Somogyi Hírlap, 2006. március (17. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-08 / 57. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. MÁRCIUS 8., SZERDA 7 VILÁGTÜKÖR Csák Elemér Sorsdöntő vita az iráni atomról bécs A mérsékeltek szerint van remény köztes megoldásra Teheránnal Erőteljes amerikai nyomás kíséretében folytatódtak a tárgyalások az iráni urándúsításról a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségben Bécsben. Washington azt követelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgősen avatkozzon közbe az atomválság ügyében. Tóm Casey amerikai külügyi szóvivő sürgette, hogy a nemzetközi testület tegyen lépéseket Teherán ellen, Washington szerint ugyanis nem hangzottak el meggyőző érvek a tanácskozáson. Kiszivárgott hírek szerint Irán hajlandó lenne két évre felfüggeszteni atomprogramját, ám ez nem jelentheti nukleáris tevékenységének beszüntetését. Az amerikai és az európai álláspont eredetileg az, hogy Irán minden urándúsítási tevékenységet függesszen föl, s a perzsa állam atomprogramjára legalább ötéves moratóriumot szabnának ki, hogy Irán ezáltal is bizonyítsa: békés és nem katonai célokra fordítaná az atomenergiát. Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök kedden felszólította a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget: nyújtson kártérítést országának amiatt, hogy Irán 2003-ban felfüggesztette nukleáris tevékenységét. Kína mindeközben Esélylatolgatás és forgatókönyvek a válsághelyzet további alakulásáról sürgette Teheránt, hogy működjön együtt az ENSZ nukleáris ügynökségével, s ragadjon meg minden tárgyalási alkalmat Bécsben. Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója a hétfői ülést lezáró, optimista hangvételű nyilatkozatában úgy vélte: nem tartja kizártnak, hogy gyorsan meg tudnak állapodni a perzsa állammal, s ezáltal elkerülhető lesz, hogy a testület az ENSZ BT-hez forduljon. A Biztonsági Tanács az a szerv, amely a nemzetközi jog alapján elrendelheti az Irán elleni szankciókat, ha Teherán folytatja atomprogramját, s ugyanez a testület dönthet az ENSZ határozatainak katonai úton történő kikényszerítésére is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter figyelmeztetett: a válság biztosan elmélyül, ha a BT elé kerül az ügy. A poliükus egyébként Washingtonban tárgyal a kialakult helyzetről. Az Economist Intelligence Unit elemzése rámutat: a katonai erő alkalmazása Irán ellen jelentős kockázaü prémiumot építene be a világpiaci olajárba, és rövid távra 100 dolláros hordónkénti olajár is elképzelhető lenne. A londoni cég által kidolgozott forgatókönyv szerint Irán a nyomás ellenére végrehajtja programját, de ez nem vezet háborúhoz. Ennél csak 10 százalékponttal kisebb a valószínűsége annak, hogy a konfliktust katonailag fogják rendezni a nyugati hatalmak. A NYUGAT ATTÓL FÉL, hogy Irán atombombát akar előállítani Szavahihetetlennek tartja Teheránt, mert három éve kiderült, hogy 18 éve van urándúsítási programja. Irán ugj/an aláírta az atomsorom- páegyezményt, de bármikor felmondhatja a részvételt. bonyolítja a helyzetet, hogy Izrael, India és Pakisztán is rendelkezik a térségben ‘atomfegyverrel, s egyikük sem írta alá a korlátozó egyezményt. Emellett az USA és Nagy-Brítannia is megszegte a megállapodást, amikor atomfegyvereket adtak át egymásnak. A PERZSA ÁLLAM úgy véli: joga van önálló urándúsításra, s noha bőven rendelkezik olajjal, több lábra szeretné állítani energiaellátását; a folyamat külföldi ellenőrzése kiszolgáltatottá tenné az Egyesült Államoknak. Oroszország felajánlotta, hogy