerintük a háztáji gazdaság­nak van jövője. Tapasztalataik szerint azonban leginkább az éri meg, ha a földeken megtermelik a zöldséget és gyümölcsöt. Ebből mindig sok jut az asztalukra. A faluban sok a kisgyermekes anyuka, akik biztosan elvállal­nának otthon végezhető mun­kát. Egyelőre azonban erre nincs lehetőség. Gyakran beszél­getnek arról: de jó is lenne, ha errefelé tévedne egy-két vállal­kozó, akik hajlandóak lennének munkát adni. külföldiek vásároltak meg több ingatlant hétvégi háznak. Gondot okoz azonban, hogy az épületeket elhanyagolják. Las­sanként már a falak is omla­doznak. Szemmel láthatóan ez nem igazán érdekli gazdáikat, akik az év nagyobb részében amúgy is távol vannak A falu vezetői már többször lépteka probléma megoldása érdekében. Például megkeres­ték a külföldi ingatlantulajdo­nosokat és kérték őket, hogy adják bérbe az épületet Az ötlet azonban süket fülekre ta­lált Pedig több magyar család életét megkönnyítené, ha albér­letben, csak a rezsit fizetve lak­hatna. Nem is beszélve arról, hogy a bérlők a ház tisztaságá­ra és épségére is vigyáznának Edde az elmúlt tíz évben sokat szépült, s a falu csendjére és nyugodtságára sem lehet pa­nasz. A munkanélküliség fájó valósága azonban ezt a falut sem kerüli el. Akik nem tudtak elhe­lyezkedni, azok sem lustálkod­nak. Az otthoni kiskert mellett a főid sem maradhat gondozás nélkül. A telek a Valkó család­ban csak a felnőttek számára je­lent munkát, a két kisgyerek ön­feledten, akár egész nap elját­szik a szabad levegőn. Focizni és kosárlabdázni szeretnek igazán, bár utóbbi játékban kénytelenek egyszerű labdapattogtatással be­érni, mert egy ideje már nélkü­lözniük kell a palánkot. A két gyerkőc számára azonban nincs leküzdhetetlen akadály, ha fára mászásról van szó: tán nincs is- már fa a faluban, amelynek ágain ne csüngtek volna. Ha rossz idő van, nem kétséges, hogy a számítógépezés viszi el a pálmát. Az apuka nagy értője ennek, szükség esetén a kisebb hibákat ki tudja javítani. A számítógépen természetesen játékok is vannak, amelyek leginkább a gyerekeket érdek­lik, amikor édesapjuk engedi, mindig játszanak rajta. Ötszáz méternyi járdát tudtak leaszfaltozni JÁRDAFELÚJÍTÁSRA ADTA BE a pályázatát és a kért összeg felét meg is nyerte az önkor­mányzat. A pénzből ötszáz méternyi gyalogutat aszfal­toztak újra. A költségek hi­ányzó részét a településnek sikerült kigazdálkodnia. A legifjabb eddeiek apja Németországból érkezett NÉMETORSZÁGBÓL költözött a faluba Peter Wolf. Vállalkozó­ként is lát lehetőséget, ked­vese, a falubeli Arató Zsanett pedig ikreket szült neki. Ramóna Mária s Arató Péter 2006. április huszonötödikén jött a világra. Az idén rajtuk kívül nem is született baba eddei szülőktől. Háromhetesek a legifjabb lakók Az oldal cikkeit Bartos László és Szabó Kornél írta. Fotók: Kovács Tibor Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Kiszorult a település a csatornaprogramból A BALATON RÉGIÓ SZennyVÍZ- csatorna-hálózat-fejlesztési programjában szeretett volna részt venni a falu, de a máso­dik tárgyalás után ebből kima­radtak. A település küencven- öt családja marad így egyelőre szennyvízcsatorna nélkül. Vár­ják a következő lehetőséget Négy tahidat építettek saját pénzből a patak fölé A településen négy forrás is ered, amelyeknek vize a főutca melletti árokban folyik el. Né­ha megemelkedik a vízállás, olyankor nem lehet átlépni a kis patakot. Ezért az önkor­mányzat négy faludat emelte­tett a meder fölé. A félmillió forintos beruházást önerőből finanszírozták. Telkek árából fejleszt a zsáktelepülés munkanélküliek Tizennégy halastóval csalogatják a turistákat Erdélyből jött segítségül a falu legelső gondnoka Kevés pénzből gazdálkodik az ön- kormányzat, a sok szociális ki­adás miatt alig marad a műkö­désre. A munkaképes lakosság egyharmadának nincs kenyér­kereső foglalkozása. Az egyeüen munkáltató az önkormányzat - Az önkormányzat a legna­gyobb foglalkoztató, tíz közmun­kást alkalmazunk - mondta Me­gyeri János polgármester. - Az ál­lam csak hatórás munkaidőben fizeti a költségeiket, de öt sze­mélyt nyolc órában alkalmazunk. A plusz kétórás bérüket az ön- kormányzat gazdálkodja ki. Kö­rülbelül ugyanennyi embert fog­lalkoztat a szomszédos faluban működő termelőszövetkezet, né- hányan pedig napszámba járnak. Más lehetőség nincs a faluban. Ez a legnagyobb problémánk, de önerőből képtelenek vagyunk megoldani. Javíthat a helyzeten a falusi turizmus fellendülése. Az iskola épületében négy éve kiala­kítottunk három apartmant, erre ötmillió forint saját pénzt szán­tunk. De eddig sajnos egyetlen vendég sem szállt meg nálunk. Pedig tizennégy' halastó van a környéken, és hatalmas erdőterü­let értékes vadállománnyal. Ah­hoz azonban, hogy a turistákat megnyerjük, muszáj kialakítani a megfelelő úthálózatot Sajnos, kevés pénzből gazdálkodunk, s önerő híján minimális pályázati támogatást tudunk igényelni. Az utak és a járdák helyreállításá­Megyeri János polgármester: élhetőbb falut kell teremtenünk hoz szükséges önrészt az eladott önkormányzati telkek árából fi­zetjük. Eddig 22 házat és húsz házhelyet vettek meg németek a faluban. Egy Uyennek az árából építettünk meg nemrég két 50 méteres sárrázót 450 ezer forin­tért Ez a szántóföldekről csatla­kozik a közútra, így a munkagé­pek nem hordják ki a sarat Jövő­re újra részt szeretnénk venni az állami közmunkaprogramban. Másfél kilométer út és három kilométer járda vár még új burko­latra. Sajnos szennyvízhálóza­tunk sincs. Mivel nem fértünk bele a balatoni régió fejlesztési programjába, kilencvenöt család még egy darabig biztosan a szip- pantónak fog fizetni... felvinczi írén nyolc éve gondos­kodik a falu lakóiról. Kisbuszá­val mindennap szállítja az ebé­det, gyógyszert visz a betegek­nek, s ha kell, intézi az eddeiek hivatalos ügyeit. Törődésének köszönhetően az állatok sem maradnak éhen, hiszen ha kell, akkor a több tízkilós tápos- zsákokat is házhoz szállítja.- Én vagyok a falu első gond­noka - mondta. - Már a hivata­los cím megszerzése előtt is szál­lítottam mindenfélét, amire az itt élő embereknek szüksége volt. Néha úgy érzem, hogy a fa­lubeliek túlságosan is rám ha­gyatkoznak az ügyintézésében. A munkám mellett nem sok időm marad a pihenésre. Felvinczi Irén az erdélyi Ma­rosvásárhelyen született. Annak í fordult. Ott is­merte meg mostani élettársát. A kirándulást kedvelő falugond­nok aztán 16 évvel ezelőtt Eddén telepedett le. Munkája már nem igazán engedi, hogy újra neki­vágjon a nagyvilágnak, meg az­tán párja is hiányozna neki. Ha van egy kis ideje, a kertben te­vékenykedik, mint mondta, szá­mára a növényekkel való törődés jelenti a kikapcsolódást. ________EDDE - 050______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom