Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 10. szám

2006. március 12., VASÁRNAP MASZK 17 Huszti: a színész nem alkuszik üzenet A dráma lassan kiszorul a nagyszínházból, de a közönség megy utána az operajátszás története két részre osztható: Callas előttire és utánira - írta a filmrendező Zeffirelli. A Kor­zóban mutatta be Callas cí­mű előadását a Szegedi Nem­zeti Színház márius 8-án. A világhírű opera-énekesnő, Maria Callas életrajzi elemei­nek felhasználásával szüle­tett zenés játék címszerepét Vajda Júlia játssza. tévéjátékok, komoly írásokat fil- mesíteítek meg, többek között Németh László, Illyés Gyula, Sütő András és a fiatalok közül Szakonyi, Görgey, Gyurkovics da­rabjait játszottuk el. A közönség­nek pedig alkalma volt megismer­ni a fiatal színészeket is, a sze­mük előtt fejlődtek, s nem műsor­vezetőként látták őket a tévében.- Karinthy Ferenc naplójában olvastam, hogy gyakran együtt maradtak színház után Ádám Ottóval, Illés Endrével és ön­nel, hogy kibeszéljék a világot. Ez ma már nem történhet meg egy színésszel?- Nem elképzelhetetlen, de na­gyon ritka. Most éppen egy Ka- rinthy-est van műsoron a Ma- dáchban, s amikor készültünk rá, sok régi pillanatot felidéztem, kutattam az emlékeimben, mert hát valóban együtt mulattuk át gyakran az éjszakákat is. Sokkal közelebb kerültünk a darabhoz, az íróhoz, szóval benne voltunk.- Mit tapasztal a színművésze­im, elszántak a növendékek?- Évtizedek óta tam'tok a szín- művészetin, húsz éve tanszéket is vezetek, s még mindig nagy­szerű bemenni az osztályterem­be a csillogó szemű fiatalokhoz. Tudják, hogy nehezebb, többek között olvasták a könyveimben. Ám ők az igazi színházba készül­nek, arra tanítjuk őket, hogy a színház örök, és váltig hiszem, hogy ez a zűrzavar letisztul majd, s a színház visszakapja a helyét.- S ha egy tanítványa, aki sze­retne boldogulni, a tanácsát kéri, hogy elvállalhat-e egy tévés műsorvezetést, amely miatt egy ideig aligha fog szín­házban játszani, mit válaszol?- Ezt nagyon veszélyesnek tar­tom. Bármilyen fájdalmas is, a fel­vételin is nagyon őszinték va­gyunk a kollégáimmal, meg­mondjuk a sikertelen rosta után is, hogy érdemes-e jövőre újra megpróbálni. Sokszor mondom, hogy igen, de csak ha van értel­me. Ha a tévéről, a kísértésekről kérdeznek, akkor azt mondom, lehetőleg ne vágjon bele, pedig tudom, hogy összehasonlít­hatatlanul több pénzt keresne, mintha leszerződne egy színház­hoz. Ha viszont színész akar lenni, érdemes ezt a nehéz utat járni. Spiró Szappanoperája a Harmadikban a pécsi Harmadik Színház egyik sikerdarabja Spiró György Szappanopera című drámája, témája groteszk és mellbevágó: a „holt lelkek- kel”, a zsidókárpótlással való üzletelés. Ha úgy tet­szik: eladható-e a múlt? SpencerTracy: túl az ötvenedik előadáson túl van az ötvenedik előadá­son a Spencer című darab a József Attila Színházban. Kern András romantikus komédiája Spencer Tracyről és Katherine Hepburnről igazi sikerprodukció. És ar­ról, hogyan éltek és élnek a színészek Hollywoodban és persze nálunk is. A mű­vészek tortával ünnepelték a különleges jubileumot. A dokkmunkás és a végzet Kern, az író vágta fel a tortát ÁPRILIS HETEDIKÉN mutatják be a kaposvári Csíky Ger­gely Színház stúdiószín­padán Arthur Miller Pillan­tás a hídról című drámáját. A darab főhőse Eddie Car- bone dokkmunkás, akit Szu- la László játszik. Alfieri Znamenák István, Beatrice Tóth Eleonóra, Catherine Sípos Eszter. Callas és Onassis a szegedi Korzóban A színházi világnapot évek óta gálával köszön­tik Magyarországon, s immár harmadik éve Huszti Péter és Piros Ildikó vezeti. Lapunk Huszti Pétert kérdezte, aki játszik, rendez és ta­nítja a színinövendékeket. Dalia László Huszti Péter: nem irigylem a fiatalokat, a mi időnkben még voltak társulatok, tanulhattunk a nagyoktól- Amióta emlékszem, mindig volt egy üzenet, amelyet a színházi emberek küldtek a világnak. Nyilván idén sem lesznek ünneprontók, de sok társulatban nem nagyon viga- doznak, s mostanában legin­kább az ekhót tanulmányozzák.- Én is azt érzem, hogy egyre több az aggódó szó, ha a kultúrá­ról és a színházról beszélünk. Ezek többek között azt sugallják, amit Steinbeck mondott hajdan, vagyis a színház évszázadok óta haldoklik, de soha nem adja meg magát. Persze komolyan kell venni Steinbecket, miközben tudjuk, hogy nem a színház nép­szerűsége csökken, hanem a sze­repe lett kisebb ebben a zűrzava­ros világban. A pénz és a politi­ka vette át a vezető szerepet, s ilyenkor a színház látszólag visz- szavonul. Sok kollégámmal és barátommal hiszünk benne, hogy a közönség azért megkere­si a maga színházát, amely nem­csak szórakoztat, tanít és gondol­kodtat is. I- Látszólag nincs tragédia, az | előadások telt házzal mennek,' | legfeljebb a drámák szorulnak vissza a vígjátékok, musicalek ellenében.- Ez világjelenség, a magyar dráma is lassan a kamaraszínhá­zakba hátrál, így van ez az én színházamban, a Madáchban is. A közönség viszont követi a dara­bokat, tehát nem drámai a hely­zet. Másutt épp így küzdenek a színházak, s ez nekünk is erőt ad. A Maszk nálunk egy gála­esttel ünnepel, s ilyenkor a kollé­gák is találkoznak, mert máskor nem nagyon érnek rá.- Hogy érzi magát ma egy ma­gyar színész?- Ha a tanítványaimra gondo­lok, csak azt mondhatom, hogy sokkal nehezebb a helyzetük, mint a miénk volt. A mi időnk­ben még voltak társulatok, s ahogy kijártuk a főiskolát, ki-ki bekerült egy színházba, ahol - ha szerencséje volt - jó játéko­sokra talált, színészekre, rende­zőkre, írókra. Lépésről lépésre Színházi világnap Immár harmadik éve a Huszti Péter-Piros Ildikó házaspár ve­zeti a színházi gálát. Idén Mes- terházy Gyula és Hámori Gab­riella lesz az est házigazdája. Ilyenkor nemcsak a közönség­gel, egymással is találkoznak a színészek, hiszen máskor erre sem telik az idejükből. Régen nem voltak így befogva. fejlődhetett, szerepről szerepre gazdagodott, akár vezető, akár karakter-, akár epizódszerepet játszott. Most sok fiatal színész szerepre szerződik, csak ideigle­nesen tartózkodik a színházban, pedig a jó társulat olyan, mint egy család. Figyelnek egymásra, persze közben vetélkednek is, miközben ismerik egymás hi­báit, gyengéit, és még abból is ta­nulnak. Akkor még készültek egyik kedves beszélő fej: Béres Ilona kolléga Mindig imádtam Bálint Andrással dolgozni / / 4 Béres Ilona turbófokozatra kap- I - csőit. A művésznő tíz darabban ® játszik, ráadásul két premier ■ várt rá másfél hónapon belül. A Vígben A kék madár anyasze­repét (a klasszikus amerikai filmváltozatban a hírneves díva, Elizabeth Taylor játsz­hatta el ugyanezt) osztotta rá a rendező, Zsótér Sándor, míg a Nagymező utcai Tháliában - Almási Éva, Börcsök Enikő és Po- korny Lia mellett - ő az egyik beszélő fej. Alán Bennett művét (Beszélő fejek) egyéb­ként a régi kedves kollé­ga, Bálint András vitte szín­re. Jó érzés volt ismét vele dol­gozni. Sallangmentes produk­ciót hozott létre, ahol nagyon pontosnak kell lennünk ne­künk, színészeknek. Képzelje el, hogy csak nekem egyhuzam­ban 31 percen át kell beszél­nem” - avat be a színpadi tit­kokba Béres Ilona. A színésznő amúgy anyaszínházában épp­úgy otthon érzi magát, mint a Vígszínházban vagy éppen a Tháliában. Az sem okoz számá­ra gondot, hogy egyik este nagy térben, máskor csöppnyi pódiu­mon, stúdiószínházi körül­mények között kell feltűnnie. A Vígszínház-beli jelenés per­sze különösen kedves számára, hiszen sok-sok év múltán tért vissza a Szent István körútra. Béres Ilona elárulta lapunk­nak, hogy azért idén több pre­miert már nem tervez. „Szeret­nék nyáron egy picit pihenni, elutazni valahová” - említi. Per­sze a vágyott vakációig sokszor hallhatók lesznek még a Be­szélő fejek. Az egymástól füg­getlen történetek egymástól függetlennek tűnő sorsokat áb­rázolnak - rengeteg iróniával és váratlan fordulattal. A brit szerző egyebek közt olyan rejté­lyekre keresett választ, mint hogy: mi a megoldása a mániá­kus vénkisasszony életének, milyen meglepetés éri egy lel­kész zugivó nejét, avagy: mi­képp fedezi fel férje titkát egy kertvárosi feleség? ■ Sz. Z. A. A világ első kleznier- musicalje az Operettben indig OTTÓ Torockói meny­asszony című műve alapján írta a Menyasszonytáncot Kállai István, Böhm György és Béres Attila. A darabhoz Jávori Ferenc (Fegya), a Bu­dapest Klezmer Bánd vezető­je komponált zenét, a dalszö­veg Miklós Tibor munkája. A musical bemutatóját már­cius 17-én tartják a Buda­pesti Operett Színházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom