Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-04 / 3. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 4., SZERDA DRÁVA MENTE Vízben kezdték az új évet a csokonyavisontai fürdőben turizmus A fürdő megújulásával új életre kelt az üdülőterület is Gyógyírt keresnek a termálfürdőben. Csokonyavlsontán sokan gyógyvízben kezdték a 2006-os évet FOTÓ: NAGY LÁSZLÓ Fél év szünet után megszépülve nyitott a megye egyik legismertebb fürdőhelye. Vendégben sincs hiány az év első napjaiban: sokan nem csak az újjáépített fedett medencében mártóznak meg, hanem - hó ide vagy oda - a szabadtéri vizében is. Nagy László Féléves kényszerszünet után néhány napja végre kinyithatott a csokonyavisontai gyógyfürdő, amelyet idén júniusban gázrobbanás miatt kellett lezárni. Púmon Csaba fürdővezető el1943-BAN OLAJAT KERESTEK és 1800 méter mélyből 76 fokos forró vizet találtak Csokonya- visonta határában. A víz gyógyítóhatású; enyhíti a mozgásszervi bántalmakat. Később az is kiderült: ez az alkáli hidrogénes-karbonátos, gyengén jódos és kénes víz mondta: a tulajdonos önkormányzat több mint 12 millió forintot költött rá; újjáépítették a gáztalanítóberendezést, újra burkolták a fedett medencét és kicserélték a teljes vízvezetékhálózatát. A fürdő nemcsak újjáépült, hanem a gyógyszolgálcsökkenti a nőgyógyászati,, gyulladásos és keringési panaszokat is. A szóbeszéd szerint szexuális panaszok gyógyítására is alkalmas: még az ország túlsó végéből is érkeznek ide olyan párok, akik a nemi életük javulását remélik tőle. Ma két fedett és tatásai is bővültek. Ez ugyanis feltétele volt a gyógyfürdővé minősítésnek. - A vizünk már jó ideje gyógyvíz, azonban a fürdőminősítésnek ez csupán egyik feltétele. Ahhoz, hogy megindíthassuk a minősítési eljárást, valamennyi előírásnak meg kellett felelnünk. Többek között legalább hat gyógyszolgáltatást bevezetni, elegendő szálláshellyel rendelkezni és reumatológiai szakrendelést működtetni a fürdőn. Ma valamennyi feltételnek tíz hektáron hat külső medencéje van. 2000-ben új kezelőszárnnyal bővült a termálfürdő, ahol szauna, medence, masszírozóhelyiségek, kádfürdő, víz alatti sugármasszázs, szénsavas fürdő, tangentor és orvosi gyógy- masszázs kapott helyet. megfelel Csokonyavisonta. Az országban alig több, mint 20 gyógyfürdő működik, Somogybán a mienk a harmadik. A fiirdővezető nem titkolta: utoljára a délszláv háború idején volt olyan rossz évük, mint a 2005-ös: a szokásos éves forgalmuk alig 80 százalékát érték csak el. Ezért a féléves kényszerpihenő mellett a rossz időjárás és a horvát turizmus gyengülése is okolható. Az üdülőövezet is újraéledt: a napokban adták át azt a wellness apartmanszállót, ahol a vendégek akár a fürdőkádban is élvezhetik a csokonyai gyógyvíz jótékony hatását. Laki Dezső, a tulajdonos Négy Évszak Rt. képviselője elmondta: ilyen színvonalú szolgáltatás hiányzott innen. Luxuskivitelű és -felszereltségű apartmanok, szauna, jakuzzi, masszázs várja a vendégeket Az épületbe vezetéken érkezik a gyógyvíz a fürdő kútjából. Olajat kerestek, 76 fokos forró vizet találtak 1800 méter mélyen Születésnapokat tartottak Somogytarnócán Az 50., 60. és 70. évüket napokban betöltött társaikat ünnepelték a somogytarnócai idősek, a névnaposokat is köszöntötték a faluházban. Az ételhez zene és műsor is járt. Számítógépek a bélavári időseknek, fiataloknak Négy számítógépet nyert a bélavári önkormányzat. A berendezéseket fiatal és idős egyaránt használhatja a művelődési házban, a nyugdíjasklubban. Felügyelet mellett, főleg hétvégeken használhatják majd itt az érdeklődők. Tízmillió forintot költöttek a ladi kultúrházra Több mint tízmillió forintot költött a ladi művelődési ház újjáépítésére az önkormányzat; a pénz nagy részét pályázaton nyerte. A ház tetejét kellett sürgősen helyreállítaniuk, és bővítették is az épületet. Nemcsak a kultúrház, hanem a berendezése is megújult. Kemence melegíti a tarnócai lelkeket Nagy L. Kemencét építettek a faluház tövében Somogytarnócán. Nem hagyják kihűlni egy percre sem. Nemrég kemencés rétespartit szerveztek az idősek, ahová mindenkit meghívtak, aki ezt közösségi munkájával kiérdemelte. Használták már a kemencét az óvodások is, akik mézeskalácsot sütöttek benne nemrég. Kelemen Jánosáé, a település képviselője elmondta: a nyugdíjasok karácsonyára is a kemencében sült a kalács.- Szervezzük már a disznóölést és pogácsasütést is - mondta. - Húst még nem sütöttünk benne, ideje megpróbálkozni vele. Ez az esemény talán arra is alkalmas lesz, hogy még több helybelit vonzzon a kemence köré, azok is odajöjjenek, akik eddig bármilyen okból kimaradtak belőle. Úgy gondolom, hogy a kemence melegénél finom ételekkel lehet a legkönnyebben közösséget kovácsolni az egymás mellett élőkből. A babócsai fodrászmester hazatelepült Brüsszelből Gamos A. A francia nyelvet hamar elsajátította Brüsszelben Vangyia József (képünkön). Azt is megtanulta, hogy külföldön is az lehet sikeres, aki megjelenésével, ápoltsá- gával bizalmat kelt. A babócsai származású férfi fodrászként kereste a kenyerét több mint 30 évig a belga fővárosban. Nyolc éve telepedett le Barcson.- 1956 telén hagytam el az országot - mondta a 78 éves fodrászmester. - Először Liegébe kerültem. Dolgoztam vasöntödében rakodómunkásként, kerámiagyárban, még szakács mellett is serénykedtem. 1957 telén úgy volt, hogy átkelünk Amerikába, ám a hajó csak három hónap múlva indult; így maradtam Brüsszelben. Eleinte szorgalmasan jártam a Magyar Házba francialeckét venni. Szerencsémre hamar munkához fogtam egy idős mester fodrászüzletében, 33 évig voltam ott; jól ment a bolt. Amikor elmondtam, hogy hazajövök, marasztaltak. Fájt a búcsú, mert ez a kis ország befogadott, elismerték a munkámat. Az '56-os kivándorlást ma sem bánom: kitűnően beszélek franciául, lelkileg megerősödtem, felkészültem az élet megpróbáltatásaira. Ma egyedül élek Barcson, de nem magányosan. Olykor betérnek a kuncsaftok is hajvágásra vagy a postás hoz levelet Belgiumból, csomagban orvosságot Énekszóval vidítja az időseket bolhó Ragaszkodik a szülőföldjéhez, dalolni mindig visszatér Fába faragta Patkó Bandi, a híres betyár alakját Gamos Adrienn A bolhóiak évekig láthatták a bíró lányait és a Ludas Matyit E két darab rendszeres szereplője volt Virovecz Ferenc (képünkön), gyakran bízták meg „alakításokkal”, hiszen már fiatalon kiderült róla, hogy színpadra termett. A 84 éves férfi ma is imád énekelni, és a kortársai egy-egy rendezvényen tőle várják a nótaszót, a nosztalgikus slágereket.- Nálunk Bolhón volt dalárda, színjátszó csoport, ezek voltak a társasági események, a közösségi lét keretei. Már gyermekként fogékony voitam az irodalom, a művészet iránt: tánciskolába jártam, ahol illemtant is tanultam. Sok községi ünnepen énekeltem, de 1941 húsvétjára ma is emlékszem, milyen sikert arattunk „A bíró lányaival, de többször eljátszottuk a Ludas Matyit is, ahol rendre a csikós legényt alakítottam - mondja, miközben előkerül egy nemrég megjelent kiadvány, melyben idézi a háború, az orosz fogság borzalmait. A háború után a fővárosban talált megélhetést, 50 évig ott élt, és 32 évig dolgozott a Tüngs- ramban. Amikor tehette, jött Bolhóra, hogy a község hétköznapi-ünnepi életébe bekapcsolódjon. Édesapja gazdaságába is besegített.- A pesti vállalat ma is becsüli egykori dolgozóit; meghívnak a rendezvényekre, és balatoni üdülésre is van lehetőségünk - folytatta. - Öröm, amikor az egykori munkatársak találkoznak, ilyen társaságban én is szívesen dalra fakadok. Nincs nélkülem azonban nőnapi ünnepség Barcson a szociális központban sem, de a szépkorúak dalos vetélkedőiről sem hiányzóm. Már több első díjat nyertem Petőfi megzenésített verseivel, illetve legkedvesebb énekemmel, a „Leszáll a csendes éj...” kezdetűvel. A nők társaságát kifejezetten élveztem, és körükben szebben szól a „Valahol egy kis faluban...” című nóta. A másik hobbim az olvasás, kedvelem Jókai, Gárdonyi műveit és Puskin költeményeit. Két éve költözött Barcsra, de bolhói háza rendjére ügyel; gondozza a virágokat, rendben tartja az udvart. Munkája gyümölcse lett a „gondozott, virágos porta” kitüntetés. A napokban is otthon járt, az idősek báljára hívták meg.- Azt szoktam mondani; hazautazom oda, ahol születtem, onnan hazajövök ide, ahol élek - tette hozzá mosolyogva. N. L. Fába faragott már több szentet, most egy kevésbé szent életű figurát választott Ürmös István, a drávaszentesi fafaragó (képünkön). Patkó Bandit, a híres betyárt faragta ki másfél méteres nagyságban. Azt mondja, még a télen elkészül egy kisebb változat is. - Amíg az ember a vésőt tartja, addig nem érzi a kort - mondja a 65 éves fafaragó. A munkáit nem csak idehaza, a határokon túl is megismerték: Németországban, Kanadában köztereket díszítenek a szobrai. Szent Antal-szobra a verőcei templomba került. Megfaragta már Krisztust és fába véste a szentesi parasztot. Mesterségének a háza a címere: Ürmösékhez könnyű odatalálni a szépen faragott kerítés és a székely kapu miatt. Sokan felkeresik, hogy megszabadítsák egyik-másik munkájától. Erre azt mondja: faragásból nem lehet megélni, csak meggazdagodni, ő már rég megtalálta ezt a belső gazdagságot.- Gyerekkoromban vettem először vésőt a kezembe - mondja. - Sokfelé vetett a sorsom, de a fát sosem tudtam félretenni.
