Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-24 / 20. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 24., KEDD AKTUÁLIS rekordok az idegenforgalomban A statisztikai adatok szerint az elmúlt évben igen kedvezően alakultak a hazai turizmus mutatói: több külföldi vendég érkezett és több időt töltött nálunk A turisták a szállodákat keresik Somogyi Hírlap-információ Kolber István területfejleszté­sért felelős miniszter a Parla­mentben tartott sajtótájékozta­tóján 2005-öt a turizmus siker­éveként értékelte, miután nap­világot láttak a statisztikák. Ezek szerint a külföldi és a belföldi vendégforgalom közel 5 százalékkal nőtt az év első tizenegy hónapjában. A ven­dégéjszakák számának növeke­dése minden korábban mért hasonló időszakra vetített ada­tot meghalad, először lépte át a 18 milliós küszöböt. Kiemelke­dő volt a gyógy- és wellness- szállodák forgalombővülése is. 2005 első tizenegy hónapjá­ban 6 millió 533 ezer vendég kereste fel hazánk kereskedel­mi szálláshelyeit, ahol 18 millió 397 ezer vendégéjszakát töltöt­tek el. Csaknem ugyanannyi volt a hazai és a külföldi turista, a külföldiek azonban jellemző­en hosszabb ideig vették igény­be a vendéglátóhelyek szolgál­tatásait. A vendégéjszakák szá­ma több mint 484 ezerrel ha­ladja meg a turizmus szem­pontjából kiemelkedően jó év­nek számító 2001-es adatokat. Az év első 11 hónapjáról ren­delkezésre álló adatok szerint a vendégek 10-ből 7 éjszakát szállodákban töltöttek. A szál­lodák 2004-hez képest 9 száza­lékkal több vendéget fogadtak, akik közel 7 százalékkal több éjszakát töltöttek a szálláshe­lyeken. A tavalyi év eredmé­nyei alapján levonható az a kö­vetkeztetés, hogy a szállodák forgalma egyenes arányban nőtt a csillagok számával. Mi­nél magasabb osztályba tarto­zik egy hotel, annál dinamiku­sabban tudta növelni vendég- forgalmát az előző évhez ké­pest. Az átlagos 6,5 százalékos vendégforgalom-növekedés mellett az öt- és négycsillagos Nyárias üdülés a téli szállodában. A siófoki Hotel Residence-ben Budaházi Nóra is élvezi a welness-szolgáltatásokat FOTÓ: GÁTI KORNÉL szállodák 14, a wellness-szállo- dák 67 és a gyógyszállók 9 szá­zalékos növekedést könyvel­hettek el. Kolber István elmondta, hogy a kereskedelmi szálláshelyek bevétele is rekorderedményt ért el: az értéke először alakul 200 milliárd forint felett, ami 13 szá­zalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakának adatát. A külföldiek szállásdíjbevétele 8, a belföldieké 26 százalékos emelkedést mutatott. Területi koncentrációját tekintve a bevé­telek több mint a fele a főváros­ban, 14 százaléka a Balatonnál realizálódott. A hazai kereskedelmi szál­láshelyekre irányuló külföldi vendégforgalom növekedése tovább folytatódott az elmúlt évben. Az Európai Unió orszá­gaiból érkezett vendégek töl­tötték el a külföldi vendégéj­szakák háromnegyedét, közel 7,7 millió éjszakát. A kereske­delmi szálláshelyeken közel 5 százalékkal több külföldi ven­dég fordult meg, mint 2004- ben, ahol másfél százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el. A legtöbb külföldi vendéget a négy- és háromcsillagos szál­lodák fogadták. A külföldihez hasonlóan a belföldi vendégforgalom is erő­södött. A belföldi vendégek szá­ma 5 százalékkal, a vendégéj­szakák száma 3 százalékkal emelkedett. A hazai vendégek a külföldiekhez hasonlóan döntő­en a négy- és háromcsillagos szállodákat vették igénybe. Egyre több helyen elfogadják az üdülési csekket A legtöbb támogatást Somogybán kérik, elsősorban a csatornázásra A Balatonnál több mint egy­millió vendég fordult meg 2005 első tizenegy hónapjá­ban, 14 százalékkal többen, mint korábban. A balatoni négycsillagos házakban az or­szágos átlagot jóval megha­ladta, 25 százalék volt a ven- dégéjszaka-szám-növekedés. A belföldi vendégforgalom erő­södéséhez az üdülési csekk is hozzájárult. Míg 2003-ban az üdülési csekkek forgalma 5,7 milliárd forintot tett ki, 2005 novemberéig a kibocsá­tott csekkek értéke meghalad­ta a 11 milliárdot, a beváltott csekkek forgalma elérte a 8 milliárdot, miután jelentő­sen bővült az elfogadók köre. A SZENNYVÍZCSATORNÁRA, a hír­közlés és az utak fejlesztésére van a balatoni kiemelt üdülő­körzetben a legnagyobb igény. A legtöbb támogatást Somogy megyében kérik. Összegyűjti és rendszerezi a kiemelt üdülőkör­zetben fellelhető projektötlete­ket a Balatoni Integrációs Kht; 645 projekt szerepel már e lis­tán. Az aktív pihenési lehetősé­gek; a lovas-, bakancsos- és ke­rékpáros-programok bővítésére volna szükség sokak szerint. A geológiai adottságokból eredő­en főként Somogy megyében je­lentkezik a termál- és wellnes- turizmus iránti igény. Az elem­zések szerint a Balatonnál erő­södik a környezet megóvása iránti elkötelezettség. Ugyanak­kor megjelent a környezetkímé­lő agrár- és ipari parkok kiala­kításának igénye is. A tó északi partjára a szőlőtermesztésből adódóan a borfeldolgozás té­mája a meghatározó. Kistérsé­genként tekintve Somogy me­gyében a balatonföldvári és a marcali volt a legaktívabb. A Balaton jövője csak az igényesség lehet rosta Sándor, a Balatoni Regi­onális Idegenforgalmi Bizottság elnöke azt mondta: - A vi­szonylag kedve­ző tavalyi sta­tisztika egyértel­műen annak köszönhető, hogy a hazai vendégeket igénye­sebb szolgáltatásokkal, vala­mint kedvezményes akciókkal sikerült visszacsalogatni a déli partra. Általános tapasztalat, hogy a nívósabb szálláshelyek; a part közeli lakókocsihelyek, jobb fekvésű üdülőház-lakosz­tályok iránt megnőtt a kereslet, s a magyarok körében népszerű­ek a hétvégére korlátozódó ki- kapcsolódások. OLÁH Miklós, a Balaton Fejlesz­tési Tanács társadalomtudomá­nyi kutatócso­portjának veze­tője: - Figyel­meztető: az utóbbi időszak­ban tíz száza­lékkal, vagyis háromszázmilliárd forinttal csökkent a kiemelt üdülőkörzet­ben lévő ingatlanok értéke. Ma már 45 ország állampolgárai­nak van tulajdona a Balaton­nál. Egyre több közöttük a nyug­díjas. Megfelelő egészségügyi há­lózat kialakítására volna szük­ség. S arra, hogy a tavat köny- nyebben meg lehessen közelíte­ni. Ezt a célt szolgálja az M7-es autópálya, valamint a Balaton­kenesét elkerülő út építése is. lengyel Márton egyetemi pro­fesszor: - Lehet örülni az ap­róbb fejleszté­seknek, de ugyanakkor ál­talánossá kell tenni a tudatos építkezést és az igényességet, je­lenleg bizonytalanság jellemzi a turistaforgalmat, a szolgáltatá­sok minőségét, a pénzügyi forrá­sok elérhetőségét, az üzleti bi­zalmat és a munkahelyek meg tartását is. A régió turizmusá­nak újjáélesztéséhez nem elég az aprócska lépésekkel történő, szervezetlen javítgatás. A pénz mellett igazi gazdára, egy haté­konyan működő szervezetre is szükség van. Mélypontot érzékelnek az utaztatók a Balatonnál Csehlán Sándor, a Somogy Me­gyei Utazási Irodák Szövetségé­nek elnöke (képünkön) úgy vé­li: - A turizmus sikeréve volt a 2005-ös? Úgy talán pontosabb: a szállodai turizmus sikeréve, ezen belül is leginkább a buda­pestié. A fővárosi hoteloknak jobban ment, elsősorban a ren­geteg fapados repülőjárat mi­att. A Balatonon azonban ebből keveset lehetett érzékelni. Ti­zenöt éve dolgozom a turizmus­ban a magyar tenger partján, s ugyanúgy látom, ahogy a ven­déglátásból élők nagy többsége: ilyen gyenge forgalom még so­hasem volt. Alighanem a mély­pontra jutott a Balaton, miköz­ben a statiszti­kai adatok si­kerévet mutat­nak. Ez abból is adódhat, hogy a „legnagyobb balatoni szállo­da”, a fizető-vendéglátás teljes egészében hiányzik a statiszti­kákból. Semmilyen adatszolgál­tatásra nem kötelezett ez az év­ről évre egyre katasztrofálisabb szezont záró szektor. Márpedig ez is a turizmus, nem csak az elegáns wellness-szállodák... A tóparti projektötletek legfontosabb témái turizmus 156 településfejlesztés 160 infrastruktúra 163 környezetvédelem 26 egyéb 140 A Balaton régié sólya Magyarország turizmusában összes turista 16% kereskedelmi szálláshely férőhely 28% magánszálláshely férőhely 66% turizmusból származó bevétel 21% Túlélés tőkehalmozás helyett előremenekülés A szemesi hoteltulajdonos építkezett Nyári Gyula, a balatonszemesi Szindbád hotel tulajdonosa né­hány hónapja bővített wellness- részleggel. Azt állítja, előreme­nekült. - A vendégforgalom fo­kozatos csökkenése többéves tendencia a Balaton-parton - magyarázta. - A középkategóri­ánál magasabb színvonalat nyújtó szállodák kényszerből olyan szolgáltatásokkal s árak­kal jöttek ki a piacra, hogy azokkal az olcsóbbaktól is tud­tak vendégeket „szipkázni”. Utóbbiak meg vagy bezárják a kaput, vagy valamilyen túlélési stratégiát találnak ki, mint mi a wellnesst. Ezzel együtt csök­kentettük az árakat is. Már-már a vicc kategóri­ába tartozik, hogy most jó­formán ugyan­annyiért adjuk a szállást teljes ellátással és wellness-szolgáltatásokkal, mint két éve félpanzióval, jacuzzi meg sószoba nélkül. A forgalmam azonban csak így nőhet. Sok kicsi sokra megy. A tőkefelhalmozás helyett egyelő­re a túlélés jellemzi a balatoni vállalkozásokat. Nyári Gyula arról is beszélt: csínján kell bánni az adatokkal. - Már Churchill is azt mondta, csak annak a statisztikának higgy, amit magad készítesz. Jól tudjuk: számos jól menő szállo­dát a keveset költő német nyug­díjasok töltenek meg. A magyar vendég minden nehézség elle­nére is sokkal több pénzt hagy nálunk. Valódi fellendülést csak a gazdasági környezet ja­vulásától várhatunk. Amíg tö­megeknek kérdés: emelkedik-e a nyugdíja 500 forinttal, hogy várhatnánk, hogy wellness- szállodában üdüljenek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom