Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám

A HÉT TEMAJA 2006. FEBRUÁR 26. - VASARNAP REGGEL plakátháború Az MDF cumikampányán egyelőre még nem találnak fogást a plakátparodisták, de minden másra már készen van az ellenverzió. Mozgósításnak ez kevés, röhögni azért jó. MEGBARKÁCSOLT KAMPÁNYOK A FRAKCIÓVEZETŐI FIZETÉS .KEVESEBB MINT |k A HÁZELNÖKI FIZETÉS i MSZP-plakát és az interneten terjedő paródia. A sorozat további gyöngyszemei: „75 %-kal megemeltük a BKV- A sok vitát kavaró Fidesz-plakát és a humorverzió. További változatok: Kövér László - Rosszabbul élek, mint négy bérletek árát - Igen, megcsináltuk”, „Legatyásítottuk az önkormányzatokat - Igen, megcsináltuk”. éve, az öcsém nem kap állami megrendeléseket. Orbán Viktor - Elköltöttem 100 milliót a házam építésére. Szakállas viccekkel nehéz győzni A humor kétélű fegyver a reklámban. Móricz Éva rek­lámpszichológus szerint az imázsépítésnek kifejezetten hatékony eszköze a vicc, a poén, de egy alapszabályra a reklámozónak mindenkor fi­gyelnie kell: soha nem figu­rázhatja ki a humor az el­adandó terméket és a lehetsé­ges vásárlót. A szakemberek egyöntetű véleménye továbbá, hogy a mozgósításra, a vá­sárlói magatartás közvetlen befolyásolására a humor ke­vésbé alkalmas, de a termék­kel már szimpatizálók meg tartására jó módszer, ezt lát­hatjuk sok magyar sörrek­lámban. A HUMOR HÁTRÁNYA, hogy egy jó poén csak egyszer ül, sok­szor ismételve unalmassá, fá­rasztóvá válik. Ezért csak rö­vid kampányban használha­tó fel. Kimutatott tény továb­bá, hogy a férfiakra inkább a „vaddisznóhumor” a jel­lemző, azaz a vaskosabb, durvább tréfákat is kedvelik. És ki törődik Kovács Pistivel? - szól a kérdés, a képen pedig Kovács Kokó István fekszik a ring padlóján kiütve. Ez csak egy példa rá, hogyan lehet kifordítani a politi­kai reklámot. A kérdés csak az, hol a jó ízlés és a büntetőjog határa. Újvári Miklós „Olvassanak a számról: nem lesznek adóemelések” - mond­ta George Bush 1988-ban, ami­kor elnökjelölt lett. Aztán még­is lettek adóemelések, így az el­lentábor reklámfilmjében Bush (illetve a hangalámondás) már így beszélt: „Olvassanak a szám­ról: hazudok.” A reklámhamisí­tás azóta ismert módszere lett a választási kampányoknak, az internet korában pedig a leg­jobb terep a pártanyagok meg- viccelésére. Magyarországon a mostani kampányban viszik tökélyre ezt a módszert. Először a Fidesz szenvedett a „Rosz- szabbul élünk, mint négy éve" szlogen átalakításától, az­tán az MSZP-s „Igen, megcsinál­tuk” jelmondat for­dult a visszájára, de az SZDSZ-es Kovács Pisti sem járt jobban, amikor összekap­csolták a szakállas bácsival. Az átbarkácsolt plakátok egyi- ke-másika nagy valószínűséggel sérti a személyiségi jogokat, kreatívan elrugaszkodik az igaz­ságtól (vagyis hazudik), és sok ilyen anyag készítője nyilván egyetlen bíróságon sem számít­hatna felmentő ítéletre. Nem vé­letlen, hogy az ilyen plakátok interneten terjednek, és hogy ki terjeszti őket, azt is csak abból az elvből kiindulva lehet sejteni, hogy kinek használnak ezek a poénok. Mert hogy pukkannia kell a poénnak bennük, az alap- követelmény, különben az internetezők nem terjesztenék tovább az információs sztrá­dán útjukra indított kampány­anyagokat. Csakhogy - mint Ormós Zol­tán internetjogász aláhúzza - az internet vagy akár a nagyobb csoportnak továbbküldött e-mail már nagy nyilvánosság. Nagy nyilvánosság előtt pedig valaki­nek a jó hírét, becsületét sérte­ni, megrágalmazni ütközik a tör­vénnyel, habár közszereplők esetében a hazai bíróságok meg­engedőbbek a véleménynyilvá­nítás terén. Emiatt a hirdetésha­misítók nem szívesen hagynak nyomot maguk után. Az eredeti verziót, plakátot, fotót, betűket olyan módon igyekeznek meg­szerezni, hogy az ne legyen visz- szakereshető, a vég­termékről pedig le­szednek minden olyan információt, amely esetlen, azo­nosíthatná azt a számítógépet, ahol a poén készült. Kül­deni a profik többnyire lekövet- hetetlen módon vagy legalább internetkávézóból szoktak. Amikor a Fiatal Baloldal a Fi­desz által használt, kéz által for­mált V-ből narancssárga betűk­ből a Vizsla szót rakta ki (utalva a Fidesz számára kínos Magyar Vizsla-ügyre), nyilvánvalóan a Fideszével azonos betűtípust használt, és nincs kizárva, hogy az eredeti verziót a Fidesz nyil­vános honlapjáról szedték le. Ez önmagában nem bűncselek­mény. Ormós Zoltán azonban felhívja valamire a figyelmet: könnyen előfordulhat, hogy a párt kampányanyagainak, szö­vegeinek, szlogenjeinek, krea­tív anyagainak némelyikét szer­zői jog védi. A szerzői mű átdol­gozása pedig a szerző engedé­lye nélkül problematikus lehet, habár ebben az esetben az át­barkácsolt plakát paródiának minősülhet, és így speciális megítélés alá eshet. A vicces hamisítók szerencsé­je, hogy ha a poén ül, akkor a ki­csúfolt fél nem szívesen nyúl jogi eszközökhöz. Még megvádolnák vele, hogy nincs hu­morérzéke. így az­tán Orbán Viktor vagy Áder János sem reklamált, pe­dig aligha örültek, hogy a „Rosszabbul élünk, mint 4 éve” szlogent ellenük fordítot­ták, és az „Igen, megcsináltuk” kampányszlogen kitalálói sem bíróság előtt vettek elégtételt a találóan átfogalmazott üzenete­kért, hanem nagy valószínűség­gel magányosan bosszankodtak. A plakátfelületek bérbeadói és karbantartói a rongálások esetén egy dolgot tehetnek: újra­ragasztják a felületeket. Hid- véghy Melinda, a Magyar Közte­rületi Reklám Szövetség elnöke, az Outdoor Rt. tulajdonos-vezér­igazgatója szerint a politikai pártok esetében nem árt, ha leg­alább 50 százaléknyi tartalék­plakátot is készítenek. Arra a plakáthely-tulajdonosoknak nincs energiájuk, hogy naponta ellenőrizzenek, de hetente kont­rollálják a reklámok épségét. A gyakorlat szerint a megrende­lők, jelen esetben a politikai pár­tok maguk jelentik be, ha firká­lást vagy rongálást észlelnek. De természetesen akkor is kivonul­nak a karbantartók, ha a lakos­ság jelzi a problémát. Ilyenkor 24 órán belül javítják a hibát. A reklámcégek tisztában van­nak azzal, hogy a plakátokat megrongálni szabálysértés, sőt bizonyos összeghatár felett bűn- cselekmény. De bejelentést a rendőrségen általában csak ak­kor tennének, ha tetten érik a rongálókat. Ilyenre eddig nem volt példa. Átfirkált plakát ron- gálóját megtalálni gyakorlatilag re­ménytelen, így ilyen esetben nem tesznek bejelentést. A hagyományos óriásplakátok pia­cának több mint hetven százalékát Magyarorszá­gon három cég/cégcsoport ural­ja, az Outdoor/Akzent, az Euro- plakál/JCD és a Multireklám. Náluk már hónapokkal ezelőtt szerződtek a politikai pártok, ma már vannak olyan települé­sek, kerületek, ahol nem lehet plakáthelyet lekötni. A politikai kampányban a kereskedelmi hirdetésekhez hasonlóan általá­ban egy hónapra kötnek szerző­dést, a plakát is addig marad a helyén. Kevésbé van kitéve a rongá­lásnak a lengőkaros villanyosz­lopplakát. Egy ilyen plakát­párhoz csak kosaras autóval le­het hozzáférni, a bérbeadó cég állítása szerint százhúsz kilomé­teres szélnek is ellenáll, és két hónapot is bír hóban-esőben - mondja Flesch Júlia, az ESMA médiaigazgatója. A pártok már rámozdultak a kínálatra, márci­us 9-től országszerte láthatók lesznek majd az villanyoszlop­okon a reklámok. Egy plakát­pár egy hónapra 29 ezer forint­ba kerül, és egy kisvárosban már ötven darabbal is érhető el eredmény. A plakáttépkedés vétség, sőt rongálásért akár börtön is járhat ■ Küldeni a profik többnyire lekö­vethet* tlen mó­don vagy leg ­alább intenietká- vézóból szoktak. ■ Arra a plakát­hely-tulajdono­soknak nincs energiájuk, hogy naponta ellenőrizzenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom