Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-23 / 46. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK BUZSAK 035 ■bTTTw Köszöntik a szépkorúakat A SZOMBATI IDŐSEK NAPJÁRA készül a falu apraja-nagyja, az eseményt kétévente rende­zik a településen. Idén a köz­ség kulturális csoportjai és az iskolások adnak műsort az ünnepen, melyen az önkor­mányzat hagyományosan ajándékcsomaggal köszönti a 60 év feletti helybelieket. Új tető kerül az iskolára saját ERŐBŐL újítja fel az ön- kormányzat az általános isko­la rossz állapotú lapostetejét. A munkálatok mintegy ötmil­lió forintba kerülnek, s vár­hatóan még a tavasz folya­mán elkészülnek. Aszfaltutak épülnek idén A TEMETŐ út, a Kossuth és a Lenin utcák közötti összekötő szakasz aszfaltozását tervezi az önkormányzat, a költségek­hez pályázati támogatást igé­nyelnek. A két útszakaszt az elmúlt évben kövezték le. Szépül a templom FELÚJÍTOTTÁK AZ OLTÁROKAT a katolikus templomban, s újat is állítottak. A restaurá­lás költségeihez számos ma­gánszemély és szervezet hoz­zájárult, az önkormányzat is segített. Az évek óta tartó templomszépítés a tervek szerint külső felújítással foly­tatódik. Kiállítják a stációképeket SAJÁT KÖLTSÉGÜKÖN restaurál- tatják a templom korábbi stá­cióképeit a helyi képviselők. Azt tervezik: a tájház múzeu­mában állítják majd ki ezeket. Az oldal cikkeit Füleki Tímea írta Fotók: Márton László Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Misetáéknál még készülnek a rátétes térítők. Kara Antalné (balról), Miseta Dóra, Misetáné Kara Éva és Miseta János szeretik a szép hímzéseket Őrzik a falu népművészetét generációk Minden családtagnak szívügye a település múltja és jövője Misetáéknél szinte egymásnak adják a kilincset a családtagok a délutáni órákban. Miseta János, a családfő lengyeltóti munkahe­lyéről tér haza, esztergályosként dolgozik a szomszéd kisváros­ban egy cégnél. Felesége, Mise­táné Kara Éva helybeli munka­helyéről'érkezik, ő a takarékszö­vetkezet buzsáki kirendeltség­vezetője. Három gyermekük kö­zül a két idősebb, a 19 éves Judit és a 16 éves Gábor Kaposváron tanulnak, hétvégente járnak ha­za. Rövidesen betoppan viszont legkisebb lányuk, Dórt Kipiro­sodott arca nemcsak azt jelzi, hogy hazáig futott, hanem egész délután sportolt, mi több: küz­dött a nyolcadik osztályos ifjú hölgy. Ezekben a hetekben zaj­lik ugyanis a tömegsport-házi­bajnokság az általános iskola osztályai között, legutóbb kosár­labdában csaptak össze a község tanulói. A tizennégy esztendős diák alighogy kifújja magát, máris a nagymamához siet. Nem ritka eset ez, a pályaválasz­tás előtt álló lány tanulás köz­ben is sokszor ül le a nagyi mel­lé, hogy tanulmányozza a rá vá­ró „örökséget”. Dóri óvodás kora óta kézimunkázik, minden bi­zonnyal ő lesz az a családban, aki továbbviszi a hagyományt, a neves buzsáki hímzések készíté­sének fortélyait. Kara Antalné, a nagymama •„tudománya” a buzsáki asszo­nyok körében is ritkaságszámba megy manapság: ha nem is az egyedüli, de az utolsók egyike, akik még mindig készítik a rá­tétest. A legősibb, egyúttal a leg­nehezebb, a legnagyobb türel­met igénylő buzsáki fajta ez. Nem ok nélkül büszke erre Kara Antalné, sorra mutatja a rátétes térítőkét, melyek kifogástalan megmunkálásukkal kápráztat­ják el nemcsak azt, aki először lát Uyet, hanem a hozzáértőket is. Apró, szinte láthatatlan ölté­sek ezrei, tízezrei őrzik a buzsá­ki asszony keze munkáját, s ak­kor még szó sem esett boszorká­nyos és vézás kézimunkáiról. Ez utóbbit lánya, Misetáné Kara Éva is készíti, aki azt mondta: men­ne talán még a boszorkányos is, ha több ideje lenne, a rátétest vi­szont soha meg sem kísérelte, az a nagymama büszkesége ma­rad. Van még valami, amiben ugyancsak Kara Antalné képvi­selte a családot: ő is ott volt azok között, akik részt vettek a hóna­pokig tartó vizsgálatokban, me­lyek a csisztai termál gyógyvíz­zé minősítéséért zajlottak. Isme­retes: tavaly nyolcvan - főként ízületi gondokkal küzdő - hely­beli vállalkozott a háromhetes fürdőkúrára és a vizsgálatokra, melyek aztán hónapokig tartot­tak. Kara Antalné is egyike azoknak, aki elmondhatja: sok­kal jobban érezte magát a kúra után. Ezt persze az orvosi véle­Játszótér építését szorgalmazzák a civilek A BUZSÁKÉRT-SOMOGYÉRT ALA­PÍTVÁNY célja a falu szépíté­sén túl a helyi civil szerveze­tek összefogása. Az alapító ta­gok folyamatosan figyelik a pályázatokat, ezeknek segítsé­gével kívánják megvalósítani céljaikat. Elsőként játszóteret építenének az általános iskola és a sportpálya közti területen. Az alapítvány a bemutatko­zóbálon 33 felsőoktatásban tanuló hallgatónak adott át 10-10 e-zer forintos jutalmat. mények is alátámasztották, ezek nyomán néhány hete érkezett meg az önkormányzathoz a hi­vatalos értesítés: gyógyvízzé mi­nősítették a csisztai kút vizét. A falu érdekében bármelyik családtag bármikor tettre kész. Míg a nagymama Csiszta jövőjét érezte szívügyének, a szülők a Buzsákért-Somogyért Alapítvány . bemutatkozóbáljának szervezé­sében vállaltak oroszlánrészt A civil szervezet a község fejlődé­sének segítéséért alakult, az el­múlt hétvégék egyikén rendez­ték a szóban forgó mulatságot. A nélkülözhetetlen szervezőmun­kán túl volt még valami, ami a család részéről nem hiányozha­tott az eseményről: Miseta János bora. A gazda páratlan kékfran­kosát jó párszor „tesztelték” már barátok, ismerősök a jeles ese­mény előtt: ritka az olyan hétvé­ge, mely elmúlna valamelyik jóbarát pinceszere nélkül. A hegyközség tagjai között min­denben teljes az egyetértés: a kö­zelmúltban egy emberként írták alá az igénylést a villamosításra. A tervek szerint a hegyen, ahol a Miseta-pince is található, még az idei évben kiépíti a hálózatot a szolgáltató. Százzal nőtt a lélekszám közel száz emberrel gyara­podott a község lakóinak szá­ma az elmúlt négy évben, így most 1500-an élnek Buzsákon. A településre sok elszármazott fiatal költözött vissza az utób­bi években, s gyarapszik a né­metajkú állandó lakosok szá­ma is. Egész éven át több mint húsz család él a községben, összesen 150 buzsáki ingatlan van külföldiek tulajdonában. Pályázatokkal fejlesztenek A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 240 mil­lió forintos főösszeggel fogad­ta el a település ez évi költ­ségvetését, melyből 216 millió forintot adnak ki működésre. A fejlesztésekre szánt 21 mil­lió forintban szerepel a rava­talozó megkezdett építése, az általános iskola akadálymen­tesítése és az aszfaltozás. Eze­ket pályázati támogatással valósítják meg. RECEPT Kukoricagánica SKRINYÁR LÁSZLÓNÉ két és fél liter vizet forral a kukori- cagánicához. Ebbe egy evő­kanál sót, 2-3 babérlevelet, 5-6 gerezd apróra vágott fok­hagymát tesz. Amikor a víz felforrt, egy evőkanál fagyos zsírt tesz bele és kiveszi be­lőle a babérlevelet. A forrás­ban lévő vízbe kukoricalisz­tet enged és a tűzön folyama­tosan keveri. Amikor kellő keménységű lett a vízben a liszt, tovább keveri, jól kidol­gozza. Ezt zsíros kanállal ugyancsak zsírozott lábasba vagy tepsi-be szaggatja, a te­tejére két-három fej, előre megpirított vöröshagymát tesz. Meghinti kevés őrölt pi­rospaprikával, ízlés szerint tejföllel locsolja. Sütőben tizenöt-húsz percig pirítja, majd szeletekre vágja. A vízminősítésre vártak a befektetők tervek Fonyódról is út vezet majd a gyógyászati centrumba- Megszületett a testületi döntés arról, hogy közzétesszük a pá­lyázati felhívást a csisztai fürdő fejlesztésére - számolt be Tapol­cai József polgármester. Ismere­tes: a községben több mint fél éve, hogy a településhez tartozó Csisztafürdő áll a tervezés és az érdeklődés középpontjában. A közelmúltban megérkezett a döntés a gyógyvízzé minősítés­ről, a remények szerint ez jelen­ti majd az igazi „hátszelet” a fej­lesztéshez. A polgármester el­mondása szerint a komolyan ér­deklődő befektetők között akad­nak a belföldieken túl osztrá­kok, németek, hollandok.- A minimális fejlesztés 1,5- 2 milliárd forint értékű, ebből fel­épülhet az új fürdőlétesítmény és egy komplex gyógyá-szati centrum - emelte ki a község el­ső embere. Hangsúlyozta azt is: a kút mindenképpen önkor­mányzati tulajdonban marad, vizét korlátozottan adják át. Pontosan kidolgozták már, hogy a bankgarancián túl milyen egyéb biztosítékot kérnek majd a nyertes befektetőtől, s bíznak abban: így kiküszöbölhetik a máshol hallott balul elsült ese­teket. Szándékaik szerint az ön- kormányzat is tulajdonos lenne az új gazdasági társaságban, mely az üzemeltetésre jön létre. A fejlesztést kiegészíti a csisz- ta-fonyódi összekötő út megépí­tése, mely eddig az autópálya­Tapolcai József polgármester építés miatt nem haladhatott, azonban biztos: az őszi kiírás­kor szeretnék beadni uniós pá­lyázatukat Fonyóddal együtt­működve. Tapolcai József elmondta: út a községben is épül idén, erre a napokban nyújtották be pá­lyázatukat, ahogy a ravatalozó építésének második üteméhez is támogatást igényeltek. Az idei fejlesztések között az isko­lai konyha eszközeinek korsz­erűsítése szerepel még, s tek­intettel arra, hogy egyre több fiatal költözik vissza Buzsákra, tel-keket alakítanak ki az Ady Endre utca és a tóti bekötőút közti szakaszon, ahol 100 ház­hely lesz. Odafigyelés és korszerű eszközpark a titok nyitja Háromszáz hektáron gazdálko­dik a községben és a környék­beli földeken Kara Norbert (ké­pünkön). A mezőgazdasági vál­lalkozásba négy évvel ezelőtt vágott bele, bár eredetileg más szakmát tanult. Később mégis elvégzett két agrárképzést, hi­szen szólította a családi gazda­ság. A cégben ma édesanyjával dolgozik együtt, azonban mun­kája az édesapa vállalkozásá­val együtt teljes. Kara Lajossal, az apával mindig arra töreked­tek: gépeik is kiegészítsék egy­mást.- A földeket általában én tar­tom szemmel - számolt be az if­jú vállalkozó. - Az állományt fo­lyamatosan figyelni kell. A ter­ményeink minőségének az a legfőbb titka, hogy mindent a megfelelő idő­ben kapnak meg. A Kara Nor­bert földjein termő búzát, repcét, napra­forgót és kukoricát nagyobb fel­vásárlók veszik meg. Tavaly Olaszországba exportálták a legnagyobb részt, ez is azt jelzi: nem akármilyen követelmé­nyek szerint végzi napi munká­ját a gazdálkodó. Állítja: a négy esztendő alatt rengeteget válto­zott a vállalkozás: a minőségi munkát egyre korszerűbb gépek garantálják. ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom