Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-03 / 29. szám

LULL A 120 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 3., PÉNTEK Könnyen szót értenek egymással. Gősi József, Gősi Csabáné, Fanni, idősb. Gősi Józsefné, ifjabb Gősi Józsefné, háttérben Gősi Csaba Négy generáció él együtt családi terv Önálló családi házba költöznek a fiatalok SZAMOKBAN Két rész egy faluban A községhez tartozik a kise- csenyi falurész és Jabapuszta, ahol 31 családban 59-en élnek. A zsáktelepülés összlélekszáma az utóbbi fél évtizedben 23-mal csökkent, jelenleg 229-en lak­ják. Lulla legidősebb polgára Mária Morett, aki 1912-ben szü­letett. A legkorosabb férfi Szabó József, aki 1917-ben látta meg a napvilágot. Bőhm Bence a legfi­atalabb, tavaly októberben szü­letett. 2005-ben Aen haltak meg és 3 kisbaba született. 84 nyug­díjas van, munkanélküliként 17 lakost tartanak nyilván. Több százezer a forráshiány A képviselők január 31-én egy­hangúlag fogadták el az idei költségvetést Az önkormányzat 31,9 millió forintból gazdálkod­hat, a forráshiány 300 ezret tesz ki, ami meghaladja a tavalyit Adóból 2,2 millióra számítanak, a legnagyobb részét a gépjármű­adó biztosítja. Fejlesztésre, beru­házásra saját erőként 1,2 millió forint jut, míg szociális juttatá­sokra 3,4 milliót hagytak jóvá. RECEPT Babos káposzta Idősb Wolf Béláné 4-6 személy részére 1 kg füstölt csülköt, 1 kg savanyú káposztát, 80 dkg tar­kababot, 2 vöröshagymát, 2 ba­bérlevelet 3 gerezd fokhagymát, 1 evőkanál zsírt, lisztet, őrölt paprikát, 1 hüvelyes pirospapri­kát, csipetnyi őrölt borsot és íz­lés szerint sót használ. A babot a csülökkel, vöröshagymával, hüvelyes paprikával, a babérle­véllel puhára főzi. A csülköt a kihűlés után felkockázza, a sa­vanyú káposztát megdinszteli, a kockára vágott vöröshagymát zsíron megpirítja, ráteszi a ká­posztát és megpárolja. Beleteszi a babot és a felszeletelt csülök- húst A végén vékony fokhagy­más rántással behabarja és összeforralja. Sátortetős családi ház gondo­zott környezettel. Négy generá­ció él itt egyetértésben, békes­ségben. A legidősebb lakó a 82 esztendős özv. Gősi Józsefné, a legfiatalabb pedig Gősi Fanni. Január 8-án múlt egyéves. A korszerűen berendezett, három­szobás ház nappalijában be­szélgettünk. Az asztal mellett Gősi József és felesége, kissé tá­volabb a nagyobbik fiú, Csaba a feleségével, Csapó Judittal és Fannival. A kanapén a dédma- ma ült.- Mindenben segítjük egy­mást - mondta Gősi József. - Ha a fiatalok elmennek hazul­ról, vigyázunk a gyerekekre, a háztáji gazdaság munkáiban pedig mi számíthatunk rájuk. A tabi postán dolgoztam 35 évet mint kézbesítő. Naponta jártam az utcákat. Tizenöt évig itt a faluban, majd a körzetesí­tés után Tabra kerültem. A gaz­dálkodás nálunk apáról fiúra szállt. A szüleim is földdel és állatokkal foglalkoztak. A mun­kahely mellett szükség volt a háztáji gazdaság fenntartására. A családfő elmondta: számá­ra a második műszak nem volt fárasztó, mert szereti az állato­kat, szívesen gondoskodott ró­luk. A korábbi évekhez képest „arany” élete van, mert keve­sebb a jószág, így reggel hét órakor kel. Valamikor fél ötkor csörgött az óra, hiszen a mun­kába indulás előtt el kellett lát­ni a teheneket, sertéseket. Több mint két évtizeden át dolgozott a Videoton tabi gyár­egységében a felesége, Benecz- ki Ilona. Betanított dolgozó volt a gyár 1991-es megszűnéséig. Azóta a háztartást vezeti: főz, mos, takarít, de besegít a ser­tések etetésébe is a baromfiak mellett. A kisebbik fiuk, Gábor Bedegkérre nősült, túl gyak­ran nem tudnak jönni. Ott is két unoka van: Gábor hétéves, Georgina pedig csupán három­hetes.- Sült hurka és kolbász lesz ebédre - mondta az édesanya. - Tölteléket készítettünk a disznóból, így csak a hűtőládá­A Gősi család csupán másfél hektár földterületet művei Ezen termelik meg a takar­mányt az állatok részére. - A lovat most adtam el, de veszek másikat - mondta a családfő. ból kell elővenni. Ez most meg­könnyíti a főzést. Fáradt, álmos képet vágott a 34 éves Csaba, aki négy mű­szakban dolgozik a Flextronics tabi gyárában. Az éjszakai mű­szakból nemrég ért haza. Gép­beállító a műanyagüzemben.- Szeretem az állatokat, ezért amikor csak tehetem, segítek - kapcsolódott a beszélgetésbe. - Tizenegy éve nősültem, öt évig a feleségem szüleinél laktunk, azt követően jöttünk Lullára. Ságváron nem tudtuk volna megoldani a kicsi óvodába szál­lítását. Bár nagyon jól érezzük magunkat, egy-két éven belül szeretnénk önálló családi ház­ba költözni. Nem építkezünk, használt lakás vásárlása jöhet szóba Tabon. Az édesanya ölében Fanni. A rendszerint nyugodt kislánynál most eltört a „mécses”. Judit- Az istállóban már csak egy tehén van a kisborjával. Vasár­nap született A baromfiak mel­lett persze sertéseket is tartunk Az állatok eladásából van be­vétel, kell a nyugdíj mellé. élelmiszer-eladóként végzett, de csak nyári szezonális mun­kahelye volt. Azt mondta: nem bánta meg, hogy kisebb telepü­lésre jöttek. Megszokta a csen­des, nyugodt zsákfalut.- Igaz, szórakozásra kevés a lehetőség, így marad a tévé és a számítógép - mondta. - Ez jelent kikapcsolódást. A falu­napi rendezvényeken részt vet­tünk, korábban bálokba is el­jártunk. Többször voltunk Mik­lósiban a sváb bálon is. A kicsi miatt erre most nincs lehető­ség meg anyagiak sem. Na­gyobbik lányunk Tabra jár is­kolába, délutánonként busz- szal megyek érte. Hétfőn és szerdán aerobik-tanfolyama is van. Nagy gond, hogy este már nincs buszjárat, autóval kell bemenni érte.- Ez a szülői házam, de régen nem így nézett ám ki - magya­rázta a dédimama. - 1969-ben építettük és bővítettük. A gye­rekek persze azóta is korszerű­sítették. Boldog vagyok, hogy jól megvan a nagy család. Fi­gyelünk egymásra, nem zavar­juk a másikat. Ha elfáradtam, akkor bemegyek a szobámba és lefekszem. A négy dédunoka tartja bennem a lelket. Versenyeztek a borminták 21. alkalommal szervezte meg a borversenyt a gazdakö­rt egyesület. Erre a település szőlősgazdái közül 16-an 21 bormintával neveztek: 13 fe­hér- és 8 vörösbort adtak le. A versenyen jelen levő gaz­dák értékelése alapján mind­két kategóriában Keller Pál bora szerezte meg az első he­lyet A vörösek közül a kék­frankos, míg a fehér kategóri­ában a rizlingszilváni. Ellopták a fűnyírókat Ismeretlen elkövetők törték föl tavaly az önkormányzat szer­számtároló helyiségét, ahon­nan három fűnyírót loptak el tartozékaikkal együtt. Ezzel 350 ezer forint kárt okoztak. A feladatok ellátása érdekében a képviselő-testület döntése alapján egy új gépet vásárol­tak közel 200 ezer forintért Régi tárgyak, rajzok Több száz régi használati esz­köz és az iskola történetét be­mutató tárgy, okmány találha­tó a falu helytörténeti gyűj­teményében. A helyiséget az önkormányzat alakította ki saját erőből, pályázati támo­gatással, illetve a lakosság ál­tal fölajánlott társadalmi munkával. A terem egy részé­ben kapott helyet a lullai, va­lamint a Tab környéki mező- gazdasági szövetkezet életét bemutató fotókiállítás. Az épület folyosó-részén helyez­ték el Erényi Alajos amatőr tabi festő