Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-30 / 75. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP A drávai határőrségtől a lovagkeresztig közigazgatás A március 15-én kitüntetett Németh Jenő szerint reformok kellenek A települési és megyei szintű közigazgatás fejlesztésében vég­zett gyakorlati, illetve a hazai köz- igazgatás átalakításának szak­mai előkészítésében végzett el­méleti munkássága elismerése­ként a Magyar Köztársasági Ér­demrend Lovagkeresztje kitünte­tést vehette át március 15-én Só­lyom László köztársasági elnöktől Németh Jenő, Barcs egykori ta­nácselnöke, a megyei közigazga­tási hivatal korábbi vezetője.- Hogyan kerül valaki egy vasi kis fa­luból a Dráva mellé?- Húszévesen bevonultattak határőrnek Péterhidára - vála­szolta Németh Jenő. - A különle­ges viszonyok miatt három évet húztam le angyalbőrben. Közben megismerkedtem a későbbi fele­ségemmel, s így ittragadtam.- Méghozzá elég komoly pozícióban.- Fiatalon, 1966-ban lettem Barcs község tanácselnöke.- Huszonhárom évvel később városi tanácselnökként búcsúzott.- A szakmai karrierem össze­függött a településével. Előbb nagyközség, majd város lett Barcsból.- Többek között az ön hathatós közre­működésével.- A község közigazgatási kí­sérleti telepnek számított. Töb­bek között a kisvárosi modellkí­sérleteket próbálgatták nálunk.- Sikerrel? j,7 Amikor a település élére ke­rültem, hat- és fél, hétezer lakosa volt. A rendszerváltáskor 11 ezer. Persze, nemcsak a lakosságszám gyarapodott. Mindent ki kellett építeni: az ipart, a közműveket, át kellett alakítani a település- szerkezetet. Ez a fajta fejlődés je­lentkezett aztán a népességnöve­kedésben. Csökkenteni tudtuk az elvándorlást, a fiataloknak helyben is lett perspektívájuk. A Dunántúl egyik legdinamiku­sabban fejlődő városa volt Barcs.- Gondolom, akkor most vérzik a szí­ve, hiszen mára nagyot fordult a világ a Dráva partján.- A település történetéből ki­derül, mindig hullámzó volt a fej­lődése. A török időkben például szinte kipusztult a lakosság. A második világháború után is ro­mokban hevert minden, s lám, a rendszerváltásra mégis hová ju­tottunk.- Most újra kell kezdeni mindent?- Stratégiaváltás szükséges. Ki kell használni a földrajzi fekvés­ből származó helyzeti előnyt. Ha Horvátország bekerül az Európai Unióba, Barcs felértékelődik, hi­szen a drávai fejlesztés központ­ja lehet. Az intézményrendszer ehhez adott, már csak a helyiek, s azon belül is a nemzetiségek, a németek, magyarok, horvátok, romák összefogása szükséges.- Úgy beszél, mintha napi szinten fog­lalkoztatná a város jövője.- Sohasem tudnék elszakadni Barcstól, szinte minden odaköt.- A rendszerváltáskor mégis váltott- Hívtak a Belügyminisztéri­umba: az önkormányzati rend­szer kialakításában és jogalkotá­sában kellett részt vennem.- A mindennapi gyakorlati munka után a négy fel közé került- Nem is ez zavart, sokkal in­kább, hogy vágyódtam vissza So­mogyba. Felajánlották, hogy ma­radjak Pesten, számítanak rám, de amint lehetőség adódott, visz- szajöttem.- A közigazgatási hivatal élére.- Ismét kamatoztathattam az elméletet a gyakorlatban. A mi­nisztériumi idők alatt rengeteg tanulmányt, cikket, egyetemi jegyzetet írtam, a hivatalban pe­dig kipróbálhattam a téziseimet. Kidolgoztuk például a kistérségi rendszer elméleti módszertanát, majd ezeket a gy akorlatban.- Kétezerben elég furcsán távozott a hivatalból. Nincs emiatt rossz szájíze?- Vannak pillanatok az életem­ből, melyekre nem szívesen gon­dolok vissza, ez is egy közülük. Sajnos, Magyarországon a veze­tőváltási kultúra némi kívánni­valót hagy maga után... Ám iga­zából az bántott, hogy nem tud­tam tovább folytatni a megkez­dett munkát.- Visszatért az elmélethez. Születtek új, a közigazgatási rendszert alapjaiban megrengető tézisek?- Egy biztos: újra kell gondolni a rendszert. Csökkenteni kell a központi hivatalok hatáskörét és növelni a településekét. Egyfajta átmeneti időszak következik: a régió, megye, kistérség, település rendszer mentén, s úgy tíz év múlva okafogyottá válik a me­gyék fenntartása. A régió- kistérség-település hármasnak NÉMETH JENŐ 1939-ben született Egyházashe- tyén. 1966-ban Barcs tanácsel­nöke lett 1974-ben diplomázott a pécsi jogi egyetemen. 1990-től a Belügyminisztérium osztályve­zetője, majd főtanácsos osztály­vezetője. 1995-től a Somogy Me­gyei Közigazgatási Hivatal veze­tője. 1999BEN Barcs díszpolgá­ra lett. 2000-től a megyei önkor­mányzat főtanácsadója. 2003- ban Deák Ferenc-díjat kapott 200GBAN a Magyar Köztársasá­gi Érdemrend Lovagkeresztjé­vel tüntették kL kell biztosítania az alapellátást.- Ez csak hatásköri korrekció. A szak­emberek szerint személyi változásokra is szükség lenne: túl sokan dolgoznak ma a közigazgatásban.- Ez igaz, s valóban nagy prob­léma, ám előbb a hatásköröket kell tisztázni. Ha lesz egy bizo­nyos kontroll, s ehhez szükséges a területi közigazgatás megerő­södése, sok minden magától megváltozik.- Például csökkenhet a korrupció?- Mivel tisztábbak lesznek a viszonyok, bizonyosan.- Az ön elmélete szinte teljesen meg­egyezik az uniós rendszerrel- Nem véletlenül. Csatlakoz­tunk egy rendszerhez, melyhez alkalmazkodnunk kell. Ha ez si­kerül, sokkal hatékonyabb lesz az uniós források felhasználása is. Az EU-ban a kistérség hatal­mas erő, a versenyképesség alapja, hiszen hatékonyabb, mint egy-egy önálló település. Ehhez persze szakemberek kellenek és megfelelő infrastruktúra. A jövő az elektronikus közigazgatásé.- Messziről jött, messzire jutott: barcsi tanácselnökként vélhetően sohasem gon­dolta, hogy az Internetes ügyintézés mel­lett tör lándzsát..- Eleinte máshogy képzeltem az életemet Egy indiai film hatá­sára akartam ügyvéd lenni, hogy emberekkel foglalkozhassam. Jo­gász lettem, de nem ügyvéd. Még­is emberekkel foglalkoztam egész életemben. Csak nem egyesével, hanem egyszerre sok százzal, ezerrel, millióval... ■ Vas András Jelentős uniós forrásokra számíthatnak a települések Somogyi Hírlap-információ A megyei közigazgatási hivatal­ban a somogyi polgármestereket, jegyzőket és a kistérségi társulá­STENGER HAJNALKA vezető ta­nácsos elmondta: az önkor­mányzatok számára új pályá­zatiforrás a norvég alap, amelynek keretében 2006-ban 26 millió euró áll rendelkezés­sok területfejlesztéssel foglalko­zó munkatársait készítették fel az elmúlt napokban az Európai Unió 2007-2013 közötti fejleszté­si céljairól. re. Kiemelte: az önerő-alapot, amelyet azok az önkormány­zatok vehetnek igénybe, ame­lyek sikerrel pályáznak az Eu­rópai Unió, illetve a norvég alap támogatásaira. Móré László, a Belügyminisz­térium önkormányzati kapcsola­tok főosztályának helyettes veze­tője bejelentette: a következő idő­szakban mintegy 7000 milliárd forintos európai uniós fejlesztési forrás érkezik az országba. Eh­hez az állam 3000 milliárd forin­tot tesz. Tehát megháromszoro­zódik az önkormányzatok szá­mára juttatott támogatás. A for­rásokat azonban csak azok az önkormányzatok használhatják fel, amelyek az európai uniós kö­vetelményeknek megfelelnek. Norvég alap az önkormányzatoknak Balatonboglár A drog mint károsí­tó tényező címmel tartott előadást az általános iskola hetedik osztá­lyos diákjainak Klobusitzky György, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa. Az eseményt a Platán szociális alap­szolgáltatási központ szervezte, (ft) Balatonlelle Failoni Donatella és Oszter Alexandra zenés műsorával emlékeztek Bartók Béla születésé­nek 125. évfordulójára. A hangver­senyt a Filharmónia-sorozat része­ként rendezték, (ft) Balatonszabadi a képviselő-testület rendkívüli ülésen határozott: pályá­zatot nyújt be, hogy szabadtéri, asz­faltos sportpályát létesíthessen a siómarosi Kossuth kör udvarán. A saját forrást és társadalmi mun­kát az egyesület biztosítja, (ca) Barcs Tizedik alkalommal rendezték meg a legkisebbek játékos sportve­télkedőjét hat óvoda hét csapata részvételével: A jó hangulatú gyakorlato­kat a Zöld csapat teljesítette a legeredményesebben. A „Pöttyös Labda” a második helyig „pattogott", a Bambik a harmadik helyre érkeztek meg. A gyerekek mellett 4-4 felnőtt is végig szerepelt a csapatokban, (fg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom