Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)
2006-02-05 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 5. szám
mmmmmmmmmmmímmm 2006. február 5., vasárnap A hét témája MÁR NEM VAGYUNK ÖNGYILKOS NEMZET Egyre több a depressziós és egyre kevesebb az öngyilkos hazánkban. 40 százalékkal kevesebben fordítják maguk ellen a fegyvert, mint 20 évvel ezelőtt. Olyan depressziós vagyok ma - mondogatjuk időnként. Hangulatunk többnyire ingadozó, akad olyan nap, hogy szinte indokolatlanul úszunk a boldogságban, máskor viszont „bal lábbal kelünk fel”. Ez a normális élet velejárója, míg a súlyosan depressziós betegek az életben csak a halált tartják vonzónak. Az öngyilkosok háromnegyede nem kezelt depressziós. A betegség hivatalosan ma a magyar lakosság 7-8 százalékát érinti, becslések szerint a lakosság 15 százaléka életében valamikor depresszióban szenved, és minden tizedik ember rendszeresen küzd a betegséggel. Míg a férfiak közül sokan hirtelen felindulásból követnek el önmaguk ellen irányuló erőszakot a nők előre megtervezik azt. Nők számára a gyógyszer a leggyakoribb elkövetési mód. P l iasztó adat, hogy csaknem minden harma- . dik magyar embernek vannak különböző depressziós tünetei, amelyek rontják életminőségüket. Például az éjszaka közepén felébred, és kínzó gondolatokkal viaskodik, érdektelenné válik a környezetével szemben, esetleg fokozottan fáradékonnyá válik. A depressziósok úgy érzik, egyedül őket sújtja ez a kór, valójában ez a betegség jelenleg a hatodik leggyakoribb a világon. Egyes kutatók szerint a depresszió 2020-ra akár a második leggyakoribb betegséggé is válhat közvetlenül a szív- és érrendszerrel összefüggő kórok után, néhány évtized múlva pedig akár a lista élére is felkúszhat. „Az emberi idegrendszert nem arra a stressz-szint- re tervezték, mint amit az elmúlt száz évben kénytelenek vagyunk elviselni” - adja a magyarázatot dr. Rihmer Zoltán egyetemi docens, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet osztályvezető főorvosa. Ellentmondásnak tűnhet, de miközben évről évre egyre többen szenvednek ebben a betegségben, az öngyilkosságok száma drasztikusan csökkent hazánkban. A nyolcvanas évek közepén 100 ezer lakosra 46 öngyilkosság juttot Magyar- országon, ez volt a legmagasabb a világon. A tízmilliós lakosságból évente 4600-an választották az önkéntes halált. Összehasonlításul: a szomszédos Ausztriában 28-an, a ködös Angliában 14-en, a napfényes Olaszországban 10-en, Görögországban pedig mindössze 4-en. Az elmúlt két évtizedben hazánkban 40 százalékkal csökkent a „befejezett” öngyilkosságok száma, jelenleg 26- tal már az európai középmezőnybe tartozunk. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a korábbi 4600 helyett ma 2800-an vetnek véget életüknek. A befejezett öngyilkosságok számát tekintve magunk mögé utasítottuk Észtországot, Lettországot, Litvániát és Bulgáriát. Az 1993 óta javuló tendencia ellenére a halálozási statisztikából kiderül: az ön- gyilkosság gyakorisága nálunk még mindig másfélszerese az Európai Unió átlagának. „Sem a politikai helyzet, sem a megromlott házasság vagy párkapcsolat, sem a munkahely elvesztése önmagában nem elegendő ok arra, hogy valaki véget akarjon vetni az életének - mondja Rihmer Zoltán. - Az ember nem olyan gyenge, hogy ezek a problémák megfosszák életkedvétől.” Egyes társadalomkutatók úgy gondolták, a rendszerváltás, a politikai nyomás alóli felszabadulás a legfőbb oka annak, hogy Magyarországon csökken az öngyilkosságok száma. „Nem rendszerváltó nyugateurópai országokban is javuló tendencia figyelhető meg az elmúlt két évtizedben. Lengyel- országban, ahol viszont volt rendszerváltás, a kilencvenes években átmenetileg még rosszabbodott is a helyzet” - cáfol a főorvos. A valódi okok feltárásában a legfontosabb összefüggés: az öngyilkosságot elkövetők 70 százaléka súlyos, többnyire nem kezelt depresszióval küzd. „Ha valaki ebben a betegségben szenved, és bekövetkezik életében egy olyan nem kívánatos esemény, mint a munkahely elvesztése vagy a válás, könnyen lehet, hogy öngyilkosságba menekül” - teszi hozzá a depresszió kutatásával foglalkozó szakember. „Az antidepresszív szerek alkalmazása az elmúlt húsz évben a nyolcszorosára emelkedett. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek több pirulát kapkodnak be - hiszen ezeket a medicinákat a pszichiáter által előírt adagolás szerint szabad szedni hanem azt, hogy többen jutnak szakorvosi elBo'rstx'l-Ab.nii- \ Zemplén Szabolcs-S/úimárJ Bereg '■*•<§ yőr-Moson- ^ Sopron Veszprém Szolnoki [Békés! Kiskun Somogy CsongrácT 1 Baranya KELETEN KÉTSZER ANNYI AZ ÖNGYILKOS Kelet-Magyarország rontja a képet 100 ezer lakosra jutó öngyilkosságok száma FORRÁS; 20P4. KSH - EUR0PRF55-GRAFÍKA Az ország nyugati megyéihez képest a déi-ai- földi megyékben kétszer annyi ember lesz öngyilkos. A nyolcvanas években a különbség háromszoros volt. A keleti országrészben a nyolcvanas években háromszor annyi volt a befejezett öngyilkosságok száma, ma is kétszer annyian vetnek véget életüknek, mint a nyugati megyékben. A népsűrűség itt kisebb, ezért nehezebb szakszerű orvosi segítséghez jutni. Az alkoholizmus is magasabb: az ital hatására az öngyilkos hajlamúak bátrabban váltják valóra szörnyű terveiket. A harmadik magyarázat pedig a hagyományokban gyökerezik: azokon a területeken, ahol gyakori az öngyilkosság, az emberek hajlamosabbak azt gondolni, hogy az önkéntes halál az egyetlen megoldás a problémákra. Békés megyében választották legtöbben az önkéntes halált 2004-ben. 100 ezer lakosból 44,7-en menekültek a halálba. 74 százalékuk férfi volt. Hasonlóan rossz adatokat produkált Bács-Kiskun megye, itt 100 ezer lakosból 38,3-an fordultak maguk ellen. Az országos és a megyei átlagot is meghaladja a Szolnok megyei törökszentmiklósi kistérségben a szándékos önártalom miatti halálozás. Korábban az időskori öngyilkosság volt jellemző, ez azonban megváltozott, napjainkban már jellemzően a középkorúakat, a 45-59 éves korosztályt sújtja a jelenség. látáshoz. Éppen ez a legfőbb oka annak, hogy egyre kevesebb a befejezett öngyilkosság” - mutat rá Rihmer Zoltán. „A depressziósok egyhar- mada azonban még ma sem fordul problémájával szakemberhez, átmeneti betegségét lábon hordja ki. Egyes kutatások szerint a depressziósoknak csupán a 15-20 százaléka részesül megfelelő gyógykezelésben” - mondja dr. Németh Attila, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke. Hozzáteszi: a kezeletlen depressziósok 15 százaléka megkísérli az öngyilkosságot. Ha megfelelő kezelésben részesülnének, ezt az arányt akár 2 százalékra is lehetne csökkenteni. Bánky Bea „A kezeletlen depressziósok 15 százaléka megkísérli az öngyilkosságot. Ha megfelelő kezelésben részesülnének, ezt az arányt akár 2 százalékra is lehetne csökkenteni." Eszközök: már nem népszerű az akasztás A férfiak öngyilkossági halálozása a világon mindenütt háromszorosa a nőkének. A kötél a legnépszerűbb eszköz az öngyilkosok körében, az akasztás módszerét általában a férfiak választják. A „köteles” halál gyakorisága nálunk a rendszerváltás után ötödével csökkent, és megnőtt a lőfegyverrel elkövetett öngyilkosságok száma - vélhetően azért, mert korábban nehezebben lehetett pisztolyt vagy puskát beszerezni. A férfiak és a nők közti különbségek az öngyilkosság módszerének kiválasztásában is megmutatkoznak. Míg a férfiak közül sokan hirtelen felindulásból követnek el önmaguk ellen irányuló erőszakot, a nők előre megtervezik azt. Erre utal, hogy gyakran írnak búcsúlevelet Talán arra ügyelve, hogy holtukban is szépek maradjanak, a nők nem olyan módszert választanak, amely nyomot hagy a testükön. A lőfegyver, a magas ház tetejéről való leugrás és a kötél nem tűnik vonzónak számukra: többnyire gyógyszer-túladagolással vagy mérgekkel vetnek véget életüknek.