által a község régi házairól készített és a telepü­lés számára felajánlott rajza­it. Tavaly több mint ötszáz lá­togató kereste föl a falumú­zeumot, közöttük külföldi csoportok is. Az oldal cikkeit Krutek József írta Fotók: Gáti Kornél Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Kisgazdaság állatokkal, földdel Bemutatják egykori értékeiket fejlesztések Hiányzik az összekötő út és a szennyvízcsatorna-hálózat Reizinger Károly elégedett a cik­lusprogram célkitűzéseinek ed­digi megvalósításával. Az elmúlt három és fél év alatt összesen mintegy 8 millió forint értékű be­ruházás készült el. Büszke arra is, hogy az önkormányzat gaz­dálkodása kiegyensúlyozott, fize­tési nehézségeik nem voltak. Úgy fogalmazott: a józan parasz­ti ész szerint csak addig nyújtóz­kodtak, ameddig a takarójuk ért.- Legbüszkébb arra vagyok, hogy sikerült felújítani a harang­lábat - mondta. - Az 1930-ban készült femlábazat renoválásá­ra, felújítására mintegy 2 millió forintot költöttünk. Bővítettük, felújítottuk a ravatalozót. Célki­tűzéseink között szerepelt az egykori iskolaépület egy részé­nek rekonstrukciója, helytörté­neti kiállítóteremmé alakítása. Ez is megvalósult. Az idén pályá­zati támogatással és saját forrás sál tovább bővítenénk, ületve a mezőgazdaságban egykor hasz­nált kisgépek bemutatására egy tárolóhely létrehozása is szere­pel a terveink között. A régi hasz­nálati tárgyakat bemutató épü­letben nélkülözhetetlenné vált a vizesblokk kialakítása is. A polgármester szerint az egyik legnagyobb gondjuk válto­zatlanul a Lulla-Balatonendréd vagy a zamárdi csomóponthoz az út építésének elhúzódása. Ez tenné lehetővé, hogy csatlakoz­zanak az M7-es útra. Reizinger Károly polgármester- Nagyon szeretnénk, ha még az idén elkészülne, ahogy azt már évek óta ígérik - mondta Reizinger Károly. - A Balaton kö­zelsége miatt a munkahelyte­remtésben és a falusi turizmus­ba való bekapcsolódást is figye­lembe véve nélkülözhetetlen. Ez jelentene kitörési lehetőséget a zsáktelepülésnek. A másik égető gondunk a szennyvízcsatorna hi­ánya. Négy éve húzódik a be­ruházás. Tavaly csatlakoztunk a dél-balatoni szennyvízcsatorna­társuláshoz, ám most olyan hí­reket hallani, hogy az 500 lélek- szám alatti településeken a meg­valósítást az unió nem támogat­ja. Lehet, hogy meghiúsul a csatorna kiépítése? A faluból elszármazottak ápolják a kapcsolatokat A hatvanas évek elejétől több száz lakos hagyta el Lídiát a jobb megélhetés reményében. Főleg azok távoztak, akik úgy érezték: ki kell törni az elzárt­ságból, mert nem látták biztosít­va a jövőjüket. A helyben ma­radt rokonokkal, barátokkal és ismerősökkel azóta sem sza­kadt meg a kapcsolatuk. Ezt a szoros kötődést felismerve a Kaposváron élő, ám gyakran „hazajáró” Keller Antal kezde­ményezte a „Lulláról elvándo­rolt családok baráti körének” megalakítását. Erre tavaly au­gusztusban, a falunap kereté­ben került sor.- Az alakuló ülésre több mint hatvanan jöttek el, akik egykor a , faluban éltek és szoros kapcso­latot tartanak fönn azóta is ro­konaikkal, bará­taikkal - mond- _____ ____| ta Hodola Jó­zsef, a kör egyik összekötője, aki Tabon telepedett le (képünkön). - Negyvenen azonnal vállalták a tagságot. Célunk, hogy ápoljuk a község lakosságával a kapcsola­tunkat, figyelemmel kísérjük és lehetőségeink szerint támogas­suk a község fejlődését Anya­gilag és társadalmi munkával is segítjük a már kialakított helytörténeti múzeum bővítését. Ezzel hozzájárulunk a hagyo­mányápoláshoz is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom