Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 12. szám
A HÉT TEMAJA 2006. MÁRCIUS 26., VASÁRNAP óraátálütás Ma hajnalban kezdődött a nyári időszámítás. A rendszer kilencvenéves múltra tekint vissza: többnyire akkor alkalmazták, ha spórolni szerettek volna, jóllehet nincs túl nagy hatása az energiafogyasztásra. Alvászavart nem okoz, csak álmosságot. ÁLOMSZUSZÉKOK LEGNEHEZEBB NAPJA Általában energiaválságok idején merült fel, de a nyolcvanas évek óta nálunk is minden évben átállítjuk. Legfőbb haszna: októberben majd egy órával többet alhatunk. Gyükeri Mercédesz, Dreissiger Ágnes „Hú, már fél tíz!” Talán Ön is erre kelt ma, kedves szerencsés olvasó, és mire az újságot megvette, csaknem ebédidő lett. Holnap pedig álmosan kezdi majd normális hétköznapját, megbillent bioritmussal. De nyugalom, az egyórás eltérés az egészséges szervezetnek nem okoz gondot. Dr. Terray-Horváth Attila, a Honvédkórház Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának orvosa természetesnek tartja, hogy kicsit álmosabbak vagyunk ilyenkor, hiszen reggel egy órával kevesebb jut alvásra. Azt azonban hozzáteszi: azokat, akik amúgy is álmatlansággal vagy aluszékonysággal küzdenek, megviselheti az eltérés. Térray-Hórváth Attila szerint az egyórás átállást nem lehet összehasonlítani a „jet laggel”, vagyis a hosszú repülőút után egy másik időzónában felmerülő zavarokkal. Ebben az esetben a fényviszonyok hirtelen változása is gondot okoz, de - mivel agyunk is irányítja az alvás és az ébrenlét napi1 ciklusát - belső okai is vannak a normális esetben 1-2 napig is eltartó alvászavarnak. Ez egyes vizsgálatok szerint kívülről pótolható, s az amerikai hadsereg alkalmazza is a melatonin nevű fiatalító hormont az ilyen panaszok enyhítésére. De vajon miért áldozzuk fel évente ezt az egy óra alvást (amelyet ősszel majd visszanyerünk)? Évente egynapi energiafogyasztást spórol meg az ország, hála a ma kezdődő nyári időszámításnak - állítja a Magyar Villamos- energia-ipari Rendszerirányító ZrL Számításaik szerint ez országos szinten nagyjából 2,4 milliárd forint megtakarítást jelent. Kutatások szerint az átállás, pontosabban a későbbi naplemente a balesetek esélyét is csökkenti. A javuló látási viszonyok hatásáA toronyórák nem veszik a frankfurti atomóra jeleit. Marad a kézi átállítás, amely miatt a magyar köztéri orak egy részé csak delben „javul meg". ra ugyanis egy százalékkal kevesebb baleset történik - állapították meg brit kutatók. Ma már nincs is választási lehetőségünk, az Európai Unió ugyanis kötelező irányelvben rendelkezik a nyári időszámításról. Ez többek között kimondja, hogy az átállásnak greenwichi idő (GMT) szerint hajnali egykor kell megtörténnie. Március utolsó vasárnapján az órákat hatvan perccel előre, október utolsó vasárnapján pedig ugyanennyivel vissza kell állítani. Amerikában koránt sincs ekkora rend, hiszen ott az egyes államok azonos napon, ám nem ugyanabban az időpontban, hanem ki-ki saját időzónája szerint, hajnali kettőkor állítja át az órákat. A nyári időszámítást az Egyesült Államok közül néhányban nem is alkalmazzák. Ilyen Hawaii, de Arizonában sem tartották szükségesnek. Hogy tovább bonyolódjon a kép, a három állam területén élő navajo indián közösség úgy döntött, Arizonában mégis előre- és visszatekergetik óráikat. A hétvégi és hajnali átállás nem véletlen, hiszen az egy óra kiesése ekkor idézi elő a legkisebb fennakadást. A MÁV hálózatán mindössze két belföldi vonat közlekedik, az egyik Füzesabonyból Budapestre, a másik Domb- rádról Herminatanyára. Ezeknek a vonatoknak az utasai nagyjából tíz perc késéssel számolhatnak. Néhány éve a köztéri órák átállítása sem okoz gondot: ezeket a hazai városokban antennával szerelték fel, amely a frankfurti atomóráról véve a jeleket magától átáll. A régi órák előreállítását ma délre ígérték. SOBEL ANDRÁS, 27 ÉVES KÖZGAZDÁSZ: Nem tartom számon, mikor is kell átállítani az órát, de elfelejteni nem szoktam, mert mások, például a híradók úgyis figyelmeztetnek rá. Az előreállítás- ban azt szeretem, hogy több ideig van világos, így munka után még el tudok menni futni a Szigetre. TIHANYI ANNA, 26 ÉVES TANULÓ: Bár tudom, hogy az óraátállításnak van valami rendszere, sosem volt világos, hogyan működik, és miért pont akkor állítják előre meg hátra az órát. Szeretem, hogy később lesz sötét, és hamarabb világos, viszont utálom, hogy korábban kell felkelnem. HAJNAL PÉTER, 33 ÉVES MÉRNÖK: Azon túl, hogy több fényt látok ilyenkor, többek között a villanyszámlámon is érzékelem a óra előreállításának pozitív ha tásait. Hasznosnak tartom gaz daságilag, de viszonylag nehezen tudok átállni, ráadásul ilyenkor többször el is kések a munkahelyemről. „A legjobb, hogy munka után futhatok egyet” Időzavarok: rosszkor robbantottak a terroristák - Van, ahol mindig „nyár” van Benjámin Franklin, az „időalapító" nak el a párizsi polgárok azzal, hogy későn kelnek fel, és sötétedés után is fennmaradnak. Igaz, a későbbi elnök nem any- nyira az óramutatók tologatásával próbálta elérni a kívánt célt, a lámpaolajjal való takarékoskodást Ehelyett adó kivetését javasolta minden olyan ablak után, amelyet sötétítővel láttak el, és rendőri beavatkozást tartott megfelelőnek a lámpát használók ellen. Nem utolsósorban pedig azt tanácsolta, hogy harangszóval - ha nem hat, akár ágyúszóval - keltsék fel Párizs népét, amint kivilágosodik. A NAP MOZGÁSÁHOZ igazított óráról szóló elgondolások a XX. század elején merültek fel újra William Willett londoni építési vállalkozó A napsütés elpocsé- kolása című pamfletjében, 1907-ben azt vetette fel, hogy április minden vasárnapján 20 perccel előrébb állítanák az óramutatókat, majd ellenkező irányban ugyanezt tennék a szeptemberi vasárnapokon Willett nemcsak a levegőbe beszélt, de komoly összegeket is elköltött ötlete megvalósítására Egészen a brit parlamentig jutottéi a javaslat, ám - elsősorban a gazdák ellenkampánya miatt -el is sikkadt willett már nem érte meg hogy reformterve megvalósuljon halála után egy évvel, 1916-ban a német kormány alkalmazta előszóra nyári időszámítást Nagy-Britanniában néhány héttel később igazodtak ehhez, ám a húsz-húsz perces állítgatás komoly zavart okozott Feljegyezték például, hogy a londoni parkok egy része a nyári, más része a „normális” idő szerint tartott nyitva. A HÁBORÚS időkkel együtt az óraátállítás is eltűnt Legközelebb már a II. világháború ide jén, 1941-ben vezették be, s másjel évig nem is tekerték vissza a mutatókat. Washing tón pedig hadba lépése után alig két hónappal, 1942februárjában vezette be, és 1945 szeptember 30-ig alkalmazta a hivatalosan is „háborús idő”- nek nevezett időszámítást Az Egyesült Államokban 1966-ban született törvény a nyári időszámítás alkalmazásáról, de 1972- ig adtak időt az átállásra. AZ ÓRATOLOGATÁSNAK igazi lendületet egy újabb krízis adott: az 1973-as első olajválság után nem csak Amerikában, de Európa számos országában is átvették a rendszert Ma nagyjából a világ hetven országában állítanak órát Sőt, Jordániában hét éve úgy döntöttek, egész évben a nyári időszámítást alkalmazzák. Kubában csak 2004 áprilisa óta van „nyár” amely a kormány tervei szerint október végéig tart majd - s jövő tavasszal, az Egyesült Államok naptára szerint kezdődik újra. A déli-sarkon nyáron nem megy le a nap, a nyári időszámításra mégis minden évben átállnak Az antarktiszi kutatóállomások vagy a chilei vagy az új-zélandi rendszert alkalmazzák. 4__ 1999 SZEPTEMBERÉBEN palesztin terroristák merényletet terveztek Izraelben. Mivel Ciszjordániában még nyári időszámítás volt, Izraelben viszont éppen visszaállították az órákat, a palesztinai és izraeli merénylők félreértették egymást: az időzítővel ellátott bomba egy órával korábban robbantak fel, egy busz utasai helyett három terrorista életét kioltva. A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS Ötletét, amely aztán ilyen zavarokat is okozott, Benjámin Franklinnek szokás tulajdonítani. Az amerikai politikus 1784-ben, párizsi nagyköveti megbízatása idején a Journal of Paris című lapnak írt ironikus levelében vetette fel, mennyi értékes időt pocsékol-
