Somogyi Hírlap, 2006. április (17. évfolyam, 77-100. szám)

2006-04-10 / 84. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. ÁPRILIS 10., HÉTFŐ VÁLASZTÁS 2006 VÁLASZTOTTUNK. körösi András színész: Izgal­mas dolog a politika, de nem önmagában ér­dekel. Az érde­kel belőle, hogy nekem jobb legyen. A választás az természetesen foglalkoztat. A kampányt és a tegnap esti tévéműsorokat is érdeklődve figyeltem. Kapos­váron szavaztam a feleségem­mel. Az eredményen nem na­gyon lepődtem meg, de né­hány nyilatkozaton igen. Az SZDSZ eredményével elége­dett vagyok, sőt egyenesen örülök neki. Az MDF-nek szint­úgy, mert szerintem nagysze­rű, hogy újra négy párt lesz a parlamentben. Amikor éppen nem ennyire felfokozott a poli­tikai hangulat újságból és internetolvasás közben jutnak el hozzám az információk. SEFFER ISTVÁN, PLASZTIKAI SE­BÉSZ: Az egész család volt sza­vazni. Az egyik fiam Siófokon, mi hárman pe­dig Kaposvá­ron. Egyértel­mű volt, hogy megyünk, mert úgy gondolom, hogy ez való­ban állampolgári kötelesség. Nem csak ilyenkor érdekel a politika, amikor tétje van, ha­nem “hétköznap” is. Nagy meg­lepetés nem ért tegnap este. Éppen azt mondtam az előbb a feleségemnek, hogy így jöjjön be az üzletben is minden, mint a mostani megérzésem. Töb­bekkel fogadtam is, hogy bejut az MDF a parlamentbe. IFJABB TÓTH JÁNOS, AUTÓVER­SENYZŐ: Csupán csak annyira foglalkoztat a politika, mint egy átlagem­bert. Amikor eppen nincs választás, nem is törődöm ve­le. Azt például elképzelhetet­lennek tartom, hogy politika miatt bárkivel is összevesz- szek. Ilyenkor természetes, hogy elmegyek szavazni. Zamárdiban voksoltam. Este pedig figyeltem az eredmé­nyeket. Az eredmény nem volt meglepetés, néhány nap­ja már biztosan éreztem, hogy a kormánypártok lesz­nek erősebbek. Az MDF meg­lepetés nekem, nem gondol­tam volna, hogy bekerülnek. Mindenesetre örülök a kis pártok eredményeinek. Váltakozó választási hangulat finis A szavazatfeldolgozás elején a Fidesz, a végén a szocialisták örültek Öröm és bánat. A Somogy megyei 1. választási kerületben Lamperth Mónika már az első fordulóban mandátumot szerzett, míg Helntz Tamás nem jutott be a parlamentbe- Segíthetek? Szívesen bekísérem a fülkébe, nehogy valami baj tör­ténjen. Még rosszul tetszik lenni- ajánlkozik egy fiatalember az egyik kaposvári szavazókor előtt egy idős házaspárnak, míg társa a sorban következő, szintén nyugdí­jas várakozókat szólítja meg. A kérdezettek elutasítják a váratla­nul jött segítséget, ám ez sem sze­gi a duó kedvét, máris újabb lehet­séges „kuncsaftok” után néznek. Hiába, a tét valóban óriási, s egye­sek tényleg nem bíznak semmit a véletlenre... Talán ennek is köszönhető, hogy meglehetősen sok városi és megyei politikust látni a sza­vazókörök környékén: röntgen­szemekkel vizslatják az ellenér­dekű felet, ám semmiféle atroci­tás nem történik, a szavazás az európai normáknak megfelelő mederben folydogál. Mivel a többség „terepen” ügyködik, szinte teljesen kihalt a pártok megyei irodáit rejtő épület. A szabad demokraták folyosóján még a lámpa sem ég, az ajtók zárva, a gyanakvó portás sze­rint csak estére várhatóak a li­berálisok. Két emelettel fentebb a szocialistáknál és a polgári szövetségnél is csak néhányan lézengenek az irodákban.- A magas részvétel nekünk kedvez - állítja a 11 órás adatok ismeretében Zsoldos Róbert, az MSZP kaposvári elnöke. - A fel­mérések szerint a bizonytala­nok között több a szocialista szimpatizáns. Néhány ajtóval arrébb a fideszesek is örülnek a szavazók aktivitásának - hasonló okokból, mint legnagyobb riválisaik.- Számításaink szerint az első körben három helyen dőlhet el az egyéni képviselők versenye - mondja Tóth István, a kaposvári közgyűlés polgári frakciójának tagja. - A Balaton-parton, Marca­liban és a megyeszékhelyen. A minimális elvárás Somogybán a három mandátum, de akár az összesét behúzhatjuk. Ehhez azonban többek között Heintz Tamásnak is nyernie kel­lene Lamperth Mónika ellené­ben: a kaposvári alpolgármester és a belügyminiszter csatája or­szágosan is nagy figyelmet kivál­tó esemény. Ennek ellenére mindketten igyekszenek nyu- godtnak tűnni, még a finisben, azaz az urnabontás után is el­hangzik mindkét részről egy- egy, főleg a szimpatizánsoknak szóló biztató poén. Az idő múltával aztán tisztul­ni kezd a kép, s ennek megfele­lően változik a hangulat. A szoci­alista irodák előtt fokozatosan ol­dódik a légkör, fogy az asztalok­ra kitett tócsni, szendvics, üdítő, s néhányan már az éjszakai pezsgőzést tervezik. A fideszesek viszont csende­sen üldögélnek foteljaikban, s tortát eszegetnek: el is kél a bol­dogsághormon, hiszen a kezdeti narancssárga előny szép lassan elfogy. Heintz Tamás meglehető­sen boldogtalan hangulatban már fél kilenckor távozik - alig egy óra múlva eget rengető üdv­rivalgás hallatszik az MSZP-s ol­dalról: a párt „összetettben” át­veszi a vezetést.-'Már akkor sejteni lehetett, hogy nyerek, amikor bejött az el­ső körzet végeredménye - mond­ja felszabadultan Lamperth Mó­nika. - Töröcske fideszes bázis, ennek ellenére ott is győztem. Egy másik irodában Kolber Ist­ván stábja izgul: a területfejlesz­tésért felelős miniszter alulról ostromolja az ötvenszázalékos, azaz mandátumot jelentő határt Míg ők odabenn drukkolnak, Ünnepi pillanatok HOSSZAN KÍGYÓZTAK a sorok a szavazófülkék előtt, s nemrit­kán sötét öltönyös férfiak, ele­gáns kosztümös nők vártak türelmesen sorukra. Mások családi programként élték mega voksolást: szülők baba­kocsit tolva, gyerekkel a karju­kon érkeztek, s a ceremóni­ából a kicsik is kivették a részüket, hiszen ők dob­hatták be a borítékot az urnába Úgy tűnik, hiába a pártok marakodása, a választás láthatóan még mindig sokaknak tényleg különleges esemény: a de­mokrácia ünnepe. szép lassan nő a tömeg a folyo­són, érkeznek a szimpatizánsok, s megkezdődik a szocialista dzsembori. Szinte már bábeli a hangzavar - átellenben, a nagy rivális főhadiszállásán pedig egyre beszédesebb a csend... ■ Vas András VÁLASZTÁSI SZIPOKKAK A kolerikus „- Ne haragudjon, melyik párt­ra szavaztak?- De haragszom - jött az inge­rült válasz. - Azért titkos a sza­vazás, hogy ne kelljen minden jöttmentnek elmondanom, kire voksoltam. Főleg itt, mindenki előtt az utcán.” (Egy közvéleménykutató és egy háromtagú család fejének pen­geváltása.) A szakértő „Ha sokan mennek el szavazni, az jó a Fidesznek, lásd a négy évvel ezelőtti második fordulót; jó az MSZP-nek, mert a bizony­talanok rájuk szavaznak; jó az MDF-nek is, mert a bizonytala­nok közül sokan rájuk is sza­Tetőfokán az izgalom a kapóstól választókerületben. Még a legidősebbek is éltek a választójogukkal vaznak. Ugyanakkor nem jó az MDF-nek, mert a kicsi, stabil táboruk nem elég a bejutáshoz. De jó az SZDSZ-nek, mert azt jelenti, mobilizálni tudták a szavazóikat, ám mégsem jó ne­kik, mert a szavazótáboruk nem elég az 5 százalékhoz.” (Egy önjelölt politológus fejtege­tése a szavazás előtti várako­zás közben.) A győztes „Itt a kormánykoalíció első tag­ja. Hé, srácok, nincs valakinek lg egy ezüstérme? Tudnék neki |? gazdát találni...” i| (Egy némiképp elbizakodott S szocialista szimpatizáns az első § kaposvári eredmények beérke­zésekor.) A csalódott „A belvárosból még nem jöttek adatok, ott biztos jobban szere­pel Tamás. Egyelőre nem tudok semmit. Még azt sem, hogy ki- ugorjak-e az ablakon...” (Egy elkeseredett fideszes vallo­mása egy telefonon érdeklődő szimpatizánsnak.) A felháborodott „Nem hiszem el, hogy folya­matosan Budapest nyeri meg a választásokat! Minek élnek ebben az országban vidékiek, ha semmi beleszólásuk nincs a politikába?!” (A polgári oldal egy fanatiku­sának kifakadása, miután a fővárosi szavazatok az MSZP javára döntöttek.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom