Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-03 / 78. szám

15 8 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 3., HÉTFŐ PORROGSZENTKIRALY ­SZÁMOKBAN Krisztofer egy hónapos 335 lakosa van a falunak, 166 a férfi és 169 a nő. Hatvanné­gyen 18 évesnél fiatalabbak. Öt 3 évesnél fiatalabb kisfiú és hét kislány van. Hetvenegy ember 62 évesnél idősebb, a legfiatalabb, Orosz Krisztofer Maxim egy hónapos. A legidő­sebb, Tóth József 87 éves. 12 milliós fejlesztés 52 millió forintból gazdálko­dik idén az önkormányzat, ez magában foglalja a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat költ­ségvetését is. Fejlesztésre 12 millió forint jut. Pályázati pénz­ből készül el az új járda. A pol­gármesteri hivatal felújításának a terveit szeretnék idén elké­szíttetni, tervezik a szennyvíz­programot, részesei a Mecsek- Dráva hulladékgazdálkodási projektnek. A buszváróra előte­tő kerül, megvalósul a Dráva- projektes beruházás és egy fű­kasza vásárlásához különítettek el önrészt. Megszűnt az iskola, a csurgói általános iskolákba já­ró gyerekek után 66, illetve 99 ezer forintot fizet diákonként egy évre az önkormányzat RECEPT Almás lepény EGY DECILITER tejben két deka­gramm élesztőt felfuttatunk. Harminc dekagramm lisztet összemorzsolunk tizenöt de­kagramm margarinnal, s egy kanál cukorral, csipetnyi só­val, egy darab tojással, az élesztős tejjel, egy púpos ka­nál tejföllel összegyúrjuk. Két részre osztjuk a tésztát. Ki­nyújtjuk, majd az egyik lapot a tepsi aljára tesszük, s reszelt almát hintünk rá. Megcukroz­zuk, tetszés szerint fahéjat hintünk rá. A másik lappal lefedjük, utána megsütjük. Ha az almát előbb megpárol­juk, akkor még finomabb tésztát kapunk. Együtt öröm a játék. Büki Attila (balról), Büki Ferenc, Jeszek Józsefné és Büki Ferencné Hannával (középen), a család szemefényével a legboldogabb A fiatalokkal él a dédmama előny Ha együtt van a család, akkor helyben a segítség Fekete ruhát hord Jeszek Jó­zsefné, az urát gyászolja. A 79 éves asszony tavaly költözött a fiáékhoz, miután meghalt a párja. így lett Bükiék háromge­nerációs családja négygenerá­cióssá. Igaz, előtte is nap mint nap együtt voltak, mert a déd­mama sokat segített a fiáéknak. A háza nemrég gazdára talált, ő is megszokta, hogy a bolttal szemben lévő ház már az ottho­na. Jól bírja magát, rengeteget dolgozik. Szeme fénye pedig a legkisebb dédunoka, a másfél éves Büki Hanna. A kislány ottjártunkkor büszkén illegett a divatos farmer kétrészesében, láthatóan élvezte csinos ru­hácskáját.- Barátságos kislány, bárki­vel elmenne - mondta a déd- mamája, majd arra kérte, hogy táncoljon. Hanna nem tétová­zott, pörögni, forogni kezdett a nappaliban. Szívesen felügyeli a dédi, de szaladni már nem tud utána, viszont a kertben és a hegyen még úgy tevékenyke­dik, mint egy fiatal. Emellett pi- acozni jár Nagyatádra. Tojást, borsót, diót visz. Régen hetente kétszer is ment, most már csak egyszer. Mondják neki a család­tagjai, hogy ne dolgozzon már annyit, de hiába, mert nem tud tétlenül lenni. Nagyon várta már, hogy kitavaszodjon.- Belebetegedne, ha nem me­hetne - mondta róla a menye, Büki Ferencné és hozzátette: ha a mama nem lesz, saját mákjuk sem lesz, mert ő bizony nem egyelgeti. Bükiné ötvenszázalé­kos rokkantnyugdíjas, de dél­utánonként a teleházban dolgo­zik. Takarít és a számítógépező gyerekeket felügyeli, ami nem mindig egyszerű.- Olyan zsivaj van ott, hogy alig lehet hallani - vetette köz­be az éppen hazaérkező férj, Büki Ferenc. A férfit az önkor­mányzat alkalmazza, s a teme­tőből szaladt haza, ahol járdát építenek éppen. Megérkezett közben a fia is, Büki Attila, aki az udvaron szerelte a traktort. Egyébként autóbuszsofőr, a környéken jár. Korábban Csur­gón dolgozott és Iharosberény- ben, mert helyben egyáltalán nincs munkalehetőség. Az ott­honi gazdaság azonban sosem hagyja, hogy unatkozzon. Szán­tójuk van, málnát és fenyőt termesztenek, disznót, barom­fit tartanak.- 280-300 almafánk volt, de kivágtuk, mert nem érte meg. 15-20 fát hagytunk csak mondta a fiatalember. Régen még áprilisban is el tudtuk ad­ni az almát, de most bepöttyö- södik, nem lehet értékesíteni. Munka pedig bőven van vele. Mutatóban sem maradt tehén- Miénk volt az utolsó tehén, csak a férjem már beteges­kedett, ezért el kellett ad­nunk. 73 évesen még fejtem- mondta Jeszek Józsefné. Most nincs tehén a faluban. A tejcsarnok már korábban megszűnt, utána egy darabig még el lehetett adogatni a te­jet a falusiaknak. Szentkirá­lyon néhány évtizede még szinte minden házban tartot­tak tehenet. Ennél meghatá­rozóbb volt azonban a gyü­mölcstermesztés, különösen az almatermesztés. Napja­inkban már ez utóbbi jelen­tősége is csökkent. Már januárban megkezdjük a metszést, s nagyon sokszor kell permetezni egy évben. A családtagok között nem csak a munkában, másban is egyetértés van.- Ha eltér a véleményünk, azt megmondjuk a másiknak, de nem veszekszünk. A mama ré- gimódian gondolkodik, szerinte reggel hattól este kilencig egy­folytában dolgozni kellene, s nem nézi jó szemmel, ha le­ülünk. Ez ez egyik vitaforrás - mondta Bükiné.- 34 éve a menyem, de nem voltunk még haragban - tette hozzá az anyósa.- Jó, ha együtt van a család, mert helyben a segítség - vé­lekedett Attila. Édesanyja el­mondta: menye hamarosan visszamegy dolgozni, s akkor ő marad otthon Hannával. A fiatalasszony, Tófej Melinda autóvezetésből vizsgázott ép­pen. A berzencei Szeretet ott­honból ment gyesre, s oda is megy vissza. Szereti a hivatá­sát, és átszállással ugyan, de meg tudja oldani a bejárást. Anyósa meg örömmel vigyáz Hannára, aki három unokája közül a legkisebb. Járda pályázati pénzből a megyei területfejlesztési ta­nács pályázati támogatásával építhet járdát az önkormány­zat A forrást két évre elosztva kapták. Tavaly elkészült egy 340 méteres szakasz, idén 460 méter épül meg. Újabb járdaépítési pályázatot is nyújtottak be a regionális fej­lesztési tanácshoz: a Csurgói utcában szeretnének egy 320 méteres szakaszt építeni. Új falubuszt vennének új falugondnoki buszra pá­lyáz a porrogi körjegyzőség­hez tartozó négy település, közöttük Porrogszentkirály is. Szeretnék lecserélni a so­kat futott járművet. A mikro- térségben az elsők között in­dult el a falugondnoki szolgá­lat Porrog gesztorságával. Barátságok szövődnek tavaly Szentistvándon talál­koztak, idén Csíkszentkirá­lyon fognak a Szentkirály Szövetség tagjai. Közben a szlovákiai Királyfiakarcsára is ellátogattak. A szövetség 1997-ben alakult, s évente másutt tartják hagyományos, augusztusi rendezvényüket. Porrogszentkirály 2007-ben ad otthont a találkozónak. Kertészeket képeznek összesen tizenkilencen vesz­nek részt a kertészképzés­ben, ebből hat a helyi em­ber. A tanfolyam elméleti és gyakorlati részből áll, július­ban zárul és