Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-30 / 25. szám

TIKOS 225 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 30., HÉTFŐ Rómeó a család szeme fénye. Orsós Ferencné, Orsós Edit, Orsós Ferenc és a legkisebb családtag: Bilibók Alex Rómeó Fiatalos faluvá lett Tikos nagycsaládosok Három-négy gyermeket vállalnak a szülők nagycsaládosok Három-négy gyermeket vállalnak a szülők Több ütemben készül az önkormányzat épülete tikoson az önkormányzat épületének felújítását 2004- ben kezdték el. Elsőként a külső tatarozást végezték, rendbe tették a homlokzatot és új vakolatot kapott. Né­hány nyílászárót is kicserél­tek és lebetonozták a mozgás- korlátozottak számára a feljá­rót. Eddig több mint másfél millió forintot költöttek rá. A munkák még nem értek vé­get. A feljáróra korlát kell és a tetőzet is javításra szorul. Még további másfél millió fo­rintot igényel a beruházás. Balatonszentgyörgyről érkezik az ebéd A BALATONSZENTGYÖRGYI idő­sek otthonából hozza nap mint nap a két település kö­zös falugondnoka, Bene Ist­ván az ebédet. A faluban az elmúlt évek alatt megfogyat­koztak azok az idősek, akik a szociális étkeztetésre rászo­rultak, a többi nyugdíjas korú tikosi pedig főz magára, vagy a családja gondoskodik róla. Konditermet kértek és kapnak a fiatalok A POLGÁRMESTERI HIVATAL mellett áll egy kis tizennyolc négyzetméteres épület. Hosz- szú ideje üresen állt és már a lebontása is szóba került. Vé­gül az önkormányzat úgy ha­tározott, hogy a saját erejéből mégiscsak helyrehozza és a tikosi ifjaknak adja. Több éven keresztül a közhasznú munkások apránként tették rendbe. A fiatalokra bízták a választást, mire szeretnék fel­használni az épületet. Ők a konditerem mellett döntöttek. Az oldal cikkeit Vigmond Erika írta Fotók: Kovács Tibor Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Tikos fiatalodik. A lakosságnak csaknem negyven százaléka ti­zennyolc év alatti. Ritka az olyan család, ahol három-négy gyer­meknél kevesebbet vállalnak. A falu legfiatalabb lakója, Bilibók Alex Rómeó még nincs egy hó­napos. Idén január másodikán született. Édesanyja, a 19 éves Orsós Edit mosolyogva mesélte, a nővérek a kórházban azt mondták: nagy nőcsábász lesz a fiúból. Edit szüleivel, testvérei­vel és férjével egy négyszobás házban lakik. Az egyik bátyja, Orsós Ferenc fogad bennünket, fékezve az idegeneket megugató kutyákat. - Mindjárt melegítem á kávét, csak kikísérem a bará­tomat - mondta. Bogdán György Szegerdőről kerékpározott át a családhoz. - Már régen találkoz­tunk és kíváncsi voltam a kisba­bára is - mondta a fiatalember. - Később már nem nagyon lesz időm, a téli szünet után hamaro­san kezdődik a munka. Tikos kevés lehetőséget tud nyújtani a munkahelyek terén, az emberek többsége Battyány- pusztára, Balatonszentgyörgyre vagy Nagykanizsára jár dolgoz­ni. Az Orsós család férfitagjai a legidősebb fiú, Ferenc kivéte­lével - aki segédmunkás egy ba­latonszentgyörgyi kőművesnél - a Dél-balatoni Mezőgazdasági Rt.-nél dolgoznak. Még Edit fér­je is, a holládi Bilibók László, akivel három év után, tavaly há­zasodtak össze. Míg a férfiak ke­resik a pénzt, Edit és édesanyja, a 49 éves Orsós Ferencné vezeti a háztartást. Természetesen azért a férfiak is besegítenek. Dolog van is bőven. A települé­sen egyedül ők nevelnek még disznókat és az apróállatokból is, nyulakból, récékből, tyúkok­ból valóságos kis farm van az udvarban.- Karácsony előtt vágtunk disznót, olyan száznyolcvan- százkilencven küó volt - mesél­te büszkén a nagymama. - Nagy a család, muszáj állatokat tar­tanunk, és a kertben is sok min­den megterem. - Nem is tudom, mi lenne nélkülem, ha nem len­ne ekkora nyüzsgés körülöttem. Szeretem, hogy ennyien va­gyunk, és sok unokát várok. Bár még a három fiam közül egyik sem nősült meg - folytatta Orsós Ferencné. - Egy percig sem le­het unatkozni, én is majd nagy családot akarok, egy egész foci­csapatot - mondta tréfásan Or­sós Ferenc. Eiúga, Edit azonban legfeljebb még egyet vállalna Alex Rómeó mellé. - Fel is kell nevelni ám őket - érvelt a fiatal- asszony. Most, hogy egyel töb­ben lettünk, nagyobb hely is kell. Nem megyünk messzire, azt tervezzük, hogy a házat bő­vítve építkezünk. A család tizenkilenc éve köl­tözött Tikosra Balatonberényből, ahol a termelőszövetkezet szol­gálati lakásában laktak. A tel­ken, amit megvettek, lebontot­ták a kis házat és újat építettek helyette szociálpolitikai támoga­tással kétmillió-kétszázezer fo­rintból. Az otthon minden szeg­lete takaros és hangulatos. Az el­telt évek alatt pedig egyre kom­fortosabb lett, semmi nem hi­ányzik, ami egy ekkora család életéhez szükséges. - Szeretünk itt élni, nyugodt, csendes falu, példamutatóan összetartok az emberek és bizony nagyon sokat fejlődött a település - mesélte Orsós Ferencné. - Mikor idejöt­tünk, a víz kivételével még nem volt semmi közmű. Még rendes út sem volt. Ma már ott tartunk, hogy nemsokára szennyvízcsa­tornánk is lesz. A faluban amúgy nem jellem­ző, hogy több generáció lakik együtt. A legjobban akkor érezni hiányát, mikor a nyári szünet­ben meg kell oldani, ki vigyáz­zon a gyerekekre. Tavaly nyáron elindult egy kezdeményezés, hogy az önkormányzat segítő kezet nyújtson ebben. A család- gondozó segítségével játszóhá­zat szerveztek a kicsiknek. SZÁMOKBAN Ugyanannyian laknak a faluban, mint öt éve összesen hatvanhárom ingat­lan van Tikoson, amiből ötven­négy a ház és kilenc az üres te­lek. A faluban száznegyvenha- tan laknak, akárcsak öt éve. Öt- venheten tizennyolc év alatti­ak. Három óvodás és tizen­nyolc általános iskolás van, akik a balatonszentgyörgyi in­tézményekbe járnak. Mintegy húsz százalékot tesz ki az idő­sek aránya az összlakosságból. A település legidősebb lakosa Gulyás János, a legfiatalabb pe­dig Bilibók Alex Rómeó. Az el­múlt évben harminchétmillió- ötszázháromezer forintból gaz­dálkodott a település. Ebben szerepel a legnagyobb beruhá­zás, a szennyvízcsatorna-háló­zat építési költségének egy része is. A csatornázás csak­nem húszmillió forintba kerül pályázati támogatásokkal együtt Emellett kisebb beruhá­zások és a szociális kiadások viszik el a forintokat. Az önkor­mányzat takarékosan bánik pénzével, nem vett fel és a jö­vőben sem akar hitelt felvenni. Csiilkös pacal Két darab paprikából, két da­rab paradicsomból és egy fej vöröshagymából lecsóalapot készítünk. Közben egy csülköt - nem füstöltet- kicsontozunk és csíkokra vágunk, akárcsak az egy kilogramm félkész pa­calt. Hozzáadjuk az alaphoz és egy kanál őrölt pirospapriká­val elkeverjük és felengedjük annyi vízzel, hogy ellepje. Be­letesszük a csülök csontját is és ízlés szerint borssal, sóval, fokhagymával, valamint vege- tával fűszerezzük. Az ínyen­cek egy deciliter, kifejezetten száraz vörösbort is önthetnek hozzá. Lassú tűzön addig kell főzni, amíg a szaftja sűrű, ra­gacsos lesz. Elhagyott telkek a külföldiek tulajdonában Az Orsós család házával szem­ben egy több mint öt évvel ez­előtt elkezdett építkezés nyo­mai látszanak. A gaz, a rep- kény lassan már belepi a félig felhúzott falakat Kónya Lász­ló polgármester arról beszélt, hogy volt egy hullám, mikor a külföldiek telkeket vásároltak a faluban. A jelenlegi kilenc üres telekből nyolc külföldi tu­lajdonban van. A probléma az, hogy semmilyen építési szándékot nem mutatnak és csak hellyel-közzel teszik rend­be. Van olyan is, akit a vásár­lás óta nem is láttak. Néme­lyiknek tartozása is van az ön- kormányzat felé, de a felszólí­tásoknak nincs foganatja. Épül a csatornahálózat, szépül a hivatal hitel nélkül Apró lépésekkel váltják valóra legtitkosabb álmaikat Összetartja a könyvtár a település nemzedékeit Kónya László, Tikos polgármes­tere arra a legbüszkébb, hogy bár amolyan falusias apró lépé­sekkel, de fokozatosan fejlődik a település. - Amit csak tudunk, minden lehetőséget, pályázatot kihasználunk, amivel szebbé, komfortosabbá tehetjük a falut - mondta. - Mindig abból és az­zal gazdálkodunk, amink van, mert nem szeretnénk hitelt fel­venni. Fontosabb számunkra, hogy a település és a lakosság létbiztonsága meglegyen, mint­sem, hogy belevágjunk egy rizikósabb beruházásba. Az elmúlt években a szenny­vízcsatorna-hálózatért küzdöt­tek, aminek kiépítésére nyolc­vanszázalékos támogatást sike­rült elérni. Tavaly el is kezdő­dött a beruházás. A Táncsics ut­ca teljesen készen van, a Béke utcából öt ház és az Iskola utca teljes egésze várat még magára. A rendszerre minden ingatlan rácsatlakozik majd, portánként százezer forintért. - Bár a csa­tornahálózat a legmeghatáro­zóbb beruházás, azért másra is jutott - tette hozzá a falu első embere. - Fejlesztettük az in­formatikát, folytattuk a hivatal épületének felújítását, ahol az orvosi rendelő és a könyvtár is van. Elkészíttettük a rendezési tervet, a hulladékgazdálkodási és a környezetvédelmi progra­mot is. Az utóbbinak egyik ki­emelt pontja a település mellett Kónya László polgármester épülő M7-es forgalmára szá­molva a zajártalom csökkenté­sének módjai. Jutott pénz ezenkívül a fiata­lok beiskolázási és a nyugdíja­sok gyógyszertámogatására is. Az év végén kétszázötvenezer forintot költöttek arra, hogy a gyerekeket, családokat, időse­ket megajándékozzák. Az idei tervek is szerények, de a falusi­ak életében sokat jelentenek. Ilyen például, hogy az Iskola ut­cában van egy szakasz, ahol még nincs járda - ezt szeretnék megépíttetni, valamint az utca elején egy autóbusz-fordulót kialakítani. Folytatják a hivatal felújítását és a fiatalok kon­ditermét is berendezik. Igazi közösségi színtér a falu könyvtára. A teremnek egyedül­álló múltja van: régen ez volt a pártház és a templom is egyben. Még ma is az egyik falon a címer és a zászlók vannak, vele szem­ben pedig egy kereszt Kivételes alkalmakkor még most is misét celebrálnak a könyvek között és az önkormányzat is itt tartja ren­dezvényeit. A nyugdíjasok is összejárnak néha, a fiatalok pe­dig rendszeresen ülnek le a szá­mítógép elé. Emellett természe­tesen könyvtárként is működik. - Szombat délutánonként va­gyunk nyitva - mondta Vida ]& zsefné könyvtáros. - A fiatalok leggyakrabban interneteznek, vagy játszanak a számítógépen. Sokszor még vasárnap is bekéretőznek, mikor hárman- | négyen össze- j jönnek. Az idő- j sebbek pedig I leginkább a fo- j lyóiratokat bön- | gészik. Jelenleg ......................I nyolc folyóirat is jár. A kiskönyvtár újabb köny­vek fogadására készül, hogy még több olvasnivalót tudjon kí­nálni. A Marcali Városi Könyv­tártól kapnak köteteket a mozgó­könyvtári szolgáltatáson keresz­tül. Az önkormányzat már meg is vette az új polcokat. Egyrészt az újságoknak, másrészt pedig hogy az érkező könyveknek helye legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom