Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-17 / 41. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 17., PÉNTEK 9 HIRDETÉS 2005 - REKORDÉV A TURIZMUSBAN Az elmúlt év a turizmus rekordéveként vonulhatott be az idegenforgalmi krónikákba - mondta Kolber Ist­ván, a turizmust felügyelő miniszter. Magyarországon a vendégéjszakák száma először lépte át a 19 milliós határt A központi régióban ugyancsak most mérhet­tünk először 7 milliónál több vendégéjszakát, s rekor­dot mutat a kereskedelmi szálláshelyeken keletkezett bevétel nagysága Is, ez 214 milliárd forint - hangzott el a miniszteri sajtótájékoztatón. Az elmúlt év turizmusának sa­játossága, hogy a külföldi és a belföldi kereslet egyidejűleg bő­vült. Míg 2004-ben a külföldi forgalom jelentette a hazai tu­rizmus növekedés motorját, az azt megelőző években pedig a belföldi turizmus húzta magá­val az ágazatot, tavaly már mindkét oldalt a kiegyensúlyo­zott, közel 5 százalékos növeke­dés jellemezte. 2005. egészében összesen 6 millió 933 ezer vendég kereste fel az ország kereskedelmi szál­láshelyeit, akik e szálláshelye­ken közel 19 millió 335 ezer vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek száma tavaly az elő­ző évhez képest 5%-kal, míg a vendégéjszakák száma 2%-kal növekedett. A hazai kereske­delmi szálláshelyeken regiszt­rált vendégforgalom szinte tel­jesen kiegyenlített, fele-fele arányban oszlott meg a hazai és a külföldi vendégek között. Elmondható azonban, hogy a külföldi vendégek hosszabb ideig üdülnek, mint a hazaiak - mondta Kolber István. 2004 ha­sonló időszakaihoz viszonyítva az elmúlt év 9 hónapjában nőtt a vendégéjszakák száma, eny­he csökkenés csak április, júni­dr. Kolber István us és augusztus hónapban mért a KSH. Rekord a kereskedelmi szál­láshelyeken a december végéig keletkezett bevétel is, összesen 214 milliárd Ft A szállodák forgalma egye­nes arányban nőtt a csillagok számával - emelte ki a minisz­ter. Minél magasabb osztályba tartozik egy szálloda, annál di­namikusabban tudta növelni vendégforgalmát. Tavaly az öt- és négycsillagos szállodákban 13 százalékos emelkedés volt tapasztalható a vendégéjszakák számában. Kolber szerint fé­nyes jövő előtt áll hazánkban az egészségturizmus: a gyógyszál­lókban tavaly 9 százalékkal, a wellness-szállodákban pedig ki­emelkedően, 66 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma. Külföldi vendégek A külföldi vendégek közül leg­többen az Európai Unió országa­iból érkeztek, akik leginkább a négy és ötcsillagos hotelekben szálltak meg. A gyógyszállókat a német és osztrák vendégek lá­togatták legnagyobb számban. A kiemelt küldő piacok közül az Egyesült Királyság esetében kiugróan, az Amerikai Egyesült Államok és Spanyolország ese­tében dinamikusan, míg Japán vonatkozásában rendkívül meggyőző mértékben emelke­dett a vendégéjszakák száma. Az Egyesült Királyságból érke­ző vendégforgalom nagy része a szigetország 6 városából napi rendszerességgel, 6-7 alkalom­mal induló menetrendszerű- és fapados járat valamelyikével ér­kezett hozzánk. Idén pedig újabb járatok indulnak, többek közt a Ryanair hoz majd utaso­kat Sármellékre. Hazai turizmus A belföldi turizmzusról az egész éves adatok fényében el­mondható, hogy folytatódott a forgalom erősödése: a belföldi vendégek száma 5 százalékot-, a vendégéjszakák száma pedig 3 százalékot meghaladóan emelkedett. A magyarok 60Va választotta a szállodákat, leg­inkább a 3 és 4 csillagos voltak telítettek. Örvendetes, hogy egyre többen engedhetik meg maguknak a pihenést, a szín­vonalas, minőségi üdülést itt­hon is - mondta Kolber. Ezt tükrözi a wellnes- és gyógyszállók forgalmának di­namikus bővülése is. Ugyan­akkor az 1 és 2 csillagos he­lyek lassan, de biztosan veszí­tenek népszerűségükből. Az országos eloszlást nézve Kolber arról tájékoztatott: ki­emelkedő a közép-magyaror­szági régió - ezen belül Buda­pest - eredménye. További há­rom régióban mértek emelke­dést, a fennmaradó ötben pe­dig szinten tartásról, vagy enyhe csökkenésről lehet be­szélni. Az átlagosnál csapadé­kosabb tavalyi esztendő sehol sem kedvezett az üdülőházak és a kempingek forgalmának. Összességében elmondható: az elmúlt évben is a fővárosi és a balatoni vendégéjszakák adták a vendégéjszakák közel 40 százalékát. Üdülési csekk Az adatok azt mutatják, hogy egyre többen használnak üdü­lési csekket - jelentette ki Kolber. 2005-ben a kereskedel­mi és magánszálláshelyek több mint 7 milliárd forint ér­tékben fogadtak el üdülési csekket. Az elmúlt években je­lentősen bővült az elfogadóhe­lyek köre, az üdülési csekkek ma már szinte kivétel nélküli minden szállodában beváltha­tók. A csekkel azonban fizethe­tünk vasút-, távolsági autó­busz-, illetve belföldi hajóje­gyekért, bizonyos kulturális fesztiválok belépőiért, balatoni horgászjegyekért is. Tavaly au­gusztus óta pedig OEP-támo- gatást élvező gyógyfürdő szol­gáltatásokat is igénybe vehe­tünk vele - emlékeztetett a mi­niszter. Január 1-jétől az üdülé­si csekk felhasználhatósága to­vább bővült, s adómentesen adható értéke 62 500 forintra nőtt. Kolber végezetül az idei elvá­rásokról beszélt: az elmúlt évek rendkívül kedvező trendje vél­hetően folytatódni fog, a Turisz­tikai Világszervezet 2006-ra újabb 4-5 százalékos növeke­dést vár. ▲ Turisztikailag vonzóvá válhatnak a hátrányos helyzetű regiok A Regionális Fejlesztés Operatív Prog­ram (ROP) eddig nagymértékben hozzá­járult a turizmus fellendítéséhez. A projektek megvalósításával nemcsak az egyes települések vonzereje nő, hanem az újonnan létesített szálláshelyek több turistát képesek majd befogadni. A Dr. Kolber István regionális fejlesztésért és fel­zárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter fel­ügyelete alá tartozó programban a városrehabil­itációs, az oktatási és a humánerőforrás projek­tek mellett a turizmus az egyik legfontosabb té­ma. Az Európai Unió által társfinanszírozott ROP egyrészt nemzetközi szinten is versenyké­pes turisztikai attrakciókkal és termékekkel próbálja vonzóbbá tenni az egyes régiókat, amellyel az ország sajátos kulturális örökségei­re és természeti értékeire koncentrál. Támogatja a történelmi városközpontok rehabilitációját, a kastélyok és várak turisztikai funkciókkal törté­nő ellátását és a múzeumok látogatóbaráttá téte­lét is. Másrészt pedig lehetőséget ad a kereske­delmi szálláshelyek színvonalának és szolgálta­tásainak javítására. Régi pompájában tündökölhet Az Orczy-kastéiyt 800 millió Ft vissza nem téríten­dő uniós támogatás segítségével újíthatja fel Gyön­gyös. A ROP keretében lehetőség nyűik arra, hogy a kastély a város jelképévé váljon. A közel egy milli­árdos költségvetésből az épületet eredeti stílusje­gyeinek megfelelően teljesen felújítják, udvarát be­fedik, így új látogatóteret alakítanak ki. Kerítést épí­tenek, illetve a kertet a tavacskával együtt újjá va­rázsolják. A pályázó önkormányzat azt szeretné elérni, hogy - ha csak képletesen is - az Orczy-kastély Észak-Magyarország Vajdahunyad várává váljon, vagyis a régió a kastélyturizmus egyik fő célállomá­sa legyen. A felújítást már megkezdték, amely 2006 végéig tart. Várhatóan 2007 elején nyílnak meg új­ra a kastélymúzeum kapui az érdeklődők előtt. A rekonstrukció során a vakolat alatt 18. századi barokk freskókat találtak, melyek helyreállítása to­vábbi 200 millió Ft-tal növeli a költségeket. Dr. Fűköh Levente, a Mátra Múzeum igazgatója szerint a falfestmények az ország legnagyobb barokk te­remsorának falait borítják, amelyek csatajelenetet, tengerparti tájat és vadászatot ábrázolnak. A hely­reállítást a kulturális tárca is segítené. Tovább él a Festetics örökség A Nyugat-balatoni régió legjelentősebb történelmi látnivalója a Festetics család birtoka a keszthelyi Helikon kastély 30 hektáros parkjával, mely a gö­döllői és a fertődi után hazánk harmadik legna­gyobb kastélya. A múzeum vezetői elhivatottan munkálkodnak azon, hogy a Festetics-kastélyt megóvják, teljes pompájában helyreállítsák, és fejlesszék. A feltárás­ra 2005-ben a Regionális Fejlesztés Operatív Prog­ramban nyertek közel 800 millió forintot, amely vis­sza nem térítendő támogatás. Ez a teljes kastély-re­konstrukciós projekt első üteme. Az elnyert pályá­zat segítségével a tavat és a szabadtéri színpadot is helyre állítják. A munkálatok későbbi szakaszában - az ígéretek szerint - rendbe teszik a 35 hektáros történelmi kastélypark további részeit is. Tízhektár­nyi területet már rendeztek, parkosítottak, különle­ges növényeket és virágokat ültettek. Öt hektáron a két új kiállítás kap helyet, a fennmaradó 20 hektá­ros parkot pedig eredeti állapotába igyekeznek visz- szaállítani. Az idegenforgalom fellendülése a lakosság fog­lalkoztatási helyzetét is pozitívan befolyásolja majd. A Felzárkóznak a régiók Az egyes régiók kiegyen­súlyozott területi fejlődé­séért indították el a Regio­nális Fejlesztés Operatív Programot (ROP) Magyar- országon. Ennek eleget té­ve összességében 107 mil­liárd Ft-ot hívhatnak le a nyertes pályázók 2004 és 2006 között vissza nem térítendő támogatás for­májában. A sikeres kezdeményezés ered­ményeképp a rendelkezésre álló keret 91 százalékát 2005. no­vember végéig már lekötötték Dr. Kolber István tárca nélküli miniszter felügyelete alatt, a 2200 beérkezett pályázatból 378-at támogattak az EU által társfinanszírozott programban. A ROP pályázatokon a legna­gyobb támogatást, mintegy más­fél milliárd forintot a pécsi Óke­resztény Sírkamrák pályázata kapta, melyből látogathatóvá te­szik az értékes leleteket tartal­mazó helyszínt. Korszerűsítik a Pannonhalmi Főapátságot, de a Hortobágyi Pásztormúzeum fej­lesztése sem marad el. Felújít­ják a bajai Grassalkovich-kas- télyt, amely a város történelmi belvárosának központi terén ta­lálható, felvirágoztatják a re­formkori városközpontot Bala- tonfüreden, vagy éppen turiszti­kailag fejlesztik az ipolytarnóci palóc Pompejit. A Regionális Fejlesztés Opera­tív Program kiemelten fontos­nak tartja Magyarország négy leginkább hátrányos helyzetű régiójának felzárkóztatását. Az Észak-Alföldi régió projektjei mind a turiszükai vonzerők fej­lesztését, mind pedig a turiszti­kai fogadóképesség javítását fi­gyelembe véve a két intézkedés összes nyertes pályázatának 20 százalékát teszik ki. Ez lehetővé teszi a kisebb települések szá­mára is a turizmus fellendítését, ezáltal a térség fejlesztését és a turisták érdeklődésének felkel­tését. Észak-Magyarország köz­ségei, városai szintén eredmé­nyesen pályáztak, az összes e té­májú program 22 százalékát va­lósíthatják meg. A Dél-Alföldi és a Dél-Dunántúli térség 10-10 százalékban járult hozzá a ROP sikeréhez. A panzió- és szállodaépítés és fejlesztés sokak érdeklődését keltette fel. Erre az intézkedésre január végéig 1,9 milliárd forin­tot kötöttek le. így nyílt lehető­ség arra, hogy megvalósulhas­son a Tokaji Hotel és Étterem vi- lágörökségi helyszínhez méltó rekonstrukciója és a berendezés teljes cseréje 39 millió forint tá­mogatás felhasználásával. Ter­mészetesen ugyanilyen fontos szerepet játszik más régiók és települések turisztikai felzár­kóztatása is, hiszen például Martfűn családbarát panziót alakítanak ki, Tállyán vendégfo­gadót és pinceborozót újítanak fel, Szarvason egy wellness ho­tel szálláshelyeit bővítik, és nem utolsó sorban a sárospata­ki Hotel Bodrogban bowling pá­lyát és szabadidőközpontot ala­kítanak ki. Bár a városrehabilitáció nem része a turisztikai jellegű intéz­kedéseknek, mégis nagyban hozzájárulhat egy-egy város, község látogatottságának növe­léséhez. Főleg akkor, ha olyan helységekről van szó, mint pél­dául Vác, Kalocsa vagy Sopron. A történelmi belvárosok meg­szépülésével még több embert vonzanak híres városaink. Az intézkedésre január végéig ösz- szesen 20 milliárd forintot kötöt­tek le. Békés megye gyöngyszeme, Gyula közel egy milliárd forint vissza nem térítendő támogatás segítségével újíthatja meg köz­pontját a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében. A közponü sétány és egy impo­záns vízjáték határozza majd meg a tér arculatát, gyalogos sé­tányt és zöldfelületet alakítanak ki. A pályázó önk',,mányzat re­ményei szerint a műemlékek­ben bővelkedő belváros átalakí­tása a régió gazdasági helyzeté­re is jó hatással lesz. Megnöve­kedhet egész Békés megye von­zereje, hiszen a 33000 fős Gyula a térség „reklámarca". A mun­kálatokat február elején kezdik el, a végső átadás határideje 2006 októbere. Összességében a ROP igen si­keresnek mondható, köszönhető­en a rendkívül népszerű prioritá­soknak. Mivel a program elsősor­ban a hátrányos helyzetű régió­kat részesíti előnyben, a keleti or­szágrésznek így lehetősége nyí­lik a felzárkózásra. Danuta Hübner, az Európai Unió regioná­lis politikáért felelős biztosa azt nyilatkozta tavaly decemberi lá­togatása alkalmával, hogy az EU következő költségvetési idősza­kában 2007 és 2013 között várha­tóan a jelenlegi összeg mintegy három-négyszerese költhető majd területfejlesztésre. A jövő­beni források megszerzéséhez is jó fejlesztési koncepciók és pro­fesszionálisan elkészített pályá­zatok kellenek, illetve olyan átfo­gó, közép- és hosszútávra is ki­dolgozott tervek, melyek egy-egy ágazat fejlődését stabilan bizto­sítják. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom