Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-30 / 25. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 30., HÉTFŐ 3 OKTATÁS Újabb esély a szakképzésben salátatörvény Piacképes tudást kapnak a fiatalok szociális segély helyett Egy a közelmúltban hatályba lépett törvény- módosítás szerint szeptembertől azok a 15 éves gyerekek is szakmát tanulhatnak, akiknek nem sikerült elvégezni a nyolc általánost. Eddig erre csak 16 éves kortól volt lehetőség. Csák Elemér A tavaly elfogadott, „salátatörvényként” ismert jogszabály egyik passzusa szerint ugyanis idén ősztől azok a 15 éves tanulók is beiratkozhatnak a szakmunkásképzésbe, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettségük, viszont eredményesen elvégzik a szakmunkás- képzésre előkészítő évfolyamot. 2002-ben egy uniós felmérés szerint az ún. korai iskolaelhagyók száma az unióban 18,8%, a csatlakozó országokban 8,4%, Magyarországon 12,3% volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a munkanélküliek között a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők száma 2005 II. negyedévében 169 718 fő volt. A 18-24 évesek között azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem dolgoznak, és oktatásban sem vesznek részt 2005 II. félévében magas, 12,6% volt. A szakképzésre előkészítő évfolyam tehát az általános iskolai képzésből lemorzsolódott tanulók számára jelenthet megoldást a korábbán kilátástalannak látszó továbbtanulásban, használható szakmai végzettség megszerzésében. ' • ■ ■ Nyílt napon mutatkozott be Budapesten a kovács-, asztalos- és kőművesmesterséget oktató Piarista Szakiskola Az előkészítő szakasz során azoknak a kompetenciáknak az elsajátítására készítik fel a fiatalokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek valamely piacképes szakképesítés megszerzéséhez. Ez a szakasz egy- vagy kétéves, az elvégzett általános iskolai osztályok számától függően. Ebben a képzési formában már nem helyeződik hangsúly a műveltséggel összefüggő ismeretekre, a képzés célirányos és hatékony. Ebben a képzési formában elsősorban könnyen elsajátítható, ún. kétkezi munkát végző szakmunkásokat képeznek: szobafestőket, asztalosokat, kéményseprőket stb. Erre a típusú képzésre már most is lehetőség van, kb. két tucat iskolában. Az iskolák önkéntesen vállalják, saját maguk mérik fel, hogy képesek-e, alkalmasak-e rá. A jelenleg folyó tananyagfejlesztés eredményeként létrejövő moduláris (elemenként felépülő) rendszerben a közeljövőben a gyerekek igényei szerint is alakítható, a gyakorlathoz erősen kötődő ismereteket tanulnak majd, s ekkor már egyre több iskola vállalhatja ezt a képzési formát. A mostani törvénymódosítást nyilvánvalóan a kényszer szülte: a 18 éves korig kitolódott tankötelezettség és az oktatási rendszerből idő előtt kihulló tanulók foglalkoztatásának kényszere. Előkészítése során viszont az volt a fő kérdés, mi a nagyobb baj: ha valaki viszonylag későn szerez egy nem túl bonyolult ismereteket igénylő, ámde piacképes szakmát, vagy soha nem szerez, és egész életében az állam segélyeire szorul. A válasz egyértelmű. A képzésben részt vevő iskolák tapasztalatai szerint nincs szó csodaszerről, de a fiatalok esélyt kapnak a szakmai tanulásra szekszárdon, a Kolping Katolikus Szakképző Iskolában ősszel két előkészítő osztályt indítottak 16 diákkal. Ők 16. életévüket betöltötték, de még nem végezték el a nyolcadik osztályt mint azt Köntösné Rajnai Annamária, az iskola igazgatója elmondta, a tapasztalatokról korai lenne beszélni, de a hozzájuk felvett diákok meglepően könnyen kezelhetők. a szakképző iskola pedagógusai bíznak abban, hogy 80-90 százalékuk képes lesz tanulmányait a szakiskolában is folytatni. w Hargitai Éva a kaposvári építőipari középiskolában nyolc tanár oktatja a szakképzésre előkészítő évfolyam huszonöt hallgatóját. Szeptemberben indult a munka. Tizenhármán a faipari szakra jelentkeztek, az építőipar iránt ttenketten mutattak komolyabb érdeklődést. olyan 16-19 éves fiúk ültek iskolapadba, akik nem fejezték be a nyolc általánost, magatartási zavarokkal küzdenek, sőt, néhányuknak már a rendőrséggel is meggyűlt a baja. Ponikfor Zoltán, a középiskola igazgatója szerint nincsenek irigylésre méltó helyzetben a pedagógusok. Mégis szíwel- lélekkel dolgoznak. Ez a képzés esélyt ad a szakmai tanulásra és jelentős a szocializációs hatása - emelte ki a kaposvári iskola vezetője. úgy véli azonban, a szakképzés fejlesztését mégsem szabad ebbe az irányba eltolni. Nem valószínű, hogy ezek a fiatalok magas színvonalon sajátítják el a választott szakmát. ■ Harsányi Miklós A sípos orbán Szakképző Iskola igazgatóhelyettese, Szilvás Ágnes szerint Jász-Nagykun- Szolnok megyében nehéz volt két 12 fős tanulócsoportra való diákot összetoborozni E fiatalok többsége ugyanis eltávolodott az iskolától. Csak kevesen vannak köztük olyanok, akik úgymond önhibájukon kívüli okból nem fejezték be az általánost. Ám nemcsak a beiskolázás igényelt nagy energiát, hanem a diákok bent tartása is. Ez a felzárkóztató oktatás ugyanakkor rendkívül eszközigényes, így költségei is jóval magasabbak, mint a hagyományos képzéseknek - véli a szakember. A program egyik sajátossága, hogy nemcsak az osztályozást mellőzi, hanem a hagyományos órakereteket is fellazítja. Gyakran a diákok is hiányolják a megszokott formákat, s megkérdezik: „no de hányast érdemelnék?” ■ Teleki József Működőképes a büférendelet Életbe lépett az a minisztériumi rendelet, amelyben az Egészség- ügyi Minisztérium ajánlásának alapján az általános és középiskolákban az oktatási tárca megszabta, milyen jellegű élelmiszereket árusíthatnak az iskolai büfékben. „Ez fontos kérdés” - mondta a témával kapcsolatban lapunknak Magyar Bálint oktatási miniszter. „Miután a rászoruló gyerekek részére ingyenessé tettük az iskolaétkeztetést, ez volt a következő lépés. Az iskoláknak már olyan üzemeltetőkkel kell szerződést kötni, akik vállalják, hogy egészséges élelmiszereket árusítanak majd” - emelte ki Magyar Bálint. A „büférendelet” értelmében az iskolai büfékben nem szabad olyan magas cukor-, só- és zsírtartalmú élelmiszereket árusítani, mint a különféle csipszek vagy cukorkák. „Természetesen ez a megkötés vonatkozik az ital- és ételárusító automatákra is” - tette hozzá az oktatási miniszter. ■ A rendelet áttételesen a magyar mezőgazdaságot is támogatja, hiszen kóla helyett most majd gyümölcslé fogy. Magyar Bálint szerint nem kell az iskolai büfék árainak emelkedésétől tartani a rendelet következtében. „Sok helyen működött már így is a rendszer, és sikeres volt” - mondta a miniszter. Kiemelte, hogy az iskolai étkezdékben már évek óta követik ezeket a szabályokat. „Amit a gyerekek a menzán esznek, összehasonlíthatatlanul jobb, mint amit néhány éve kaptak. Most már ritkaságnak számít az olyan nap, amikor nincs hús az ételhez. Régen az számított ritkaságnak, ha volt. Amikor én kisdiák voltam, hetente egyszer-kétszer ettünk húst” - mondta Magyar Bálint. ■ Farkas Károly A 2006/2007. tanév fordulópontot jelent a felsőoktatásban. Megváltozik a képzés rendszere, és ezzel párhuzamosan az új felsőoktatási törvénnyel kiszélesednek a továbbtanulók lehetőségei is. A 2006. február 15-ig felvételi jelentkezésüket benyújtó hallgatók szeptemberben már az új felsőoktatási törvény alapján járó kedvezmények szerint kezdhetik az új tanévet, létesíthetnek hallgatói jogviszonyt. Az új lehetőségek - ha másként is - érintik azokat, akik már oklevelet szereztek és újból tanulni szeretnének a 2006-tól induló új képzési rendszerben, illetve azokat is, akik még hallgatók és váltani szeretnének vagy erőt éreznek magukban a továbbtanulásra, és akik 2006- ban érettségi után jelentkeznek felvételre. A felsőfokú szakképzésben, alap-és mesterképzésben mind- összesen 12 féléven át lehet tanulni állami támogatással. így minden képzési szinten egy diploma ingyenes lehet. Ez az információ a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban még nem jelenhetett meg, hiszen az új törvényt a kötet megjelenése után fogadta el a parlament. 2006-ban, érettségi után a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban meghirdetett alapképzési szakokra és egységes, osztatlan képzésekre lehet jelentkezni. A jelentkezés során mindenki maga dönt a jelentkezési sorrendről, ahogyan arról is, hogy államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben kíván-e továbbtanulni. Szeptembertől a költségtérítéses képzésben szerzett oklevéllel már rendelkező is jelentkezhet államilag támogatott képzésre úgy, hogy igazolnia kell, tanulmányait költség- térítés fizetése mellett folytatta. A felvételi eljárás során egy felsőoktatási intézménybe lehet felvételt nyerni. Államilag támogatott képzésben a hallgató egy intézményben kaphat hallgatói juttatást (ösztöndíjat, szociális támogatást, kollégiumi elhelyezést stb.). ■ Cs. E. A felvételi tájékoztatóban még nem szereplő, új jelentkezési lehetőségek (nappali képzés) Intézmény neve Régó Megye Város 1. Pályakezdő Fiatalok Esély Alapítvány Kézműves és Szolgáltató Szakiskolája Közép-Mo. Budapest Budapest 2. Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola Közép-Mo. Pest Dabas 3. Grassalkovich Művelődési Központ és Társintézményei É-Mo. Heves Hatvan 4. Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium Oél-Dunántúl Somogy Kaposvár 5. Kinizsi Pál Élelmiszer-ipari Szakképző Iskola és Gimnázium Dél-Dunántúl Somogy Kaposvár 6. Gáspár András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Dél-Alföld Bács-Kiskun Kecskemét 7. Martin János Szakiskola és Speciális Szakiskola Észak-Mo. BAZ Miskolc 8. Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Észak-Alföld Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza 9. Vásárhelyi Pál Szakképző Észak-Alföld Hajdú-Bihar Polgár 10. Hansági Ferenc Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola Dél-Alföld Csongrád Szeged 11. Vörösmarty Mihály Ipari Szakképző Iskola és Kollégium Közép-Dunántúi Fejér Székesfehérvár 12. Kolping Katolikus Szakképző Iskola Dél-Dunántúl Tolna Szekszárd 13. JNSZ megye Sipos Orbán Szakképző Intézet Észak-Alföld Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok 14. Lábassy János Szakközép- és Szakiskola Észak-Alföld Jász-Nagykun-Szolnok Törökszentmiklós 15. Reguly Antal Szakképző Iskola Közép-Dunántúi Veszprém Zirc
