Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-26 / 97. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 26., SZERDA SZÁMOKBAN Sok a betelepülő fiatal jelenleg 714-en élnek a tele­pülésen. A létszám évek óta stagnál, jóllehet egyre több a betelepülő fiatal. A falu lakói­nak több mint ötödé 18 éves­nél fiatalabb, míg a 60 évnél idősebbek száma 127. A leg­idősebb lakó Molnár Andrásné Csiszár Mária, aki januárban múlt 89 éves. A legifjabb Hor­váth Levente, aki vasárnap múlt három hónapos. Mintegy ötvenen állástalanok. Hiányos a falukassza az idén félmillió forint híján százmilliós költségvetést ter­vezett az önkormányzat, ám a bevételek jóval elmaradnak a várható kiadásoktól, így mint­egy 24 millió forint hiánnyal számolnak és 17 millió forint pótlásra adtak be igényt. A leg­nagyobb kiadás az iskola és óvoda fenntartása, 14 millió forintot visz el, a konyha 2,3 millióba kerül, szociális támo­gatásra 12,3 milliót költenek. RECEPT Töltött karalábé hozzávalók 4 személyre: 8-10 karalábé, 40 deka darált disz­nóhús, 8 deka főtt rizs, 3 deka vaj, 4 deka liszt, 2 deci tejföl, 1 tojás, 1 húsleveskocka, pet­rezselyem, bors, só. A megmo­sott, meghámozott karalábékat kivájjuk, hogy fél-egycentis faluk maradjon. A húst össze­dolgozzuk a tojással, a finom­ra vágott petrezselyemmel, só­val, borssal, rizzsel. A masszá­val megtöltjük a kivájt fejeket. A vagdalékot szórjuk az edény aljára, rátesszük a fejeket, rá­öntjük a kockából készített húslevest, felforraljuk, lassú tűzön főzzük. Ha a karalábék megpuhultak, kivesszük, a le­vet berántjuk, hozzáadjuk a tejfölt, visszatesszük a karalá­béfejeket, összeforraljuk. Megszerették a régi házat. Kovács Imréné (balról), Kovács Luca és idős Kovács Imréné szívesen lakik a kastélyban, bár sokba kerül a renoválása Megújulásra vár a kastély remény A nemzetközi vasútvonal lehet a település jövője A homlokzat ugyan meglehető­sen lepusztult, de az üveges ve­randa előtti sóderhalom jelzi, már nem soká várat magára az egykor szebb napokat látott épület felújítása. A főutcán álló, a 19. században a Kacskovics- család által épített nemesi kúria évek óta magántulajdon, így ta­lán elkerülhető, hogy megannyi társához hasonlóan az enyészet martalékává váljon.- Közel két évtizede vettük meg a fiaimnak - állítja Kovács Imréné, a helyiek által csak kas­télynak hívott épületben lakó négygenerációs család harma­dik „foka”, azaz a nagymama. - Már korábban is tetszett a fiúk­nak, mindketten imádják a régi­ségeket, így belevágtunk. Arra azonban nem gondoltak, mennyi pénzt emészt fel egy ilyen épület megfelelő renoválá­sa, így egyelőre lassan halad a munka. A kert, a külcsín is hagy némi kívánnivalót maga után, ám a szobák már mutatják, hogy a tulajdonosok helyes úton járnak, hiszen a nyílászárók nagy részét kicserélték, a tata­rozás is a vége felé közeledik.- Mivel lassan haladtunk, fel­merült, hogy elköltözünk - is­meri el Kovács Imréné, miköz­ben a család legifjabb tagját, a fényképezőtői megrémült nyolc hónapos Kovács Lucát nyugtat­gatja. - Ám annyi munkánk, pénzük fekszik már benne, hogy hiába adnánk el, nem té­rülne meg. Nem mellékesen a família egyik tagja sem vágyik környe­zetváltozásra, hiszen mindany- nyian tősgyökeres jákóiak. En­nek megfelelően nehezen hagy­nák el a csendes, nyugodt tele­pülést, még ha időnként oly ne­héz is itt boldogulni.- Azért is áll most a renoválás - mondja a nagymama -, mert elfogyott a pénz. A menyem gye­sen van a picivel, a fiam munka­nem volt mindig ilyen békés az élet a faluban. A második világháború idején a telepü­lés éppen a híres hírhedt Margit-vonalon, a németek utolsó magyarországi védelmi vonalán feküdt. 1944-ben négy hónapon át súlyos har­nélküli, a férjem nyugdíjas. Munkát pedig nehéz találni. A szerencsések a szinte kőha- jításnyira fekvő Nagybajomban találnak állást, ám a többség Ka­posvárra ingázik. Még szeren­cse, hogy közel a vasút: a Nagy­bajommal közös állomás a jákói faluszélen fekszik.- A közlekedés ennek köszön­hetően jó - mondja Kovács Imréné anyósa, aki szintén a kúriában él. - A család is sokat jár a megyeszékhelyre, ott in­tézzük a nagybevásárlásokat, oda járnak a fiatalok szórakoz­ni. Helyben ugyanis se munka, se kikapcsolódási lehetőség. Régebben legalább az előbbi megvolt, hiszen a kilencvenes évek közepéig működött a tsz, cok voltak a környéken: a szövetségesek összesen tíz bombát dobtak le a falura. A szovjetek végül 1944. decem­ber 6-án szorították ki a né­meteket a községből, ám ezt a helyiek közül huszonheten már nem érhették meg. üzemelt egy varroda a faluban. Ma már csak néhányan élnek a földből, a háztáji is leépült: baromfin kívül alig lehet állatot találni a településen.- Régen a mezőgazdaság, fő­leg az eper, a málna révén jól él­tek az emberek - veszi vissza a szót Kovács Imréné. - Ma, aki termel még valamit, az sem tud­ja eladni. Annak idején a téesz- nek hála, nagy volt a pezsgés: színjátszócsoport működött, s minden évben szerveztek egy külföldi utat. Bár mára mindez megszűnt, ennek ellenére Iákó még min­dig az élhetőbb somogyi falvak közé tartozik, hiszen a vasút ré­vén könnyen megközelíthető, ráadásul óvoda, iskola - igaz, csak alsó tagozat - is van a tele­pülésen.- A vasút a falu jövője - állít­ja a nagymama. - Ezt nem csak mi látjuk így, hanem a külföldi­ek is. Egyre többen érdeklődnek eladó épületek iránt, erre a kúri­ára is tettek ajánlatot, de mi már nem megyünk el. A fiatalok sem. Ha eddig kibírtuk, ezután is megleszünk valahogy. Ki tud­ja, mit hoz a jövő... Harcos múlt után békések a mindennapok Új tetőt kap az óvoda pályázati támogatással három évre elosztva 3 millió forintot nyert teki-pályázaton az, önkormányzat az óvoda tetőszerkezetének felújításá­ra és a gázfűtés bevezetésére. Mivel az első kifizetésből nem tudják elindítani a beru­házást, vállalkozót keresnek, aki meghitelezné a hiányzó forintokat. Közhasznú munkások dolgoznak májustól jelenleg 4 közcélú munkást foglalkoztathat az önkor­mányzat, ám májustól két közhasznú munkást vehet fel. Mivel a falunak hatal­masak a zöldterületei, a féltu­cat munkás a környezet ren­dezésével foglalatoskodik. Akadálymentesítenék a középületeket a területfejlesztési tanács­nál pályázott támogatásért a falu, hogy lehetővé váljon az önkormányzati hivatal és az orvosi rendelő akadálymen­tesítése. A többmilliós pro­jektet ugyanis önerőből nem tudják finanszírozni. Naponta házhoz viszik a nyugdíjasok ebédjét naponta nyolcvan adag ételt főznek az önkormányzat ál­tal fenntartott konyhán, ahonnét az óvodások és isko­lások mellett a rászoruló nyugdíjasokat is ellátják. Rá­adásul utóbbiak közül a moz­gásukban korlátozottak szá­mára házhoz is szállítják az ebédet. ízletes falatokat tálalnak Az oldal cikkeit Vas András írta Fotók: Láng Róbert Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Csatorna és összekötő út kell a falunak fejlesztések A vártnál kevesebb pénzből gazdálkodik az önkormányzat Második ciklusát tölti a falu élén Kovács lános, Iákó polgár- mestere, aki szerint az elmúlt négy esztendő jóval nehezebb­nek bizonyult, mint az első négy év.- Az anyagi lehetőségeink be­határoltak voltak, a reméltnél kevesebb pénzből gazdálkod­hattunk - állította a polgármes­ter. - Ennek ellenére a ciklus elején meghatározott program­ból kevés kivételtől eltekintve szinte mindent meg tudtunk valósítani. Ami nagyon bánt, hogy két utcában továbbra sincs szilárd burkolat, pedig terveztük a felújítást. lóval több passzus sorakozik viszont az eredményoldalon. Az áramszolgáltatóval kötött, a falu számára feltétlenül előnyös konstrukció keretében kiépült a korszerű közvilágítás az ut­cákban: korábban csak minden harmadik-negyedik oszlop tete­jén pislákolt némi fény, mostan­ra viszont minden másodikon energiatakarékos izzó világít. Ez hozzájárult a közbiztonság javításához is.- lói állunk az óvoda felújítá­sával is - mondta Kovács lános. - A vizesblokk és a tálaló már készen van, a terveink szerint idén a tető- és a fűtéskorszerűsí­tés következik. Ötmillió forintból új kerítést építettek a katolikus teme­tőben, ahol egy parkolót is ki­Kovács János: az önkormányzat lehetőségei behatároltak alakítottak, hogy ne az út szé­lén álljanak meg a kocsik, s a töredezett járdát itt díszkőre cserélték.- Nagyon hiányzik viszont a szennyvízcsatorna - vallotta be a polgármester. - Talán csaüa- kozhatunk majd a Balaton- törvény miatt hamarosan meg­épülő nagybajomihoz. Az is jó lenne, ha megépülne végre a fa­lut Kiskorpáddal összekötő út. Tíz-tizenkét kilométerrel köze­lebb kerülnénk Kaposvárhoz. Mert jó dolog, hogy már van e- Magyarország pontunk és internetünk, mellyel kiléptünk a nagyvilágba, de azért nem ár­tana, ha helyben is előrébb lép­hetnénk... Múzeumot rendeznek be a régi tűzoltószertárban Tavaly májusban vált ki a helyi nyugdíjasklubból a hagyo­mányőrző egyesület, melyet tu­catnyian alapítottak. A szerve­zet rögtön tagja lett a kapós- füredi kistérségi társulásnak, így állandó résztvevője a kör­nyékbeli eseményeknek.- Az önkormányzattól meg­kaptuk a régi tűzoltószertárt - mondta tálján ferenc, az egye­sület vezetője. - Falumúzeumot szeretnénk berendezni az épü­letben, melynek egyik fele hely- történeti kiállításként működ­ne, olyasfajtaként, mint a nemesdédi. A másik felében pe­dig tűzoltó-múzeumot rendez­nénk be. Számomra főleg az utóbbi a fontos, hiszen csak­nem húsz évig hivatásos tűzol­tóként dolgoztam. Természete­sen a minden­napos progra­mokat sem ha­nyagolják el: gőzerővel ké­szülnek a má­jus végén a kaposfüredi sport- csarnokban megrendezésre ke­rülő kistérségi találkozóra, ahol kulturális műsorral, énekekkel, szavalatokkal lépnek fel. Emel­lett a falunap szervezéséből is kiveszik a részüket, elképzel­hető, hogy benevezik Iákót az asztali örömök gasztronómiai versenybe: a faluban a nyúl ke­rülne terítékre. JÁKÓ - 080 ______

Next

/
Oldalképek
Tartalom