Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-17 / 41. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 17., PÉNTEK 1 MEGYEI KORKÉP Moziélmény a nappaliban ELEKTRONIKA Az egykori luxuscikkek ma már elérhetők a háztartásoknak Már madártetemeket vizsgálnak Somogybán is Meiszterics Eszter Nagyobb képfelbontás, kisebb ár. Évről évre megújul a kínálat a műszaki áruházak polcain A felmérések szerint három év­vel ezelőtt a háztartások négy százalékának volt dvd-lejátszója, mára ez az arány 25 százalékra nőtt. Úgy tűnik, az egykor luxus­cikknek számító szórakoztató elektronika mára alapfelszerelt­séggé vált a somogyi háztartá­sokban is. Gróf Ákos, az egyik kaposvári elektronikai szaküzlet vezetője azt állítja: egy LCD tévé élettarta­ma 15-20 év. Tapasztalata sze­rint az emberek ma jobban haj­lanak a modern készülékre, mert belátják: lehet, hogy száz­ezer forintért vehetnek új kép­csöves tévét, de ezt az árat in­kább befizetik előlegnek és tör- _ lesztik a részleteket egy LCD-re. | Az elmúlt két hónapban négy­szeresére nőtt az értékesítés. Egy kaposvári hipermarket műszaki osztályán is arról szá­moltak be: manapság másképp gondolkodnak a vásárlók. Érthe­tő, hiszen egy dvd-lejátszót ki­lencezer forintért megvásárol­hatnak, míg egy videót tizenki- lencezerért. A szakember továb­bá azt mondta: egyre több em­bert érdekel az is, mit tud a ké­szülék. A legfontosabb különb­(Folytatás az 1. oldalról) Rózsa Tibor, az intézmény gaz­dasági igazgatója azt mondta: ezt úgy sikerült elérni, hogy a szigorú gazdálkodás mellett je­lentősen nőtt az intézmény ki­használtsága és teljesítménye. A betegforgalmi adatokból kiderül: járó- és fekvőbetegből is több ke­reste a Kaposi Mór Oktatókórhá­zat. Ez 2005-ben a korábbinál egymilliárd forinttal több bevé­ség a kép- és a hangminőség mellett az, hogy a videó csak ere­deti műsort játszik le és felvételt készít, a dvd ezzel szemben le­hetőséget kínál zenehallgatásra, fotók megtekintésére is. Az sem utolsó szempont, hogy egy video­kazettára csak egy-két film fér, telt hozott az intézménynek. Répa Imre, a Kaposi Mór Ok­tató Kórház főigazgatója szerint ez nem csak azt jelzi, hogy az intézménynek helyreállt a gaz­dálkodása, hanem azt is, hogy az elismertsége is sokat javult az elmúlt két évben. A főigaz­gató szerint kulcskérdés, hogy a technikai fejlesztések mellett a gyógyítómunka filozófiáját is úgy alakítsák át, amivel a egy dvd-lemezre viszont 4-5 da­rab, sőt akár ezer zeneszám is. A vásárlásban a minőség mellett az árak is meghatározóak, ezért figyelembe kell venni azt is, hogy egy videokazetta kétszer annyiba kerül, mint egy dvd-le- mez, mivel az előbbi előáltitásá­kórház megtarthatja szakmai presztízsét. Répa Imre beszélt arról is, hogy a konszolidációs program sikeres lezárásában nagy szerepe volt annak, hogy minőségi szem­pontok szerint gondolták át az in­tézmény működtetését Ennek következtében 170 embert elbo­csátottak - zömmel a gazdasági, műszaki, technikai területről -, ugyanakkor 72 új munkahelyet hoztak létre. A korábbinál több orvost foglalkoztat a kórház, a vállalkozásban működő mosodá­ban pedig félszázzal több ember­nek van munkája, mint akkor, amikor a kórház maga üzemeltet­te ezt a részleget A kaposvári kórház gazdálko­dása az intézmény igazgatója szerint nem csoda, mindössze azért érdekes, mert az egészség­ügyben nem ilyen hírekhez szó­nak költségei jóval drágábbak. A műszaki osztályvezető azt mondta: az elmúlt néhány év árainak alakulását tükrözi, hogy aki évekkel ezelőtt megvásárolt egy 55 centi átmérőjű tévét, az ma ugyanazon az áron 77 centi­sét kaphat az üzletekben. kott a nyilvánosság. Az egész­ségügy egy negatív kommuniká­ciós spirálban van hazánkban, így a nehézségek és a rossz hí­rek még azokról az eredmények­ről is elvonják a figyelmet, amire érdemes odafigyelni. A főigazga­tó egy dél-afrikai példával szem­léltette mondanivalója lényegét. Mint mondta, Fokvárosban egy ugyanekkora egészségügyi in­tézménynek 35 milliárd forint a költségvetése és százzal több a dolgozója. Ott ugyanakkor a 12 millió lakosra 80 kórház jut. Ez­zel szemben hazánkban tíz-mil­lió lakost kétszer ennyi, 164 egészségügyi intézmény lát el. Répa Imre szerint addig, amíg ez a többlet nem szűnik meg és a fi­nanszírozási rendszer nem ala­kul át, nem várható, hogy megfe­lelő körülmények lesznek a ha­zai egészségügyben. (Folytatás az 1. oldalról) Mindezek mellett Zalából har­kály- és feketerigó-tetemeket is szállítottak be az intézetbe. A bakteriológiai, szövettani és vi­rológiái vizsgálatok pénteken folytatódnak a vírusos madárinf- luenzaszerű megbetegedések ki­zárásáig - tette hozzá az igazga­tó. A vizsgálatok várhatóan 10- 12 nap múlva hoznak ered­ményt Öt hattyú úszkált csütörtökön a siófoki kikötőben. Alig valami­vel több van most ennél a Balato­non a szakemberek megfigyelé­se szerint. S fontos: a kecses fe­hér madarak egészségesek, be­teg vagy elhullott állattal nem ta­lálkoztak a Balatoni Nemzeti Park természetvédelmi őrei.- A siófoki kikötőben kiala­Idén 250 milliárd forintot fordít­hat környezet- és természetvéde­lemre, valamint vízügyi felada­tokra a minisztérium. Tavaly er­re 170 milliárd jutott. Ezt Persányi Miklós környezetvédel­mi és vízügyi miniszter mondta csütörtökön Kaposváron, a Somogy-Ország-Gyűlés sorozat újabb rendezvényén. A tárca ve­zetője kiemelte: javították a Bala­ton állapotát, és azt is hozzátette, hogy a következő tíz év a szenny­víztisztítás évtizede lesz. Ennek keretében 2015-ig annyi szenny­vízcsatorna épül majd, mint az elmúlt harminc évben összesen. Kolber István területfejleszté­sért felelős miniszter ehhez hoz­zátette: Mernyén és a környező hat településen 1,2 milliárd fo­rintból kezdődhet meg a csator­naépítés, a dél-balatoni szenny- vízgazdálkodási programot pe­dig abból a 377 millió forintból készíthetik elő, amiről éppen kult egy lihogó, nyilván a koráb­bi vízeresztés miatt; másutt a ta­von alig találnak nyílt vizet, táp­lálékot, ezért most még csak leg­feljebb tízes nagyságrendben le­hetnek jelen a bütykös hattyúk a Balatonon - mondta lapunk­nak Nagy Lajos, a nemzeti park ökológiai felügyelője. - A tó ma­dárvilágát inkább a vadludak je­lentik, éjszakázóhely számukra a jég. Ha enyhül az idő és olvad a jég, több száz madár várható azonban a Berek felől. Az olva­dás után térnek vissza a hattyúk is délről, illetve a nagyobb fo­lyókról. Jelentős fészkelőhelyük a Balaton; áprilisra párba állnak, elkészítik a fészkeiket, azután tojást raknak, majd költenek. Nyárra újabb hattyúcsapatok vedleni érkeznek a Balatonra. tegnap írtak alá megállapodást. A szennyvízhálózat fejlesztése ebben a ciklusban is kiemelt fel­adat volt, így a feléről a kéthar­madára növelhették a szenny­vízcsatornára kötött lakások arányát országosan. A miniszter szerint az ivóvíz javítása szintén kiemelt feladat. Erre az Alfóldön és a dél-dunán­túli régióban van a legnagyobb szükség. Somogybán ilyen be­ruházásból is akad. A hét elején dőlt el: Kaposvárnak 588 millió forinttal segít a kormány a több mint 700 milliós beruházást végrehajtani. Elhangzott az is: 1974 óta vizs­gálják a Balaton vízminőségét, s az idei adatok a legjobbak. A tó szinte optimális állapotban van, ami annak is köszönhető, hogy a legtöbb figyelem és támogatás az elmúlt három esztendőben irá­nyult a Balatonra. Hozzátette: az országban jelenleg 800 milliárd forint értékű környezetvédelmi fejlesztés van folyamatban. Intézményi betegforgalmi adatok ______ 20 03. 2004. 2005. Aktív fekbőteg 36 183 39 277 41995 Krónikus fekvőbeteg 1184 1346 1372 Járóbetegek 894 337 1096493 1026255 Műtéti beavatkozások száma 16 275 18 286 19 757 Szülések száma 1193 1204 1269 Intenzív ellátásban részesülők 322 432 409 Elhunytak száma 1010 978 1051 Három nagy somogyi vízprogram 2007-től a Nemzeti Fejlesztési Terv Somogybán három nagy projekt kezdődhet A Sió-Bala- ton, a Kapós folyó vízmeder és ártéri rendezése és a Kis-Bala- ton rekonstrukción, üteme. Utóbbira két évtizednyi kiha­gyás után jut újra pénz, a Kapós folyó medrének és árte­rének rendbetételére 24 milli­árd forintot, a Balaton további vízminőségjavítására valamint a Sió csatorna fejlesztésére pe­dig 14 milliárdot szán a tárca. Fejlődési pályán a Kaposi Mór kórház példa Egyre jobb eredmények a viszontagságos körülmények ellenére is Persányi Miklós: több jut a környezet védelmére Fábos Erika Ötvenmillió forintos pályázat jővővár Sikeres a Wienerberger kezdeményezése 2000-től több mint 215 millió fo­rint értékű támogatás talált gaz­dára a Wienerberger Téglaipari Rt. Jövővár pályázatának ered­ményeként. Az óvodák, általá­nos és középiskolák elsősorban bővítésre, illetve felújításra használják fel a kapott építő­anyagot. A Wienerberger s más építőanyag-gyártók jóvoltából idén újra lehet pályázni: ezúttal 50 millió forint értékű segítség vár gazdára.- A Wienerberger téglákat ál­lít elő, de a házak embereknek készülnek. Mi is nagyon fogéko­nyak vagyunk mindenre, ami emberi. Ezért döntöttünk úgy, hogy a magunk módján segíteni akarunk elsősorban azoknak, akik néhány évtized múlva már maguk is segíteni tudnak majd: a gyermekeknek, a fiataloknak, így indult útjára a Jövővár pá­lyázat, s akkoriban mi sem gondoltuk, hogy ilyen sikeres lesz - hangsúlyozta Norbert Schwarzmüller, a szervező Wienerberger vezérigazgatója. Hozzátette: - Tantermek újultak meg, óvodákban épült új vizes­blokk, gyermekotthonok felett lett biztonságos a tető, vakolatot kapott egy-egy gyönyörű műem­lék épület. Köszönet illet ezért minden támogatót, azt a számos építőanyag-gyártó céget is, aki a Wienerberger mellé állt, hogy segíthessen. A pályázati felhí­vást s a részvételi feltételeket tartalmazó kiírást feb­ruár elején mintegy 14 ezer ön- kormányzat, gyermekok­tatási intézmény és alapítvány kapta meg. A pályázat fővédnö­ke Magyar Bálint oktatási mi­niszter. A díjazásról idén is füg­getlen zsűri dönt, amelynek el­nöke Vadász György Kossuth- díjas építész. A pályázat benyúj­tási határideje 2006. április 28., a zsűrizésre májusban kerül sor, a győztes pályázókat pedig június 9-ig értesítik. Az ünnepé­lyes díjkiosztó - a tervek szerint - június 16-án lesz. ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom