Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-27 / 23. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 27., PÉNTEK KAPOLY 083 A szülők mindent megtesznek, hogy a gyerekek ne érezzék a hátrányt. Váradi Istvánná, Anikó, István és az ifjabb István együtt tervez Taníttatják a gyerekeiket megélhetés Baromfit, süldőt nevelnek, mert nincs munkahely Krutek József Dermesztő hideg a reggel Ka- polyon. A falu utcái kihaltak, egyetlen járókelővel sem talál­kozni. A Rákóczi utca 32. számú ház előtt a gyalogjárdán a 75 éves Szunyogh Ferenc. Kiskabát- ban, cigarettával a kezében sétál és nézelődik.- Farkasordító az idő, rég nem volt ilyen fagy - dörzsölgette a kezét a nyugdíjas férfi. - A tyúk­jaim átrepültek a szomszéd ud­varára, azokat néztem meg. Saj­nos, négy ház is üresen áll itt. Egyre kevesebb a lakos, öreg­szik a falu. Korábban a tamási állami gazdaságban dolgoztam, onnét százalékoltak le. Tizen­harmadik éve özvegy vagyok. Hogy milyen a faluban élő cigá­nyok és magyarok kapcsolata? Szerintem megfelelő. Nem hal­lottam, hogy valaha is zűr lett volna. Igaz, nem is járok sehová. Csak a járdán sétálok naponta föl-alá. Ennyi a mozgás. Kapolyon 26 roma családban ötvenötén élnek. Ezt Orsós Aran­kától tudom meg, aki az 1998 óta működő helyi cigány kisebb­ségi önkormányzat elnöke. A megalakulástól kezdve elsőren­dű feladatuknak tartják az ér­dekvédelmi teendők ellátását. Másrészt pályázati támogatások segítségével teszik könnyebbé a nehéz körülmények között élő családok életét. Alkalmanként egy-egy rendezvényt is szervez­nek. Azt mondja: jó a kapcsola­tuk a községi önkormányzattal, közösen keresnek megoldást a rászorulók gondjainak orvoslá­sára. Előfordult az is, hogy egy- egy család ügyes-bajos dolgai­nak intézését is felvállalták. Gyakran segítenek telefonálni, hivatalos leveleket írni, elkísérni a segítségre szorulót az adott in­tézménybe.- A roma családokból kettőnél három vagy több gyereket nevel­nek - magyarázza Orsós Aran­ka. - A cigányok közül legtöb­ben tisztességesen élnek, a gye­rekeket iskolába járatják. A szü­lők dolgoznának is, ám kevés a lehetőség. Azért valamennyien igyekeznek életkörülményeiket javítani. Persze vannak, akik nem törekszenek erre, környe­zetük is elhanyagolt. Többgenerációs cigány család leszármazottja a 44 éves Váradi István. Nagyszülei, szülei putri­ban, vályogházban éltek, maga is sokáig romos épületben lakott a Kossuth utcában. Arra töreke­dett, hogy ez a helyzet megvál­tozzon. Jelenleg egy félig kész, téglából épített kétszintes ház­ban él a feleségével és három gyermekével. A legidősebb „cse­mete”, -Szilvia már kirepült a családi fészekből.- Tizenöt éve húztuk föl a két­szintes családi házat, amit saj­nos azóta sem tudtunk teljesen befejezni - magyarázza. - A szocpol-támogatás és jelentős hi­telfelvétel mellett segítettek a ro­konok, ismerősök. A földszinten garázs, kazánház, tárolóhelyi­ség, felette a berendezett lak­rész: előtér, nappali és hálószo­ba, konyha, kamra, félig kész fürdőszoba. A tetőtérben pedig három szoba vár a befejezésre. A családfő korábban a kapolyi gabonaforgalmi telepen dolgo­zott, majd rokkantnyugdíjas lett. Később az önkormányzatnál közhasznú és közcélú munkás­ként alkalmazták. Tavaly no­vember óta szociáüs járadékot kap. Nem rejti véka alá, hogy megélhetési gondjaik vannak. A három gyermek taníttatása na­gyon sokba kerül. Két lányuk Kaposvárra jár, István pedig Nagyberénybe ingázik, ott tanul.- Nyolc általános a végzettsé­gem, amit a kővágószőlősi isko­lában szereztem - kapcsolódik a beszélgetésbe Bogdán Gyöngyi, a feleség. - 1981-ben jöttem férj­hez Kapolyra. Sajnos, szakkép­zettségem nincs, elhelyezkedni sem tudok. Itthon vagyok, ba­romfiakat és két süldőt tartunk. A nehéz körülmények ellenére arra törekszünk, hogy a gyerme­keinknek mindent megadjunk. Ne érezzék, hogy roma család­ban születtek. Nagyon örülök annak, hogy a faluban nincs el­lentét a magyar és a cigány csa­ládok között Nem éreztük, hogy a származásunk miatt hátrány ért volna bennünket. Naponta ingázik a megyeszékhely iskolájába Beteg vagyok, nem mentem is­kolába - mondta a húszéves Anikó. - A kaposvári élelmi­szer-ipari szakközépiskolába járok, a 9. évfolyamra. Napon­ta ingázom, ami egy kicsit fá­rasztó. Ha végzek, élelmiszer- ipari technikus lehetek. Szeret­nék a szakmában dolgozni. Igaz, Kapolyt el kell hagynom. Két műemlék templom, régi parasztházak műemléki védelem alatt áll a falúban a római katolikus és a református templom. A képviselő-testület döntése szerint helyi védelem alá he­lyeztek tizenkilenc épületet, egyebek között a plébániát, az iskolát, valamint több ré­gi parasztházat, köztük a Kádár-házat is. Ugyancsak helyileg védett a faluköz­pontban található boltozatos téglahíd, Kapolypusztán pe­dig az ácsolt harangláb és a kőkereszt. Egyszeri támogatást adtak a főiskolásoknak Mivel a képviselő-testület nem szavazta meg, az önkor­mányzat nem csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíj- rendszerhez. A település ve­zetése azonban támogatta a felsőfokú oktatási intézmé­nyekben tanuló kapolyi diá­kokat: tanévkezdés előtt mind a kilenc főiskolás hall­gatónak adott ötezer forint támogatást. Gyerekeknek, felnőtteknek főznek az óvodában naponta általában 42-45 adag ebédet főznek a napközi otthonos óvoda konyháján. Itt készítik a tízórait is a gyere­keknek, és az ebédlőben ét­keznek az alsó tagozatos kis­iskolások. A felnőttek napon­ta rendszerint 15-16 adag ebédet igényelnek, éthordó­ban nyolcat visznek el. Egy ebédért a felnőttek 390 forin­tot fizetnek. Az oldal cikkeit Krutek József írta Fotók: Gáti Kornél Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta Sok a nyugdíjas Kapolyon 704-en laknak. Kö­zülük 633-an a belterületen, hetvenegyen pedig a külterüle­ti Kapoly-pusztán, illetve a ma- darasi lakótelepen. A nők ará­nya mintegy ötvenegy száza­lék. A falu legidősebb férfila­kosa Bankov Marin, aki 1913- ban született, a nők közül pe­dig a nyolcvannyolc éves Tóth Imréné Cseresznyés Lídia. A nyugdíjasok száma 167, a re­gisztrált munkanélkülieké harmincöt. Kapoly lakossága az utóbbi fél évtizedben öt­venhárommal lett kevesebb. Kisebb a költségvetés Az önkormányzat ez évi költ­ségvetése a koncepció szerint 95,5 millió forint, ez 3 millió­val kevesebb a tavalyinál. A forráshiány meghaladja a 14,4 millió forintot. Az óvoda és az iskola fenntartása 23,7 millió forintba kerül. Szociális kiadá­sokra 6 milliót terveztek, fej­lesztésre 7,3 milliót. Debreceni sertéskaraj A Szinger Jánosnétól kapott re­cept szerint 1 kg karaj, füstölt kolbász, kevés mustár, 1 kg burgonya, 2 fej vöröshagyma, 1 doboz tejföl, 1 majonéz és te- áskanálnyi cukor kell. A karaj­ba belehelyezi a kolbászt, só­val, vegetával ízesíti, majd mus­tárral és fokhagymával megke­ni. Alufóliába csomagolja és sütőbe teszi. Miután a hús pu­hára párolódott, a fóliát levéve pirosra süti. A burgonyasalátá­hoz a héjában főtt krumplit meghámozza és kockákra vág­ja, a vöröshagymát fölkarikáz- za. A tejfölt, a majonézt sóval, cukorral és kevés citromlével kikeveri. Az elkészített szósz­ba beleforgatja a főtt burgonyát és a vöröshagymát. A szeletelt sertéskaraj mellé tálalja. SZÁMOKBAN Gondok között is sikeresen terveztek elképzelések Felújítják az elavult ivóvízbázist, kiépítik a szennyvízhálózatot Poth Ibolya polgármester arra a legbüszkébb, hogy hitel felvéte­le nélkül elvégezték, amit a cik­lusprogram elején megfogal­maztak: ezeknek mintegy 90 százaléka megvalósult. Örül an­nak is, hogy az önkormányzat mindig határidőre eleget tett fi­zetési kötelezettségeinek, pénz­ügyi gondok nélkül zárják az évet. A sikerek mellett voltak persze gondjaik is: köztük a leg­nagyobb az önálló óvoda és kis­iskola további fenntartása.- Az oktatási-nevelési intéz­ményben kevés a gyerek - mondta a polgármester. - Emi­att igen magas az önköltség, az állami támogatást csak 11-12 iskolás és 15 óvodás után tud­juk igényelni. A 2006-os év nagy gondja, hogy a képviselő- testület elutasította a csatlako­zást a többcélú társulás kereté­ben működő tabi közoktatási mikrocentrumhoz. A többségi döntés az, hogy az iskolát és óvodát az önkormányzat önálló­an tartsa meg. A polgármester asszony el­mondta, hogy a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítésére be­nyújtott pályázatukat már két­szer is elutasították. Megvalósí­tására a dél-balatoni szennyvíz- elvezetési és -tisztítási projekt keretében van esélyük. Ehhez a Marcali székhellyel alakult tár­sulás, amelynek tagjai uniós tá­mogatást is igénybe vesznek. Poth Ibolya polgármester- Úgy látom, a szennyvízcsa­torna kiépítésénél is fontosabb a lakosság számára az egészsé­ges ivóvíz - magyarázta. - Öt­venhárommillió forintos pályá­zatot nyújtottunk be a vízbázis felújítására. Ezt társulási for­mában kívánjuk elvégezni. Ha a rekonstrukcióra egy-két éven belül nem kerül sor, akkor na­gyon komoly gondok lesznek a településen. Elavult a kút, el­avultak a kiszolgálólétesít­mények meg a hálózat is. A szennyvízcsatorna-hálózat ki­építéséről természetesen nem mondtunk le. Több mint hatvan települést érintően uniós támo­gatással 2007 után lesz remény a megvalósításra. Dóra, a legifjabb lakó éjszaka is „mozgékony” A település legfiatalabb lakosa a mindössze hat és fél hónapos Pencsikoff Dóra (képünkön). Mi­közben a picur a nagymama ölé­ben fészkelődön, édesanyja el­mesélte, hogy a Pencsikoff csa­lád tavaly október 1-jén költözött vissza Balatonfőkajárról. Dórika a második gyermekük, s bátyja, a 2001-ben született Pencsikoff Zoltán Alex a helyi óvoda közép­ső csoportjába jár.- Családi okok miatt jöttünk haza Kapolyra, miután 2005 ja­nuárjában édesanyám özvegy lett - mondta Pencsikoffné Hor­váth Annamária. - Ezzel mind­kettőnk életén segítettünk. A má­sodik gyermeket tudatosan vál­laltuk, aki szinte 24 órás felügye­letet igényel. Nagyon mozgékony és virgonc, éjszaka is csak egy­két órát hagy bennünket pi­henni. Szeren­csére édes­anyám sokat se­gít A „bátyus” is nagyon szere­ti Dórikát, egyáltalán nem félté­keny rá, hogy vele többet törő­dünk... A gyerekek édesanyja elárul­ta: szórakozásra sem idejük, sem pénzük nincs, igaz, hiányoznak a rendezvények is. Ezért elsősor­ban a második szomszédban lakó testvéréékkel járnak össze, s a kislánnyal való foglalkozás köti le szabad idejüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom