Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-21 / 93. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 21., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP MEGKÉRDEZTÜK Fontos-e a védőoltás? varga józsefné eladó, Kapos­vár: - Szükséges­nek tartom, hogy minden gyermek megkapja a védőoltásokat, amelyek megfelelő védelmet nyújtanak a különböző beteg­ségek ellen. Vannak olyan ol­tások, többek közt a bárány­himlő elleni is ilyen, amelye­ket nem kötelező beadatni, de ugyanakkor térítés ellenében megkaphatja a kisgyerek. kozma Zsuzsanna kismama, Kaposvár: - Mindenféle­képpen hasz­nosnak tar­tom a védőol­tásokat. Én is gondolko­dom azon, hogy kisgyerekem a kötelező oltások mellett az agyhártyagyulladást okozó kullancs ellenit megkapja-e. Ezek többségéért azonban sajnos fizetni kell, de az egészségünk védelme min­dennél fontosabb. TAMÁS ORSOLYA tanuló, Csököly: - Nem ítélem el azokat, akik az oltá­sok hatóanya- mel­lékhatásai miatt nem kérnek bizonyos oltásokat. Bár véleményem szerint ezek mindegyike fon­tos egészségük megőrzése ér­dekében. S kellő védelmet nyújtanak többek közt a ru- eola és az egyéb betegségek ellen is. Sajnos, sokan tarta­nak a mellékhatásoktól. sós lászlóné elektronikai szerelő, Kis­korpád: - Há­rom gyerme­kem van, ter­mészetesen megkapták az oltásokat. Nem tartom helyesnek, hogy vannak szülők, akik nem adat­ják be ezeket gyermeküknek, tartva az oltások eseüeges rossz hatásától. Fontos lenne, hogy minden oltás ingyenes legyen, mint régen, mert sok családnak erre nem telik. Szennypatakból paradicsom kapós A pecások szívesen horgásznak a folyó városi szakaszán Bogdán Istvánnak nincs pénze horgászbérletre. Most először horgászik a Kapósban, amely rövidesen a horgászok Mekkája lehet A horgászok megbarát­koztak a Kapóssal. Amíg régen kínos kudarcok so­rozata várt a pecásokra, manapság kiválóak az esélyek. Harsány! jvjiKlós,,. Keszeget, kárászt és pontyot fognak, de ragadozókból sincs hiány; a szerencsések horgára olykor csuka, harcsa akad. A horgászegyesület vezetői állít­ják: élettel teli a víz. Jónak mondják a halbiológiai eltartó­képességét, valóságos horgász­paradicsom a Kapós. A folyó avatott ismerői sze­rint nem kevesebb, mint 80 re-■ mek halfogó hely található Ka-> posváron és környékén. Egy is­mert helyi pecás tavaly össze­sen 250 kiló halat fogott a Kapósban és minden bizony­nyal igazak lehetnek a javuló helyzetről szóló beszámolók, hiszen a tavasz folyamán 140- en váltották ki a területi enge­délyt. Arról persze nincs meg­bízható kimutatás, hogy meny­nyien próbálnak szerencsét engedély nélkül. Ez amúgy kockázatos vállalkozás; a folyó környékén gyakran feltűnnek a lovas rendőrök és az ellen­őrök. A bírság pedig 50 ezer fo­rinttól kezdődik. Egyesek a szarkavári őrház környékére esküsznek, mások a Kecel-hegyi bejáró vagy a kaposhomoki híd közelébe za­rándokolnak el. Családostul, mivel a kaposi pecázás a gye­rekek körében is népszerű. Azt mondják: a Kapós rövidesen a kezdő horgászok Mekkája le­het.- Pedig sokáig zűrös terület volt a Kapós - ismerte el Hauser Miklós, a Kaposvári Sporthorgász Egyesület titká­ra. - Húsz éve szinte ipari mé­öt évre jóváhagyott üzemterv alapján telepítenek halat a Ka­pósba. Hauser Miklós elmond­ta: idén ősszel ezer darab csu­retekben ömlött a kezeletlen szennyvíz a folyóba. Alig volt élet, a lepusztult környék ta­szította a jóérzésű embereket. Akkortájt sokan mondogat­ták: nagyjából rendben van minden, csak kissé koszos a fo­lyó... Az ilyen és ehhez hason­ló állítások fényévnyi távolság­ra álltak a valóságtól. Havranek Mihály, a földmű­velésügyi hivatal halászati fel­ügyelője azt mondta: a horgá­szok szennypatakként emle­gették a Kapóst. A magas szennyvíztartalom következé­ben kevés oxigén volt a vízben. - Elképesztő változás zajlott le, örömmel tapasztaljuk a hosszú évek alatt bekövetkezett javu­lást - folytatta a halászati fel­ügyelő. A szarkavári szakaszon újra kát és 200 kiló nyurgapontyot helyeznek ki. Pályázaton is in­dulnak, és az így szerzett for­rást is haltelepítésre fordítják. megjelent a folyami rák, s má­sutt is terjed a populáció. Ez szakemberek szerint kétségkí­vül biztató jel, hiszen a rák csak tiszta vízben él. A folyó­ban történt kedvező változá­sokra utal a két éve és tavaly megismételt halfaunisztikai vizsgálat is. - Elképesztő, hogy mennyi hal van a vízben - tette hozzá a horgászegyesület ve­zetője. - Minden várakozást fe­lülmúlt a mennyiségi ered­mény. Kilenckilós harcsa, hatkilós ponty, négy és fél kiló süllő - kiugró eredmények, amelyek a Kapós jó adottságait bizonyít­ják. Április közepén, a 9-12 fo­kos hőmérsékletű vízben már gyakran van kapás, persze azoknak, akik ismerik a tech­nikát. - Három, három és fél méter hosszú könnyű úszós bottal és 6-os, legfeljebb 4-es horoggal ajánlatos próbálkozni - tanácsolta Hauser Miklós. - Lehetőleg olyan szakaszt kell keresni, ahol a víz csendes, nyugodt. Az állóvízi módszere­ket nem érdemes alkalmazni. Kétszáz kilogramm nyurgapontyot telepítenek A BALATONTÓL... Balatonboglár idénynyitó hor­gásznapra készül a horgász­egyesület. Ez már több mint 20 éves hagyomány a város­ban. Ezúttal május 7-én vár­ják a pecásokat a Platán­strandra egy kellemes csalá­di hétvégére, (gm) Balatonboglár a helyiérték Egyesület is tagja az újon-nan alakult Kortárs Amatőr Zenei Mozgalmat Támogató Civil Szervezetek Tanácsának, mely a Z-pont nevet kapta. A jövő­ben „ernyőszervezetként” kí­vánnak működni. Szakmai műhelyeket hoznak létre és tehetséggondozással vállal­nak szerepet az amatőr zenei mozgalom erősítésében, (j't) Balatonboglár a huszonéves­től a szépkorúakig akadnak résztvevői a gyógytorna-foglal­kozásoknak, melyeket a Bog­iári Gyermekjóléti és Család- segítő Alapítvány szervezett. Az időseknek mozgásjavító tornát tartanak, a fiatalokat és a középkorúakat pedig erősí­tőgyakorlatokkal várják, (ft) Bárdudvarnok lelkesen ké­szülődnek a település nyug­díjasai és az önkormányzat munkatársai a gasztronómi­ai napra, amelyet 13. alka­lommal rendeznek meg. A rendezvényen csaknem 150- féle ételkülönlegességet ké­szítenek. A rendezvény költ­ségeit az önkormányzat fi­nanszírozza. (mg) Karád dísznövényeket sza­porítanak a felsős tanulók a Gárdonyi iskola gyakorlókert­jében. A diákok Raffainé Len­gyel Katalin technika szakos tanárnő irányításával vörös­fenyőt telepítettek. A koráb­bi években a gyakorlókert­ben az iskola konyhájára ter­mesztettek zöldségfélét a diákok, (kj) A diákok fenyőt telepítenek Sok a bárányhimlős beteg a megyében védőoltás 1281 eset az első negyedévben, harmadával több, mint tavaly Marcaliban fűből-fából nyerik majd az energiát Rekordszámú a bárányhimlős gyerek és felnőtt az ország­ban; az első negyedévben mintegy 20 ezer esetet jelen­tettek az orvosok. Közülük egyre többen kapják el a be­tegség súlyos, esetenként élet- veszélyes szövődményét is. Ennek ellenére nincs vész­helyzet, de a gyenge lefutású­nak induló bárányhimlőt is ko­molyan kell venni. Somogybán az első negyed­évben 1281-en kapták el a bá­rányhimlőt. Tavaly az év első három hónapjában 863-an vol­tak bárányhimlősek. Papp Er­zsébet, a Kaposi Mór Oktató Kórház infektológiai osztályá­nak vezető főorvosa elmondta: járvány idején zömmel gyere­kek jelentkeznek a kórházban.- A betegség szövődménye­ként néhány esetben a kiütések bakteriális felülfertőződése is előfordult, amelynek következ­ményeként tályog alakult ki - tette hozzá. - Ezt sebészek távo­lították el. Emellett három-négy felnőttnél tüdőgyulladást oko­zott a betegség. A főorvos hoz­zátette: sokan nem tudják, hogy ez a betegség életveszélyes is le­het. A legtöbbször sem a házior­vos, sem a szülők nem veszik komolyan a betegséget, pedig a bárányhimlő agyvelőgyulla- dást, bénulást és tüdőbetegsé­get, illetve májgyulladást is okozhat. A betegség ellen van védőol- zánkban az oltást akkor adják tás, amit az Európai Unió ajánl, csak be, ha a szülők kérik térítés az USÁ-ban pedig kötelező. Ha- ellenében. ■ Gungel Mónika Hazai szakemberek az alterna­tív energiák felhasználásának lehetőségeit tekintették meg Güssingben. Az ausztriai város ezen a téren az élenjár: ener­giatermelésének több mint öt­ven százalékát megújuló ener­giák biztosítják. A találkozón a magyar delegáció megtekintet­te az ott alkalmazott korszerű technológiákat, valamint be­számolót tartott az itthon ed­dig elért eredményekről. So- mogyot a megyei vállalkozó­központ képviselte. kocsis tamás ügyvezető igazgató elmondta: a közeljö­vőben konferenciát szervez­nek amelyen megbeszélik azt is, hogy milyen lehetőségei vannak Somogynak az alterna­tív energiák hatékony fel- használásá­ban. Például Csurgón biodí- zel-üzem létesí­tése, Marcali­ban pedig az energiafűben rejlő lehetőségek kihasználá­sa jelenthet majd nagy előre­lépést. Ezek mellett a szélerő- művek telepítéséről is szó esett a megbeszélésen. Ennek érdekében hamarosan pályá­zatok is készülnek a 2007- 2013-as időszakra: a nagyobb beruházások megvalósítását uniós források teszik majd lehetővé. ■ Bartos László

Next

/
Oldalképek
Tartalom