OKJ-s bizonyít­ványt ad. Az önkormányzat szeretne munkát is biztosí­tani a frissen végzett kerté­szeknek. Az oldal cikkeit Varga Andrea írta Fotók: Török Anett Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Két tájházban a múlt emlékei szomorúság Segítik, de megtartani nem tudják a fiatalokat Négy év alatt 100 millió forintos beruházás valósul meg a falu­ban. Azt hiszem, ezzel elégedet­tek lehetünk, mondta Szlávecz Károlyné polgármester. Parkot és játszóteret építettek, az önkor­mányzati épületekbe bevezették a gázt, fejlesztették a polgármes­teri hivatal számítógépes park­ját és a teleház számítógéppel való felszerelésében is segítet­tek. Munkagépekkel gazdagod­tak, így a hótoláshoz sem kell vállalkozót hívniuk sok pénzért.- Nagyon sok embert foglal­koztattunk, ami jó, de szomorú is, hogy ilyen kicsi önkormány­zat a legnagyobb munkáltató - folytatta a polgármester. Az ön- kormányzat már 6 éve támogat­ja a felsőfokú oktatásban részt vevő fiatalokat, jelenleg ötöt. Saj­nos nem lesz munkalehetősé­gük a környéken. Azért kell el- menniük, mert itt nem tudnak boldogulni. Jó lenne, ha volna olyan gazdasági erő a kistérség­ben, ami lehetővé tenné, hogy aki akar, az itt telepedhessen le. A polgármester elégedett a 2006-os költségvetéssel. Azt mondta: sok pénzt tudnak fej­lesztésre fordítani, mert tavaly visszafogták a beruházásokat. A Dráva-projekt keretében erdei iskolát és bemutatótermet alakí­tanak ki a régi iskola épületé­ben. A Jeszek-féle, évszázados parasztházat felújítják és a régi paraszti vüág használati tárgyai­Szlávecz Károlyné polgármester val rendezik be. Az udvarába ke­mencét építenek, eléje parkolót. A már meglévő tájházuk szigete­lésére is jut az elnyert pénzből. Az itt lévő kiállítási tárgyakat je­lenleg a régi orvosi lakásban nézhetik meg az érdeklődők, mert nem hagyhatták télre a vi­zes épületben.- A közösségépítésben sokat léptünk előre - összegezte. A civil szervezetek összefogásá­nak - Gyöngyvirág Nyugdíjas Klub, Hétszergörbe Hagyo­mányőrző Egyesület, evangé­likus egyház, cigány kisebbségi önkormányzat - köszönhetően több sikeres rendezvényt is tar­tottak a faluban, amit szeret­nének hagyománnyá tenni. Munkaidőben pályázatot ír, utána megmetszi a fákat Évszázados hagyománya van itt az almatermesztésnek. A Varga család az 1950-es években tele­pítette az első ültetvényét. Az ag- ronómus Varga /ázse/felismerte, hogy modern fajtákkal és minő­ségi almával érdemes foglalkoz­ni, ezért néhány éve intenzív gyümölcstermesztésbe kezdett. Most 3 hektáros, korszerű ültet­vényükön 10-12 fajta alma te­rem. Az agronómus fia, Varga Erik (képünkön) informatikus­ként végzett, de kiveszi a részét a családi vállalkozásból. Idén újabb 300-400 almafát ültetnek.- Augusztus közepétől októbe­rig folyamatosan érik az alma. így nem kell napszámosokat hívnunk, mi is le tudjuk szedni. Régebben ez csak rokoni segít­séggel ment - mondta a fiatal­ember, aki négy­évé önkormány­zati képviselő és alpolgármes­ter, pályázati re­ferens és a kör­jegyzőség infor­matikusa és könyvtáros.- Egész évben van mit csi­nálni - mondta. Általában január 15-én kezdik az almafák metszését. Ez idén az időjárás miatt csúszott egy hónapot. Az ültetvény utána is ad munkát, aztán novemberben indul a fenyőfaszezon. Szilveszter táján pihennek egyet és az egész kezdődik elölről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom