Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-13 / 87. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁGI TÜKÖR HÍRSAV Átlagon felüli magyar munkanélküliség az oecd országaiban feb­ruárban 6,3 százalék volt a munkanélküliség, ami 0,5 százalékkal alacsonyabb mint az egy évvel korábbi. A szervezet szerint az állás­talanok aránya Magyaror­szágon 7,6 százalékos volt, ez alacsonyabb a tizenkét tagú euróövezet 8,2 százalé­kos értékénél. Húszmillió euró visszajár az EU-kasszából az európai unió egyszázalé- kos költségvetési többlettel zárta a tavalyi évet, így min­den tagállam visszakap a 2005-ben befizetett pénzek­ből. Magyarországnak en­nek köszönhetően 20 millió euróval kevesebb pénzt kell idén befizetni a közös kasz- szába, a tagországok között összesen 2,41 milliárd eurót osztanak szét. Újraindul az erdélyi autópálya építése EGY hónapon belül újra foly­tatódnak és 2012 végére be­fejeződhetnek a munkálatok az erdélyi autópályán. A múlt héten hitelszerződés jött létre két nemzetközi bankkal 100 millió euró fo­lyósításáról. A román kor­mány pedig további 240 millió eurót utal majd ki az autópálya építésére. wotóárTO mám tmn Hűmet _______82 -5,75 30 Ec onet - 68 -2,86 7 BChem 2332 -1,35 157 Fotex 784 -0,25 1290 PPIast 3030 -0,03 87 A BUX-index az elmúlt napokban 22 250__________________________ po nt 04 04 04 05 04 06 04 07 0410 04.11-n3P FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2006. április 12-én €/Ft $/Ft €/$ i í ­264,68 217,75 1,21-1,02 Ft -1,15 Ft Ocent Kevés magyar külföldön korlátozások Németországban továbbra is engedéllyel lehet dolgozni Májustól több régi uniós tagországban szabadon vállalhatnak munkát a magyarok. Honfitár­saink azonban nem jelen­tenek veszélyt egyik ál­lam munkaerőpiacára sem: a jelenlegi európai állásajánlatokra csekély innen az érdeklődés. Vég Márton - Gyükeri Mercédesz Néhány hét múlva lejár a határ­ideje a Magyarország uniós csat­lakozása idején, 2004 májusától bevezetett kétéves korlátozások­nak. így az unió minden kormá­nyának nyilatkoznia kell arról, további három évre is gátat szab- nak-e az új tagországokból érke­zők munkavállalásának. A magyarok fő célpontjának számító Németország és Auszt­ria nem okozott meglepetést: Berlin és Bécs is közölte, hogy nem enyhítenek az eddig alkal­mazott szigoron. Munkát vállal­ni továbbra is csak engedélyek­kel, a meghatározott kvóták függvényében lehet majd. Ma­gyarok Németországban ma két­oldalú megállapodás alapján vál­lalhatnak munkát. A többiek azonban megfogad­ták Brüsszel tanácsát, és okul­tak a munkaerőpiacot már a csatlakozással egyldőben felsza­badító Nagy-Britannia, Írország és Svédország példájából. (Ezek az államok á kelet-európai be­vándorlási roham helyett azt lát­ták, hogy a korábban feketén dolgozók sorra jelentették be munkahelyüket.) Az elmúlt he­tekben sorra jelentették: az eddi­gi korlátozásokat nem kívánják tovább alkalmazni. Egyik napról a másikra szabaddá válik az út Spanyolországba, Portugáliába és Finnországba. Hollandia is megnyitja ugyan piacát, ám a cé­gek és dolgozóik az eddiginél szigorúbb ellenőrzésekre szá­míthatnak. Dánia és Franciaország úgy döntött, a teljes nyitásig, 2009-ig várni kell, de addig fokozatosan bontják le a korlátozásokat. A franciáknál a nyitást aszerint gyorsítják meg, milyen mérték­ben számítanak hiánycikknek a helyi munkaerőpiacon egy-egy szakma képviselői. Elsőként va­lószínűleg az építő- és vendéglá­tóiparban érdemes szerencsét próbálni. „Az elmúlt két évben mintegy 40 ezer magyar munkavállaló fordult meg az Európai Unióban” - mondta lapunknak Kovács Gé­za. A Foglalkoztatási Hivatal (FH) Nemzetközi és Migrációs főosztálya vezetőjének becslése szerint Németországban 20 ezer, Ausztriában 18 ezer, míg Nagy- Britanniában 10 ezer honfitár­sunk keresi kenyerét, igaz, eb­ben a statisztikában szerepelnek azok a külföldön dolgozók is, akik még Magyarország uniós csatlakozása előtt vállaltak mun­kát külhonban. „A régi tagálla­mok félelme, miszerint az újon­nan csatlakozott országok mun­kavállalói elözönlik majd az EU munkaerőpiacát, nem igazoló­dott be. Ez különösenigaz a ma- .gyarokra, akik még a rendelke­zésünkre bocsátott külföldi ál- “ láshelyeket sem töltötték be” - szögezte le a szakember. Kovács Géza példaként Németországot és Franciaországot említette, ahol meghatározott munkakö­rökben szívesen alkalmaztak volna több magyar munkaválla­lót is, mint ahányan végül a köl­tözés mellett döntöttek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarok jelentős há­nyada, ha rá is szánja magát, hogy határainkon kívül próbál­jon szerencsét, akkor is csak sze­zonális munkát vállal el. „A ven­déglátás, mezőgazdaság, erdő- gazdálkodás területén két-há- rom hónapra kötelezik el magu­kat az emberek” - hangsúlyozta Kovács Géza. Az FH osztályveze­tője ugyanakkor rámutatott az EU munkaerőpiacának össze­tettségét és bonyolultságát jel­lemző adatra, miszerint össze­sen csaknem egymillió álláshir­detés vár jelentkezőre - ezek ötö­dét német, harmadát angol cé­gek adták fel -, de az Európa- szerte szinte mindenütt jelentős méretű munkanélküliség ellené­re ezek iránt nagyon csekély az érdeklődés. „Hiába nyitja meg a piacát Spanyolország, Portugá­lia vagy Finnország, ha a mun­kavállaló nem beszéli a fogadó ország nyelvét” - mutatott rá a magyarok immobilitásának egyik fő okára Kovács Géza. A rugalmatlanságnak és a rövid ideig tartó külföldi „kalandozás­nak” azonban van pozitív olvasa­ta is: eszerint a magyarok az itt­hon, illetve külföldön megszer­zett tudásukat Magyarországon akarják kamatoztatni. Elárasztották a magyarok Brüsszelt a középvezetői tisztségeknél A VISEGRÁDI ORSZÁGOK közül Magyarország töltötte fel ed­dig a legnagyobb arányban a számára fenntartott felső és középvezetői helyeket az Euró­pai Bizottságnál. 2006. ja­nuár 15-ig 1627 munkatársat vettek fel az új uniós tagál­lamok polgárai közül. A ma­gyarok számára fenntartott felső vezetői tisztség (főigazga­tók, főigazgató-helyettesek, il­letve igazgatók) mindegyike már gazdára talált. is elmondható a magyar fö­lény: a 2010-re előirányzott 27 osztályvezetői tisztségből tízet töltenek be honfitársaink. Az 1627 új tagállamból szár­mazó munkatárs (a felső és középvezetőkön kívül az ala­csonyabb besorolású állo­mány) közül 285 volt magyar. Összehasonlításképpen: a ha­sonló népességű Csehország­ból eddig 216-an helyezkedtek el a bizottságnál. V. G. Nem éri meg színlelt szerződéssel manipulálni A cégek még nem nyertek egyet­len pert sem az APEH-hel szem­ben színlelt szerződésekkel kap­csolatos ügyekben. Az eddig in­dult 35 jogvita kétharmada már befejeződött, a bíróság többnyire megerősítette az adóhatározato­kat. „Az adóhatóság szigorúan veszi a színlelt szerződések, fog­lalkoztatási jogviszonyok átala­kítására, illetve a változás beje­lentésére előírt június 30-i és jú­lius 31-i határidőt” - nyilatkozta lapunknak Juhász István, az APEH elnökhelyettese. Megerő­sítette, hogy a moratórium lejár­tát követően utóellenőrzést vé­geznek az általuk eddig elma­rasztalt cégeknél, és fokozott re­víziót tartanak a többi munkál­tatónál is: ■ Az ellenőrök találkoztak már vállalkozóként feltüntetett személyzeti igazgatóhelyettessel is. Jószerivel nincs olyan terület, ahol ne próbálnák megspórolni az adó- és járulékterheket vállal­kozási vagy megbízási szerződé­sekkel leplezett munkaviszony­nyal. Színlelt szerződések szép számmal akadnak az iparban, a kereskedelemben, a vendéglá­tásban csakúgy, mint a sajtó és a művészetek területén, de még a pénzügyi cégeknél is. Az APEH-ellenőrök találkoztak már vállalkozóként feltüntetett rak­tárvezetővel és személyzeti ve­zérigazgató-helyettessel is. Juhász István elmondta: az adóellenőrök eddig több mint száz céget bírságoltak meg, és köteleztek az elmaradt járulékok befizetésére. Határozataik mint­egy 2000 szabálytalan módon al­kalmazott dolgozót érintettek. A Fővárosi Bíróságon számos per értéke meghaladta a har­mincmillió forintot. Volt olyan munkáltató, amely valamennyi munkavállalóját színlelt szerző­déssel foglalkoztatta, így száz­milliós összeget kell befizetnie. Február végéig mintegy 120 foglalkoztató jelentette be, hogy módosította, illetve megszüntet­te a színlelt szerződéseket. Az el­nökhelyettes utalt arra: tavaly óta bűncselekményt - akár nyolc évig terjedő szabadság- vesztéssel is sújtható adócsalást - követhetnek el a színlelt szer­ződéseket aláíró munkahelyi ve­zetők. ■ V. G. Gyorsasági rekorder szélessávú adatközlésben Megint több sonkát eszünk húsvét Az éves mennyiség fele most talál vevőre A GPRS-nél huszonötször na­gyobb adatátviteli sebességet nyújt a Pannon kártyatelefonja, amely új korszakot nyit a mobil számítástechnika területén. Az Option GlobeTrotter HSDPA/3G/ EDGE/GPRS kártyát elsősorban a hordozható számítógéppel ren­delkező üzletembereknek, illet­ve azon egyéni fel­használóknak ajánl­ják, akik adatkom­munikációs igé­nyükre egyetlen esz­közben szeretnének gyors, hordozható, rugalmas és költséghatékony megoldást kap­ni. A kártya által nyújtott szol­gáltatások maradéktalanul kom­patibilisek az elterjedt levelező, böngésző és naplóprogramok­kal. A SIM-kártyán tárolt adatok- nevek, telefonszámok, e-mail- címek, illetve naptárbejegyzések- közvetlenül szinkronizálhatok ezekkel. Ugyancsak kényelmes, praktikus megoldást nyújt az új adatkátya a szöveges üzenetek szerkesztésére, tárolására és küldésére. Fontos, hogy a Pannon 3G, EDGE- és GPRS- hálózatán egyaránt képes kommuni­kálni, így akkor is fennakadás nélkül biztosítja a folyamatos internetkapcsolatot, ha a felhasználó elhagyja a har­madik generációs szolgáltatás­sal lefedett területet. ▲ Az éves sonkamennyiség mint­egy felét a húsvéti időszakban értékesítik Magyarországon - derül ki a GfK Hungária felmé­réséből, amely a szezonális ter­mékeket vizsgálta. A háztartások sonkafogyasz­tása 2002-ben és 2003-ban erő­teljes növekedésnek indult, majd 2004-ben enyhén csök­kent, azonban ez a tendencia nem maradt meg tartósan, a ta­valyi évben ismét nőtt az eladott mennyiség. Ehhez hozzájárult a húsvét környékén tapasztalható keresletrobbanás is, amely min­den évben jól jön az egyébként számos problémával küzdő ma­gyar húsiparnak. A gépsonkák esetében enyhe emelkedés fi­gyelhető meg: 2004-ben a teljes éves mennyiség mintegy ötödé fogyott el húsvét környékén. A füstölt, illetve füstölt-főtt termékek esetében a visszaesés következté­ben a 2001-es 58 szá­zalékról 2004 húsvét- jára 47 százalékra csökkent az ünnep szerepe a teljes éves ér­tékesítéshez viszonyítva. A másik szezonális ter­mék az ünnepek előtt a csoki­figura, amelyből tavaly húsvét előtt kevesebbet adtak el mint az azt megelőző években. A csoko­ládék piaca, és ennek megfele­lően kilónkénü átlagára jelentő­sen ingadozott az elmúlt évek­ben, a tavalyi visszaesés ezért nem biztos, hogy hosszú távú fo­lyamatot jelez. Az ünnepek előtti értéke­sítésben mindkét szezo­nális termék esetében nő a hipermarketek szerepe, de jelentő­sen megnőtt a disz- ,1 kontókban eladott csokifigurák mennyisége is. A sonkapiacon is je­lentős tényezővé vál­tak a kereskedelmi saját márkás termékek, amelyeknek aránya 2004-ben elérte a hét százalékot a teljes eladott mennyiségen belül. ■ B. K. ■ A GPRS-nél 25-ször gyor­sabb a Pannon kártyatelefonja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom