Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-26 / 22. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK 13 EGYHÁZAK ÉLETE Hit és tudás. A csurgói református gimnáziumban ezeket az értékeket évszázadok óta őrzik. Lakner Eleonóra (balról) és Szabados Eszter tanulók A tanárok is megjavultak a Csokonai gimnáziumban minőségirányítás A diákok és a pedagógusok is tudáspróbáztak Varga Andrea- Egy éve készült el, és nem az íróasztalnak írtuk - mondta Sza­bó Sándor, a csurgói református gimnázium, általános iskola és kollégium igazgatója intézmé­nyük minőségirányítási prog­Célok régen és ma 1792-ben Festetics György gróf, az iskola alapítója a kö­vetkező célokat fogalmazta meg: a közjó előmozdítása, a zsenge ifjak tudományos ok­tatása és jó hazafiakká való nevelése. Napjainkban ez így hangzik: el kell vetni az egye­temes és a magyar kultúra csíráit, s nevelni - hitünk se­gítségével - a jövő embertisz­telő, hazaszerető értelmiségét ramjáról. - Nem csatlakoztunk ajánlott programokhoz, hanem írtunk egyet a „magunk képé­re”. Arra törekedtünk, hogy használható legyen és beépítsük azokat a hagyományokat, ame­lyek az iskola minőségét adják évszázadok óta. Iskolatörténet Az iskolát 1792-ben alapí­totta Festetics György gróf. 1948-ban államosították. 1993-ban indult újra a re­formátus gimnázium. 1994- ben kezdődött itt a hatosz­tályos gimnáziumi képzés, majd 2003-ban az első és az ötödik osztály indításá­val 12 évfolyamossá vált. 2004-ben új fiúinternátust avattak. Ez az első tanév, hogy élesben tesztelik a programot. Bevezet­ték a negyedéves értékelést, gye­rekre, osztályra, lakóhelyre, ne­mekre bontva, s diagramokon, táblázatokban is megjelenítik az eredményt. Majd iskolagyűlésen megbeszélik, és fölkerül a faliúj­ságra is egy statisztika. Á rendű- ség százalékos kimutatására ugyancsak figyelnek. A protes­táns iskolákban ennek ugyanis történelmi hagyománya van - magyarázta Szabó Sándor. Ren- dűség alapján ültették a diáko­kat, s provokációnak nevezték, ha a mögötte ülő tudáspróbára hívta ki az előtte ülőt, s provo­kálta, hogy ő ülhessen eggyel előbbre. A program olyannyira nem az íróasztalnak íródott, hogy az eredmények alapján - ha kell - korrepetálásról is gondoskodnak vagy tanulószo­bára irányítják a tanulókat.- Célul tűztük ki, hogy az is­kola tanulmányi eredménye ér­je el a legalább 3,6-os átlagot és a végzős tanulók legalább 80 százaléka jelentkezzen felsőok­tatási intézménybe, illetve ve­gyék föl legkevesebb 65 százalé­kukat. Sikerült. S a múlt tanév végén nem volt osztályismétlő bukás, valamint az előző évhez képest egyharmadára csökkent a tantárgyi elégtelenek száma - összegzett az igazgató. S hogy a diákok ne érezzék el­fogultnak a rendszer^, a prog­ramból a pedagógusok sem ma­radtak ki. Kiderült ugyanis, hogy a tanárok kevés jegyet adnak, s a naplóba sem mindig írnak be. Maguk javasolták, hogy ennek véget kell vetni. Mióta havonta ellenőrzik a naplókat, azóta egy­re kevesebb a renitens tanár. HÍREK Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje erdő Péter bíboros, prímás ünnepi szentmisét mutatott be Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentjének ün­nepe alkalmából január 24- én a budapesti egyetemi templomban. Szalézi Ferenc- Bonaventura 1567. augusz­tus 21-én született Francia- országban. Nyilvános vitákat tartott és röpiratokat szer­kesztett a hit védelmében, ezeket később Viták címen foglalta össze. Ismert művei még: Bevezetés a lelkiéletbe vagy a Filótea. 1665. április 19-én avatták szentté, (bl) Svájci gárda: ötszáz éves a Vatikán hadserege xvi. Benedek pápa az egyház és Péter utóda iránti hűségü­kért mondott köszönetét a svájci gárdistáknak, akik öt­száz évvel ezelőtt kezdték meg szolgálatukat a Vatikánban. Az évforduló alkalmából va­sárnap Angelo Sodano bíbo­ros mutatott be szentmisét a Sixtus-kápolnában. A pápai testőrséget még II. Gyula hoz­ta létre 1506-ban. A gárdisták 1527. május 6-án szálltak szem­be a fosztogató római császári csapatokkal. A csatáról min­den évben május 6-án emlé­keznek meg, s ekkor tesznek esküt a testőrség új tagjai, (bl) Tevékeny szolgálat ebben az évben is A 2006-os tervekről tanácsko­zik január 28-án, szombaton a somogy-zalai evangélikus egyházmegye presbitériuma. Szemerei János kaposvári lel­kész elmondta: a kaposvári evangélikus gyülekezeti ház­ban tartott vezetőségi ülésen az egyházkerület szolgálatot teljesítő, különböző területek felelősei is részt vesznek, (bl) Megmentik a kórház régi kápolnáját jótékonysági bált rendez szom­baton a nagykanizsai Jézus Szíve egyházközség, s erre négyszázötven vendéget vár­nak. Az adományozók a helyi kórház több mint hetvenéves kápolnájának felújításához já­rulnak hozzá. Az egyházköz­ség fiataljai a Noé bárkája cí­mű színdarabbal készülnek az eseményre, (bl) A lelkek marcali orvosai csütörtökön rendelnek Kiss Iván marcali plébános (ké­pünkön) tíz éve jár el a kórházba a betegekhez, együtt imádkozik velük, s ha szükséges, kiszolgál­tatja nekik az utolsó kenetet is. Kezdetben egymaga végezte ezt a szolgálatot, azonban hamar rá­jött: szüksége van segítőtársak­ra. így egy ideje már négy-öt tár­sával együtt jár minden csütörtö­kön a betegekhez. Tavaly 118 hal­doklónak nyújtott vigaszt - Segítőim között van ápoló­nő, pszichológus és tanár, de rendszeresen velem tart egy ka­tonatiszt is. Fontos a megfelelő felkészülés a betegekkel folyta­tandó párbeszédhez, így az élet sok területén munkálkodó em­berek nagy segítséget jelente­nek. Van, aki évekig a kórház „vendége” volt, s vannak visz- szatérő betegek is. Sokszor jó ismerősként köszöntjük egy­mást, ez sokat jelent nekik - mesélte az atya. Keszler Terézia ápolási igazga­tó jó kezdeményezésnek tartja a betegek látogatását szakmai szempontból is. Elmondta: a be­tegek mindig szívesen fogadják őket, és szeretnek velük beszél­getni. Kialakítottak egy kis ká­polnát is, így a plébános méltó helyen mutathatja be a szent­misét. ■ Bartos Fászló Ereklyetisztelet az egyházban: buzdít és bátorít szentek és bálványok Nem a szent teszi a csodát, hanem Isten a szent közbenjárására Szent István jobb keze, Szent Fászló hermája. Két példa a ma­gyar szentek földi maradványa­inak megőrzésére, de a világ számtalan pontján találhatók hasonló relikviák. A közelmúlt­ban Kaposvárra is elhozták a Szent Margit-ereklyét. Az ese­mény kapcsán kérdeztük Rum- szauer Miklóst, a kaposvári Szent Margit templom plébáno­sát az egyház szentjeiről, erek­lyékről, azok tiszteletéről.- Kit nevez az egyház szentnek?- Azt a személyt nevezzük szentnek, aki tökéletesen meg­valósította Isten reá vonatkozó akaratát, és üdvözült. Ez persze Isten kegyelmi ajándéka nélkül nem lehetséges. Ő adja meg az erőt ahhoz, hogy együttműköd­jünk a kegyelemmel, és úgy él­jünk, ahogy ő tanította, paran­csolta, kérte. Szorosabb érte­lemben szentek azok, akiket az egyház kanonizál, vagyis szent­té avat. A szenteknek kijáró tiszteletben is fokozatok van­nak: Szűz Máriáé az első, a leg­nagyobb, utána Szent József, s őt követik a többi szentek. A szentek tiszteletének egyik megnyilatkozása az ereklyék tisztelete.- Ml különbözteti meg a szent földi maradványainak tiszteletét a bálvány­imádástól?- Ha leegyszerűsítjük a kér­dést, akkor azt mondhatjuk, hogy a bálványimádás emberi projekció, kivetítés „eredmé­nye”. Az ember készít egy szob­rot, képet, és azt „felruházza” isteni jellemzőkkel. Ebbe az emberkézzel alkotott tárgyba vetíti ki az istenségnek kijáró hódolatot az ember. Az erek­lyék tisztelete más, mert itt egy olyan személy életpéldáján ke­resztül tiszteljük Istent, aki ténylegesen élt. Fontos tud­nunk, hogy Istent tiszteljük a szentekben: azt a kegyelmi mű­vet, amit Isten végbevitt az Rumszauer Miklós, a kaposvári Szent Margit templom plébánosa egyes személyek életében. A szentek konkrét életpéldát él­tek elénk, és azt tanítják, hogy ha nekik lehetséges volt győzni saját maguk felett, akkor ez ne­künk is lehetséges.- A szentek ereklyéinek sokszor cso­dás eseményeket tulajdonítanak. Szám­talan gyógyulásról és más történetről hallani, melyek egy-egy szenttel kap­csolatosak.- Nem a szent teszi a csodát, hanem Isten a szent közbenjá­rására. Példa erre a közmeggyő­ződésre az a számtalan hála­tábla, amit nagyobb nemzetkö­zi zarándokhelyeken (Lourdes, Santiago de Compostella, Gua- dalupe, Padova) ilyeneket ezer­számra látni.- Sokszor hallani túlkapásokról Gondolok itt például Jézus keresztfájá­ra, amelynek „megtalált” darabjai akár három keresztfát Is kitesznek...- Ezeket a „túlkapásokat” an­nak a kornak a gondolatvilága szerint kell értelmezni, amikor ezek történtek. A középkor év­századaiban ismert volt, ha egy hiteles ereklyéhez vagy szent relikviájához hozzáérintettek egy méltó tárgyat, akkor ezt is tisztelet övezhette, tekintettel arra, hogy kapcsolódott az ille­tő szenthez, kultuszhoz. Ezek voltak a másodlagos ereklyék. Rossz hasonlattal élve egy ki­csit úgy vagyunk ezzel, mint egy kedves ismerősünk, csa­ládtagunk fotójával, a róla alko­tott festménnyel. Nem téveszt­jük össze a felvételt vagy fest­ményt az illető személlyel! A személy más, mint a róla szóló kép. Mégis alkalmas arra, hogy megjelenítse előttünk a szóban forgó személyt, gondolatokat éb­resszen, emlékeket felelevenít­sen. A szentek ereklyéi hasonló célt szolgálnak: Isten lelkűkben végbevitt kegyelmi művéről val­lanak, buzdítanak és bátoríta­nak arra, mi is kövessük példá­jukat. ■ Bartos László

Next

/
Oldalképek
Tartalom