Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-16 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám
16 MŰVÉSZBEJÁRÓ 2006. ÁPRILIS 16., VASÁRNAP Egy emigráns író honfoglalása márai-kultusz A gyertyák csonkig égnek már siker Londonban is A Károlyi-palotában egész napos Márai-szeánszot tartottak, ahol olyan elhivatott rajongók, színészek váltották egymást a pódiumon, mint Kubik Anna, Helyei László vagy Bálint András Egy hontalan világpolgár, avagy képek és tények Mára! Sándor életéből —'Ti V Jlffli Szombathely új színházat nyitott kamara savaria néven kezdte meg működését a Helyőrségi Művelődési Otthonban kialakított szombathelyi kamaraszínház. A színház egy japán szerző, Mishima művével (Aoi) startolt. A két nő és egy férfi szerelmi háromszögét boncolgató történetben Péter Katát, Vasvári Emesét és Kamarás Ivánt láthatjuk. Váczi Eszter is énekel Kovács verslemezén a dresch quartet és a Dja- be tagjaiból verbuvált zenekart Kovács Ferenc. Az alkalmi válogatott arra szövetkezett, hogy lancsó Zoltán verseit megzenésítse. Időközben Váczi Eszter is csatlakozott a csapathoz, együtt- J működésük eredményeképpen mára el is készült a Hatók című verslemez. Az Esterházy-kastély visszakapta kincseit TIZIANO, TINTORETTO és Vero- j nese követői alkották azokat j a festményeket, amelyek most visszakerültek eredeti lakhelyükre, a fertődi Ester- házy-kastélyba. A művek, amelyek részben szakrális témájúak, részben uralkodói portrék és tájképek, eddig a Szépművészeti Múzeum raktáraiban pihentek. Máté evangéliuma dalokba „csomagolva” A HEGYI BESZÉD IÓZUS első jelentős nyilvános töprengése volt, lényegében erkölcsi tanításainak összegzése. Ma este ezeket a páratlan szépségű gondolatokat, Máté | evangéliumának hangsúlyos fejezeteit tárja elénk a Gryllus J testvérpár és Mécs Károly | a Millenárison. A hangversenyen dalok és bibliai szövegrészek váltják egymást. Tisza Kata második könyvét az Ulpius adja ki tisza kata első könyve nagy siker volt, több kiadást is megért, ezért az Ulpius-ház Könyvkiadó szerződést kötött az írónővel. A Reváns című kötet a jövő héten jelenik meg. Kiállítás, titokfejtés, emlékkönyv-bemutató, kamaraszínház - ennyi mindennel kedveskedett a Márai-függőknek a Petőfi Irodalmi Múzeum a Költészet Napján. Szabó Zoltán Attila Napjainkban Márai Sándor a legnépszerűbb magyar író-költő. Ha úgy tetszik, eladható portéka, aki azonban csak a kilencvenes években, halála után vált sztáríróvá. A muzeológus Mészáros Tibor szerint pusztán A gyertyák csonkig égnek című művéből egymillió példány kelt el német nyelvterületen. A kultusz viszont Itáliából indult, és ma is talán ott él a legtöbb hűséges olvasó, jellemző, hogy A gyertyákból néhány esztendő alatt negyven különböző kiadást jelentettek meg Olaszországban. És a szakértők - akik közül többen a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett, a Márai-titkot fürkésző ke- rekasztal-beszélgetésen is jelen voltak - állítják: a java még csak most jön. Egyebek közt magyarul 15 kötetben hét év alatt jelenik meg a komplett Napló-sorozat. De az új fordítások száma is nőttön-nő, leginkább azért, mert az angolok és az amerikaiak ez idő tájt kaptak rá Máraira. Hihetetlen, de a rangos Times bestsellerlistáján a nyolcadik helyre sorolták a rekorder Gyertyákat, amelyből leremy Irons főszereplésével darabot rendeztek Londonban. Információink szerint az érdeklődés immár akkora, hogy mostantól június 24-ig vasárnap kivételével mindennap színpadon lesz Irons és csapata. S hogy mi ennek, illetve a többi Márai-írásműnek a titka? Iglódi István, akinek a filmjét éppen a Költészet Napján mutatta be a Duna Tv, kifejti: az olvasók mindinkább az emberi történetek felé fordulnak, így csendes és visszafogott írót „keresnek” maguknak. A kultusz tehát reakció is, amely a divatos harsánysággal, az öncélúság- gal, az akciósdival száll harcba. „Az író sikere engem megnyugtat” - vallja meg a Magyar Színház igazgatója. egy ismeretlen író kalandos élettörténetét meséli el az a frissen megjelent album, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Helikon Kiadó közösen jelentetett meg a héten. Az emlékkönyvből többek közt megtudhatjuk, hol, hogyan találkozott Thomas Mannal, mikor fedezte fel magának a zseniális Franz Kafkát, milyen családi tragédia érte, s hogyan vált a Magyar Tudományos Akadémia megbecsült tagjából másfél év alatt hontalanná, akinek el kellett hagynia Magyarországot. A dramaturg Pozsgay Zsolt hasonlóképpen vélekedik. A gyertyák csonkig égnek története szerinte pontosan kifejezi, miért vonzó annyira Márai Sándor szellemisége. „Ebben a könyvében két hús-vér ember hús-vér tragédiája elevenedik meg előttünk. Az emberek pedig szeretnének visszatérni a gyökereikhez, látni igazi férfiakat és nőket, szembesülni igaz érzelmekkel, igaz barátságokkal.” Giorgio Pressburger, az Olasz Kultúrintézet egykori igazgatója ezt megfejelte még annyival, hogy korábbi nyilatkozatában kijelentette: „Máraié hiánypótló férfiirodalom”. Vagyis az író őszinte, az érzelmes részletektől mentes, sokszor aprólékos, ugyanakkor filozofikus olvasmányokat jegyez. Szó se róla, sokat böjtölt a sikerért. Márai évtizedekig élt emigrációban, és nem titkolta, hogy mindenütt hontalannak érezte magát, jóllehet világpolgár volt, aki Kassán született, megismerte Párizst, Rómát és Londont, élt Bécsben, Salernó- ban és San Diegóban. Vesztére Magyarországon nem bocsátott meg neki a korabeli kultúrpolitika. Az iskolákban a rendszer- váltásig tilos volt megemlíteni őt. Lelkes hívei így is akadtak. Az ünnepelt színésznő, Tolnay Klári például amikor csak tehette, a hatalmi érdekeket figyelmen kívül hagyva, megjegyezte, hogy ő bizony nap mint nap olvas egy kis Márait. Az irodalomtörténész Pomo- gáts Béla ugyancsak Márai- hívő. Értékelése szerint „ha volt író, akinek mindene: életformája, világképe, erkölcsi meggyőződése maga volt az | irodalom, akkor Márai Sándor | volt az. Az írásban találta meg | életének értelmét. A régi hu- | manisták és a felvilágosodás £ korának klasszikus eszményeket képviselő írástudói becsülhették ennyire az írott szót és azt a szellemi erőt, amit az irodalom jelent. Bizonyára nem véletlen, hogy Goethében találta meg szellemi mesterét”. Ha valaki hisz az eleve elrendelt sorsban, talán azon sem lepődik meg, hogy Márai költőnagyságunkkal, józsef Attilával egy napon született. A Költészet Napján. Billy Idol nem hagyja ki a Városligetet buli Még a motorbalesete sem tántorította el attól, hogy visszatérjen Féktelen pogóra készülődhetnek a rajongók július 13-án a Petőfi Csarnokban. A púnk hadszíntér egyik fenegyereke, Billy Idol ugyanis a Városligetbe készül. A bőrdzsekis rockernek van oka a jókedvre, az önfeledt bulizásra, hiszen az ötvenes éveihez közelítő megasztár éppen a napokban jelentette meg legújabb lemezét, amelyen arról mesél: mi is zajlik az ő kis ördögi játszóterén. Tény, hogy régi motorossal van dolgunk. A punkrocker 1976-ban kezdett neki a gitár- nyűvésnek, majd Tony lames- szel szövetkezve megalapította a Generation X nevű egyletet. A rádió 1980-ban tőlük volt hangos, minthogy sláger lett a Dancing With Myself. A közös sikerekre azonban hamar ráunt a szőke dalbajnok, és egyéni utakra tévedt. Első önálló kislemeze 1981-ben jelent meg, majd új gitárosa, Steve Stevens segedelmével egy' évre rá megszületett legendás korongja, amelyen ott szerepelt a csúcssiker, a White Wedding. A páros továbbmenetelt. 1984-ben kiadták a Rebel Yellt, amely dupla platinává érett, és vitathatatlanul ez volt Billy Idol - polgári nevén William Michael Albert Broad - legsikeresebb zenei anyaga. Az 1987-es keltezésű Whiplash Smile már nem durrant ekkorát, jóllehet szinte istenítették a kritikusok. Stevens érezve a bajt, nyomban le is lépett... Billy Idolt persze sosem kellett félteni. A kilencvenes években prezentálta a Cradle of lőve című nótát, s a toplisták tetejéig meg sem állt. Később mozizott, feltűnt például Olivér Stone Doors filmjében, majd a Nászok ásza című habkönnyű hollywoodi alkotásban. Utóbbi esetben könnyen hozta a rátestált szerepet, elvégre saját magát kellett alakítania. Ez azután ismét nagyot dobott már-már megfeneklő karrierjén: jöhetett a Greatest Hits válogatás, amelynek köszönhetően az ifjabbak is megismerhették a Doorstól kikölcsönzött slágert, az L. A. Womant. Billy Idol egyébként attól is különleges figurája a zenei világnak, mert világéletében ügyesen egyensúlyozott a szubkultúrák és a slágergyár között. íme, két „beszédes” példa: Sweet Sixteen című örökzöldje sláger volt a javából, rádióbarát szerzemény, amelynek nincs köze a púnkhoz. Ugyanakkor a Shock to the System című opusa teljes joggal lett kedvenc az alternatívák „birodalmában” is. Elvégre ez a dörgedelem maga volt a cyber- punk! ■ Sz. Z. A. ■ Nemrég jelent meg Devil’s Playground című albuma. Régi motorossal van dolgunk, hiszen 1976 óta koncertezik világszerte