a területén állítsák elő a fűtőanyagot, de Teherán ezt egyelőre nem fogadja el. szakértők szerint Iránnak sok évre lenne szüksége az ipari méretű urándúsítás technológiájának elsajátítására, nem beszélve az atombombáról Izrael ezt másként látja, s veszélyesnek tartja az Irán birtokában lévő nagy hatótávolságú hordozóeszközöket Markellel tárgyalt a Fidesz elnöke Berlinben elsősorban a munkanélküliség elleni közös fellépés lehetőségeiről tárgyalt Orbán Viktor és Angéla Merkel, a CDU elnöke. Orbán úgy nyilatkozott: a Fidesznek jólesik, hogy Merkel asszony és pártja támogatja azt a programot, amit pártja képvisel Magyarországon. Több ezer szerb számít magyarországi kárpótlásra A vajdaságban több ezer szerb számít magyarországi kárpótlásra azok közül, akiknek közvetlen hozzátartozóját a magyar hatóságok ölték meg a második ■világháború alatt. 8500 embert érinthet a Magyar Országgyűlés által február 13-án elfogadott kárpótlási törvény. Sólyom László a Bartók-évadon a köztársasági elnök Rómában Carlo Azeglio Ciampi államfővel találkozott, este részt vett a Bartók vonósnégyes, a Muzsikás Együttes és Sebestyén Márta közös koncertjén a Capella Paolina épületében. Nem hatékony az EU egy szakértő szerint anand menőn európai hírű politológus szerint a két évvel ezelőtti bővítés óta az Európai Unió nem elég hatékony. Az EurActiv.ro internetes oldalnak adott exkluzív interjúban a szakember elképzelhetetlennek nevezte, hogy Francia- ország hozzájárul Törökország EU-tagságához. Számítógépes botrány a kijevi fordítások miatt Különös meglepetéseket okozott az ukrajnai szavazóknak egy automata számítógépes program. A március 25-én esedékes parlamenti választások előtt ugyanis a listákat a komputer oroszról a hivatalos államnyelvre, ukránra fordította. így történt, hogy a Kovács, Verebes, Ernyős, Gombos és a többi, a gép számára „érthető” vezetéknév ukránul került nyüvántartásba, következésképpen nem is hasonlít az anyakönyvi eredetire. A melléfogás nem lebecsülendő, hiszen Ukrajna területén sok orosz ajkú él, a Krím félszigeten, az ország Az orosz anyanyelvű lakosságot ukráno- sította a komputerprogram . középső és keleti részén pedig egyenesen ők vannak többségben. Egyébként hasonló sorsra jutott egy sereg utca- és helységnév is, ami végképp hibássá teszi a választók regisztrálását. A Nem így! elnevezésű ellenzéki pártszövetség attól tart: elveszítheti az „okos gép” miatt szavazóinak tíz százalékát A ukrán választási bizottság arra szólította fel a szavazókat, ellenőrizzék és javíttassák ki az elírásokat. Azt azonban senki nem tudja, mikor lesz erre idő, s honnan veszik a pénzt az „élő” fordítók díjazására. ■ Cs. E. Halálbüntetést kértek a marokkói terroristára Halálbüntetést kért az ügyész Zacharias Moussaoui ügyében. A férfi az egyeüen vádlott a 2001. szeptember 11-én New Yorkban és Washingtonban elkövetett terrorakciók ügyében. A marokkói származású francia állampolgárt a terrortámadások előtt egy hónappal tartóztatták le az Egyesült Államokban a bevándorlási törvény megsértése miatt. A vád szerint tudott a készülő támadásról. „Hazudott a hatóságoknak, és hazugsága háromezer emberéletbe került” - mondta vádbeszédében az ügyben illetékes Róbert Spencer virginai államügyész. A védelem szerint azonban a vádlottat annak alapján kell megítélni, amit tett, és nem amit tudott. „Ne ő legyen a bűnbak azokért a hibákért, amelyeket az amerikai kormányzat szeptember 11-e előtt elkövetett” - jelentette ki a férfi védője, Edward Mc- Mahon. ■ F. K. A per kapcsán a guantánamói foglyok is szóba kerülnek