Somogyi Hírlap, 2006. február (17. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-10 / 35. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. FEBRUÁR 10., PÉNTEK 9 Igaz, nagyi fánkjánál, házi baracklekvárjánál nincs ízletesebb, de azért időnként nem árt változ­tatni a bevett szokáso­kon. A maszkabálok ha­gyományos édességét, a fánkot számtalan válto­zatos és izgalmas recept szerint készítheti el. Árvay N. Tivadar A farsang időszaka vízkereszt­kor, január 6-án kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetén zárul. Per­sze a farsanghoz kapcsolódó szokások - a busójárás, a jel­mezbálok és a nagy lakomák - többsége azonban inkább feb­ruárra tevődik. A bálokon, mulatságokon nemcsak díszes ruhaköltemé­nyekkel, hanem különleges éte­lekkel, a ma­gyar nemze­ti konyha ha- gyományos receptjeivel is találkoz- hatunk. Egyes vidé­keken, pél­dául az Al­földön, a zsí­ros ételeket és bőséges lakomá­kat kedvelik, hogy jó legyen a termés, és kövérre hízzanak a háziállatok. Az Északi-közép­hegység falvaiban húst, pogá­csát, friss töpörtyűt, kolbászt és káposztát kínálnak. A Mura fo­Perecfánk Elkészítési idő: 70 perc 1 db: 82 kcal HOZZÁVALÓK KB. 40 DARABHOZ: 50 dkg liszt, 3 db tojás, 8 dkg vaj, 10 dkg cukor, 1 cit­rom reszelt héja, 2,5 dkg élesztő, 1 csipet só, 1 csokor vaníliás cukor, 1-2 dl tej, a deszka lisztezéséhez liszt, a sütéshez olaj A TÁLALÁSHOZ: porcukor, lek­vár vagy almapüré ELKÉSZÍTÉS: 1. Keverje el az élesztőt 1 ka­nál cukorral, 1 dl langyos tejjel és kevés liszttel, majd langyos helyen futtassa fel. lyó menti falvakban előkerül a kocsonya és a jófajta házi pálin­ka is. A bőséges kínálatban min­denhol megjelennek az édessé­gek, többek között a farsangi fánk. Ezt kínálják a vendégek­nek, és a vidám télűzők sere­gét. Egyes vidékeken pampus­2. Tegye a maradék lisztet, a cukrot, csipetnyi sót, 3 to­jást, vajat, reszelt citromhé­jat, vaníliás cukrot egy na­gyobb tálba. Öntse hozzá az élesztőt, és a maradék langyos tejjel ké­szítsen keményebb tésztát. Dagassza ki jó levegősre. 4. Sodorjon belőle 30 centi- méteres, kisujjnyi vastag pál­cákat, amelyeket hajtogasson perecnek. 5. Kelessze letakarva 20 per­cig, majd süsse forró olajban mindkét oldalát pirosra. Itas­sa le a felesleges olajat, szórja meg porcukorral. Lekvárral vagy almapürével tálalja. kának, máshol szalagos fánk­nak, csörögének vagy talkedli- nek (kettős fánknak) nevezik. Sok helyen a fánknak mágikus erőt tulajdonítottak, ezért az el­ső süteményt kiszárították, por­rá törték, és később gyógyszer­ként a beteg állatok ételébe ke­verték. Ez az édesség tehát elkerül­hetetlen tartozéka a maszka­bálok időszakának, de az egy­szerű, lekvárral megkent far­sangi fánk helyett készíthet különleges fajtákat. Próbálja ki receptjeinket, kóstolja meg a sós tésztából sütött magvas változatot is. mindkét oldalát, 3-5 perc alatt Szalvétával itassa le a felesleges zsiradékot, szórja meg porcukor- mi Lekvárral tálalja. ÍNYENCSÉGEK Farsangi fánkok másképp édesen, sósán Kedvenceit ne csak baracklekvárral kínálja Jó vendéglő jó szakács nélkül nincs. De milyen legyen ő? Tisz­ta, ápolt, pontos - ezek a tulaj­donságok jutnak először Kiss Árpád, a lajosmizsei Szél csárda egyik tulajdonosának eszébe. Továbbá, hogy agyából legyen ki­törölve a szocializmus káros öröksége: a „minél kisebb rán­tott szelet minél több pénzért” el­ve. „Ma már kevés, ha a szakács szakmai tudása csúcsán van” - folytatja a vendéglős. Kommu­nikálnia is tudni kell. A vendé­gek egyre inkább igénylik a sze­mélyes kapcsolatot. Ha nagyon ízlett nekik valami, gyakran hí­vatják a „főzőmestert”, hogy művészetét megdicsérjék. A szakács ilyenkor megszűnik ku­lisszamunkásnak lenni. Nem­csak a színfalak mögött, hanem az asztalok közt, a vendégek előtt is meg kell állnia a helyét. Egyre több helyen úgy tekinte­nek a betérőkre, mint családtagokra. A Szél csárdában is sok a törzsvendég. A munkások között is megvan ez a csalá­dias érzés. Kiss Ár­pád állítja: neki nem kell kirúg­nia azt, aki rosszul végzi a dol­gát. Megteszik helyette a többi­ek. Volt egy szakácsuk, aki csak ímmel-ámmal tett-vett a kony­hában. Kollégái mondták bele a szemébe: „Menj innen, nincs köztünk helyed”. „Szeretni kell a szakmát” - mondja Pólyák Nándor, a csárda szakácsa. Szíwel-lélekkel kell főzni. A vendégek tetszése rá­adás csupán: a vérbeli szakács a saját kedvére főz. Teljes odaadás­sal, szenvedéllyel. Pólyák Nán­dor korán tudta már, mi lesz a hivatása. Ötéves volt, amikor ki­derült, hogy erre született. Édes­anyját megműtötték epekővel, ■ „A vendégek tetszése csak rá' adás: a vérbeli szakács a saját kedvére főz.” A jó séf az ételkészítés művésze ágyban feküdt, és megkívánt egy kis „nyolckanalast”. Nyolc kanál cukor, ugyanennyi tej, liszt, to­jás, az egészet jól összekevered, és zsupsz, bedugod a sütőbe. Baracklek­várral mennyei. Hogy honnan tudta mindezt a kisfiú? El­leste. Apró korától lebzselt a konyhá­ban anyja szoknyája körül. „A vendéggel valóban meg kell találni a közös hangot - ért egyet főnökével Nándor szakács. - És fontos az állóképesség is az ácsorgáshoz-szaladgáláshoz a fazekak körül.” Szükséges továb­bá esztétikai érzék, amellyel az ember elrendezi a tányéron az ételt. S végül a jó szakács kicsit köl­tő is. Mer vállalni új ízeket és el­fogadtatja őket. A magyar konyha hagyományos fűszere a paprika, a kömény, a bors. De egy gulyás­levest százféleképpen el lehet ké­szíteni. Ha kilencvenkilencet már kipróbáltunk, vágjunk bele a századikba is. ■ R. V. Szívét-lelkét is belefőzi az ételkölteményekbe Rózsafánk Elkészítési idő: 40-50 perc 1 db: 68 kcal HOZZÁVALÓK KB. 35 DARABHOZ: A TÉSZTÁHOZ 40 dkg liszt, 3 tojás, 1 csomag sütőpor, 15 dkg cukor, 1 vaní­liás cukor, csipetnyi só, 1 tk. tejföl, liszt és a sütéshez, olaj. A tálaláshoz: porcukor, lekvár ELKÉSZÍTÉS: 1. Gyúrja össze a tészta alap­anyagait, majd nyújtsa ki vékonyra (1-1,5 mm-re). 2. A tésztalapot szúrja ki 5-6 centiméteres körszaggatóval Vagdossa be többször sugam- san a köröket a szélektől Négyet egymásm téve a közepét nyomja össze az ujjúval 3. Forró olajban süsse pimsra

Next

/
Oldalképek
Tartalom