Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-12 / 86. szám
RINYABESENYO 16 4 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 12., SZERDA SZÁMOKBAN Félő, hogy elfogy a lakosság rinyabesenyőn 244 lakos él. A falu öt kis utcájában 72 ház van. A falu legidősebb lakója, Kiss Andrásné 82 éves. A legfiatalabb Fenyvesi László, aki három hónapos, a család most készül a keresztelőre. Az elmúlt fél évben öt gyerek született. Hárman hunytak el. A település lakóinak fogyásához az elvándorlás is hozzájárul. Bár sok a fiatal, a helybeliek attól tartanak: kihal a falu, ha nem válik könnyebbé az élet a zsáktelepülésen. Faluszépítésre is költenek Évi ötvenmillió forintból gazdálkodnak Rinyabesenyőn.A legtöbb pénzt az óvoda és a művelődési ház fenntartására, valamint az önkormányzati dolgozók bérére fordítják. Az elmúlt négy évben a Láboddal közös körjegyzőséghez tartozó településről önállóan három pályázatot adtak be, s összesen 4,7 millió forinthoz jutottak. A pénzt a falu szépítéséhez szükséges eszközök beszerzésére, épületfelújításra és a településrendezési terv készítésére fordították. RECEPT Lacipecsenye bográcsban hozzávalók 10 személyenként: 3-3,5 kg tarja, 2,5-3 liter olaj és zsír, 1 zacskó őrölt bors, só. A tenyérnyi nagy és vastag karajokat alaposan kiklopfol- ják, enyhén besózzák, és húsz percig állni hagyják. Az üstben kétharmadnyi olajat és egyharmadnyi zsírt olvasztanak össze, majd felforrósítják. Annyi zsiradék kell, hogy a belerakott húsmennyiséget ellepje. Sütés közben állandóan mozgatják az edényt. A félig átsütött szeleteket sóval, borssal megszórva tálalják. Melegen a legfinomabb. Szeszén Attila és Orsós Mária még nem tudják, hogy építkeznek vagy elköltöznek a faluból. A négyéves Bálint otthon és az oviban is jól érzi magát Új úttól várnak jobb életet elzártság A gyesből és a munkanélküli-segélyből tengődnek Orsós Mária és Szeszén Attila hat éve egy pár. A fiatalasszony Rinyabesenyőn él gyermekkora óta, az élettársa már felnőttként költözött a faluba. Együtt négy gyermeket nevelnek, a nyolcéves Nikolett és a tízesztendős Hanna az asszony korábbi kapcsolatából való.- A nagylányok iskolában vannak Lábodon, délután megyek értük - mondta Orsós Mária. - A két kicsi, a négyéves Bálint és a tizenöt hónapos Balázs már a párommal közös gyerek. Bálint bárányhimlős volt, azért van most itthon, különben a helyi óvodába jár. - Gyesből és a párom munkanélküli-segélyéből élünk - tette hozzá. - Nekem nincs szakmám, Attila gazdaképzőt végzett és most is el akar menni egy tanfolyamra, de elhelyezkedni nem nagyon tud. Nincs helyben munka, de még a közelben sem. Az asszony felidézte: a választási időszakban sorra jöttek a jelöltek, s azt ígérték, hogy lesz munkalehetőség Nagyatádon. Amikor megkérdezte, hogyan járnának dolgozni a városba, azt válaszolták: biciklivel.- Tizenöt kilométer az út, csak oda - vette sorra a gondokat Orsós Mária. - Autónk nincs, busz pedig három van csak naponta, ez sem mind köz- veden járat. így nem lehet munkát keresni, hosszú távra főképp nem. Feketemunka néha adódik az élettársamnak, de az sem megoldás, nem lehet tervezni rá.- Sokat gondolkodtunk, mihez kellene kezdeni - árulta el az asszony. - Szóba került, hogy elköltözünk, de az is, hogy építkezésbe fogunk itt, a faluban. A gyerekek miatt valamit A TELEPÜLÉS KÖZELÉBEN, pár kilométerre a faluközponttól van a Lábodi Vadászerdészet erdei iskolája, amely tavasztól őszig tart nyitva. Az ide látogatók, leggyakrabban iskolai csoportok a természettel, az erdei élővilággal ismerkedhetnek, szakember segítségévei lépnünk kell, szeretnénk, ha nekik már jobb élet jutna.- Rinyabesenyőn megszűnt az iskola, azért kell most a szomszéd faluba járniuk a gyerekeknek - magyarázta. - Nem igazán örülünk ennek sem, mert egész nap nem tudunk felőlük semmit. Reggel elmennek és csak délután jönnek haza. Hogyan tudnánk meg, ha bármi baj történne velük? Télen a legnagyobb hidegben két alkalommal is lerobbant a busz, amivel utaztak, s csak órák múlva értesítettek bennünket az iskolából. - Az is gond, hogy az osztályokban még a tanárok is lenézik azokat a gyerekeket, akik A helybeliek nagy fájdalma, hogy bár Rinyabesenyőhöz van közelebb az erdei iskola, mindenki lábodi létesítménynek gondolja azt. Ráadásul a gyerekeknek is csak azóta van lehetőségük elmenni oda, mióta a szomszéd falu általános iskolájába járnak. Rinyabesenyőről kerültek oda - vélekedett, - Nem olyan szinten van a tudásuk, mint azoknak, akik Lábodon kezdték a tanulást, de segíteni nem segítenek nekik, butának könyvelték el őket. Pedig egy sem bukott meg soha. A faluban sokan attól remélnek változást, hogy előbb-utóbb megépül a Homokszentgyörgy felé vezető összekötő út - Amióta megszülettem, ígérik, hogy sor kerül erre - mondta. - Ez valóban javítana az életünkön. Rinyabesenyő nem lenne többé zsáktelepülés, lenne átmenő forgalom, több buszjáratot állítanának be és könnyebben el lehetne járni dolgozni, akár messzebbre is. De szerintem ez csak álom, még évekig. Talán majd mire a gyerekek felnőnek, megvalósul. - Itt nincs jövője senkinek - szólt közbe Szeszán Attila. - Lehetőség sincs és akarat se, hogy jobb legyen bármi. Tüdőm, hogy sok problémát az itt élők önerőből képtelenek megoldani. De azért egy kicsit jobb, összetartóbb lehetne a kö zösség ebben a kis faluban. Lábodi diákként látogatják az erdei iskolát Gyakori vendég a tűzoltó az elmúlt időszakban ötször riasztották tarlótűzhöz a lánglovagokat. Legutóbb a falu határában fekvő, az állam- kincstár tulajdonában lévő terület kapott lángra. A helybeliek a gondozatlan rész rendbe rakásának szándékával gyújtottak tüzet, ám a lángok úgy elharapóztak, hogy végül már csaknem száz négyzetméter égett. Mivel egyedül megfékezni nem tudták a helybeliek, ezért kérték a szakemberek segítségét. Fedett buszváró épült ÚJ, FEDETT BUSZVÁRÓ épült a faluközpontban. így a településen lakók az eddiginél kényelmesebb körülmények között várakozhatnak a járatokra. Bekerítik a temetőt A vadak rendszeresen bejárnak a településre, ezért is szükségessé vált a temető körül kerítés építése. Az állatok ugyanis gyakran okoztak kárt a sírokra kiültetett virágokban, a zöldnövényzetben. Az önkormányzat ötvenezer forintért vásárolt kerítésdrótot, a munkát a közhasznú munkások végzik majd el. Felújításra vár a templom NEM FESTHETTÉK BE a templom lábazatát a helybeliek, mert a falu büszkesége 1888- ban épült műemlék. Emiatt csak szakemberek nyúlhatnak az épülethez. A szép belső térrel rendelkező templomra ráférne a felújítás. Az oldal cikkeit Csikós Magdolna írta Fotók: Láng Róbert Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Munkát és mulatságot is szervez a képviselő- Sajnos, kevés pénzből gazdálkodhat a település, rosszul élnek az emberek - mondta Farkas Sándor polgármester. - A falu lakossága fogy, nemrég is két nagy család elköltözött; az egyik Lábodra, a másik pedig Segesdre. Vagyis nem messzire, de olyan településekre, ahol azért könnyebb a boldogulás. Az itt maradók közül szinte mindenki munkanélküli. Ráadásul ha akarnának, sem tudnának dolgozni az emberek. Nagyatád sem esik távol, de a városban is kevés a munkahely, s a gondot növeli, hogy a bejárás nehézkes. Autó nélkül még egy nagyobb bevásárlás is problémát jelent. Bár két bolt van a faluban, ha a polcokról hiányzó árura van szükség, egy kocsiba összeülve viszik egymást Nagyatádra az emberek. Már ha jó viszonyban vannak egymással. Rinyabesenyő a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint évek óta az egyik legszegényebb falu az országban. Itt a legkisebb az egy főre jutó jövedelem. A legtöbben segélyből, családi pótlékból, gyesből élnek. Vezetékes gáz és szennyvízcsatorna nincs. A kis költségvetésből gazdálkodó falu nagy fejlesztéseket nem tud tervezni, hiszen a pályázatokhoz is önerő kell. Ez pedig nincs. Farkas Sándor polgármester: Rosszul élnek Itt az emberek- A működés sok pénzt elvisz még így is, hogy már csak óvodánk van, ahová huszonegy gyerek jár - mondta a polgár- mester. - Az épületet kicsit rendbe tudjuk tenni, mert erre az iskola megszüntetésekor kaptunk pénzt. Bevezettük a központi fűtést, a konyha és a tároló felújítása még folyik. Kellene pénz útfelújításra is, mert a falun átjáró nagy teherautók, erdészeti munkagépek tönkreteszik a betbnutat. Most úgy tudunk venni egy kisbuszt, hogy ehhez az önerőt is pályázaton nyertük. Ennek köszönhetően bevezetjük a falugondnoki szolgálatot, ami nagy segítség lesz a helybelieknek. TEMESVÁRI IMRE hOSSZÚ évek óta vesz részt Rinyabesenyő napi dolgainak intézésében. Tevékeny a település egyetlen nagy rendezvénye, a falunap szervezésében is. Képviselő- testületi tagként különösen odafigyel arra, hogy legalább évente egyszer igazán jól szórakozzanak a helybeliék.- Nem igazán könnyű összekovácsolni a rinyabesenyői embereket, de a falunap, amit június-július valamelyik szombatján tartunk, jól szokott sikerülni - idézte fel. - A sütés-főzés és a zene megmozgatják a családokat. Ilyenkor egy verseny keretében többen is főznek, de a testület ettől függetlenül gondoskodik arról, hogy mindenkinek jusson egy tál étel. A mulatsá- gon kívül más ^Sj is akad a falu- 1 bán, ami szer- vezést és i rá- ll nyitást igényel.- A település szépítését, a kisebb, évszakhoz kötődő munkákat a falubeliek közösen szokták elvégezni - tette hozzá. - Ha kell, akkor kaszálunk, gereblyézünk, rendbe tesszük az elhagyott portákat, az út menti árkokat, a gazosabb területeket. Fásítási akciót is szerveztünk már, talán idén is sikerül néhány csemetét elültetni. Az ország egyik legszegényebb faluja pénzhiány Egy autóba ülnek, ha vásárolni mennek a közeli Nagyatádra
