Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám
ülMMnMH 14 MASZK 2006. január 15., vasárnap Egy lányregény paródiája Egerben A múlt héten mutatták be az Egri Gárdonyi Géza Színházban Parti Nagy Lajos zenés-táncos husz- erettjét Ibusár címmel. A darab a szerző egy korábbi lányregény-paródiája alapján született, melynek főhőse Sárbogárdi Jolán. A „huszerett” a rádió meghívásos pályázatára készült, de a színházak lecsaptak rá, így az egri a tizenhatodik bemutatója a történetnek. A sztori Ibusárban, egy kisvárosi megállóhelyen játszódik, ahol az ott dolgozó Sárbogárdi Jolán habos-tüllös vágyvilágról álmodozik, és operetteket ír. Mígnem egy végzetes őszi napon Sárbogárdi Jolán fellázad. Először jelenik meg az írás monodrámaként a színpadon. Az Ibusár tele van nyelvi viccekkel, miként megszoktuk már ezt Parti Nagy Lajostól, aki, mint mondta, esze ágában sincs hősnőjét kinevetni. - Flaubert után: Sárbogárdi Jolán én vagyok - jegyezte meg. Szindbád és a méreten aluli matróz Méretes és méreten aluli matrózok is feltűnnek a Szindbád című zenés mesejátékban, melyet ma mutat be a Szegedi Nemzeti Színház. A kétrészes darabot Janik László rendezte. Jaffart, az excentrikus varázslót Rácz Tibor játssza, Isabelle Márkus Judit, a címszereplő Pataki Ferenc, a Dzsinn nevű méretes matróz Borovics Tamás, a méreten aluli matróz, akit Köpcösnek hívnak, Gömöri Krisztián. Janik László és Mátyássy Szabolcs színpadi mesejátéka nagy sikerre számíthat a gyerekek között is. Nevetésükről a darab három további szereplője, Nevető 1., Nevető 2., Nevető 3. is gondoskodik Kísértetek az egri színpadon Harmadszor mutatkozik be rendezőként az Egri Gárdonyi Géza Színházban Blaskó Balázs, a társulat tagja, aki ezúttal Ibsen Kísértetek című drámáját viszi színre. Újból felbukkan a magyar színpadon a nézőit költőiségével, az igazság megmutatásával ámulatba ejtő Henrik Ibsen. A próbák már javában zajlanak a stúdiószínpadon, a szereplők Saárossy Kinga, Hüse Csaba, Venczel Valentin, Várhelyi Dénes és Nagy Adrienn. A jelmez- és díszlettervező Fekete Györgyi, a dramaturg Magyar Fruzsina, a zene Aldobolyi Nagy György munkája. A bemutató február másodikén, este hét órakor lesz. Színművészetisek koronáztak Különleges produkciót hoztak tető alá egy hete a Színház- és Filmművészeti Egyetem prózai szakos végzősei: eljátszották Monteverdi operáját, a Poppea megkoronázását. Az ötlet a Budapesti Fesztiválzenekar karmesterének, Fischer Ivánnak fejéből pattant ki, aki operaénekesek helyett már régóa szerette volna prózai színészekkel eljátszatni a klasszikus zenemüvet. A szereplőket Jordán Tamás és Lukáts Andor végzőseiből toborozták, a darabot ez utóbbi együtt rendezte Fischer Ivánnal. Rost olaszul Szegeden Február 17-én és 25-én Rost Andrea a Szegedi Nemzeti Színházban énekli vendégként a Lucia címszerepét. Mindalkalommal a háromfelvonásos Do- nizetti-opera olasz ' nyelvű előadása kerül színre Angyal Mária rendezésében. Lord Ashtont Réti Attila és Kelemen Zoltán játssza, Luciát Rost Andrea mellett Trubin Beáta énekli. Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar. VezéiWel Pál Tamás és GyüdiBándor. Üssük szét, szedjük szét! Schilling Árpád, a Krétakör Színház művészeti vezetője későn érő típus, az első rostán kirúgták a főiskoláról, később mégis felvették rendezőtanoncnak. A Krétakör tíz éve működik, de néha még mindig Schilling lakásán próbálnak.- A Krétakör állítólag a legjobb alternatív színház Magyarországon.- Az alternatív kultúrát, mely a hagyományt újragondolja, kísérletez, g! a fiatalok gondolkodását keresi, semj> anyagilag, sem erkölcsileg nem tá-S mogatja eléggé a magyar pályázati rendszer. A kultúrpolitika Magyaror- g szágon a nagy állami beruházások-^ bán merül ki, mint a Nemzeti Szín-° ház vagy a Művészetek Palotája. A politika kicsinyes dzsentriműködése oda vezet, hogy ha az egyik oldal csinál valami nagyot, akkor a másiknak is kell. Pedig szükség volna terepet találni a politikailag hasznot nem hajtó, de a kultúra jövője szempontjából elengedhetetlen kisebb művészeti csoportok, önálló alkotók számára is. Hiányolom a nyitottságot, mellyel a művészek kreativitását és tapasztalatait felhasználhatnák.- Politikailag nem elkötelezett?- Nem tetszik, ha valakinek nincsenek elvei, és összevissza változtatja a véleményét, nem tetszik, ha valaki enged a gyűlöletnek és a szélsőségeknek, és nem tetszik, ha egy oldal egy történelmi lehetőséget elpuskáz. Kár, hogy az elmúlt tizenöt évben nem készültek erről igazán kemény, ironikus filmek.- A Hazámhazám meg a Feketeország is erről szól- Próbáltam megmozgatni a közönséget. Nézzünk rá aktuális állapotunkra, röhögjünk és borzong- junk. Legyünk együtt, s ha kell, vitázzunk, ki merre látja a kiutat. Ma alapvetően a közösséghez való tartozás érzése hiányzik az embereknek. Ha nincs közösség, nincs biztonság, nincs feladat, nincs hit. Ezért vásárolnak annyit, különben elveszítik a fontosságérzetüket. Annyira hiányzik a vidámság, a derű. A túlélésnek egyetlen formája a közösség.- A Krétakörből sikerült közösséSchilling Árpád: Gyakran utazunk, most például három hétre megyünk New Yorkba get formálni, és bejárták a világot.- Az utazásokkal pénzt keresünk, de a megszerzett tapasztalatok még ennél is lényegesebbek. Például most meghívtak minket Amerikába a Siráj és Feketeország című előadásainkkal, és hogy töltsünk el New Yorkban három és fél hetet, töltődjünk és reflektáljunk a magunk eszközeivel. Nyugat-Európában, ahol a legtöbbet jártunk, a közönség nyitottabb, kevésbé fél az újtól, mernek vitázni akár egymással is egy közönségtalálkozó alkalmával. Tapasztaltuk, hogy mennyire hasznos, ha. egy ország nem vízfejű, a vidék ugyanúgy lendületben van, mint a főváros. Jó látni azt is, hogy nem olyan fontos az emberek életében a politika, illetve pontosan tudják annak helyét. Hollandiában egy északi szigeten játszottunk, ott állt száz ember esőkabátban a zuhogó esőben, és végignézte az előadásunkat. Attól a kitartástól, kíváncsiságtól és érdeklődéstől, amitől a művészet az életük részévé vált, nem veszítették el a fiatalságukat, mint ahogy ez nálunk történik. Ezek a tapasztalatok inspirálnak, hogy merre kellene tovább fejlődnünk. Tanulom, hogyan működik az élet, hogy lehet embereket összetartani, hogyan hathatnak egymásra. Becsülni kell á másik embert, csak úgy lehet összefogni egy csapatot. A kollégáimnak fontos, hogy ide tartoznak, ebben a színházi koncepcióban hisznek. Ami igazán hiányzik a munkához, az egy nyugodt hely, ahol lehetne próbálni, együtt gondolkodni. Előfordult az is, hogy a lakásomon próbáltunk. Pedig már tíz éve működünk.- Korán kezdte, huszonegy évesen, de ahogy tudom, először színészként próbált belépni a pályára.- Kirúgtak az első rostán. Nagyon megfogott a színház, és Ascher Tamás buzdítására kipróbáltam a rendezést. Azt gondoltam, én nem ülök be rendezőasszisztensnek, meg nem olvasgatni fogok erről. Végül felvettek a főiskolára mint rendezőt, de a Krétakörrel való munkát sem hagytam abba. Lassan beérő ember vagyok, „üssük-szedjük szét, aztán próbáljuk meg összerakni”-energia hajt, gyermeki lendület. A közösségben való gondolkodás tanított meg arra, hogy az egyetlen csoda az életben az, amikor megtalálod a helyed, megtalálod önmagad. Annyira nem féltem semmitől, olyan természetes volt azt mondani, hogy van egy ötletem, gyertek. A színházat arra kell használni, hogy elmeséljük a történeteinket, azt, ami személyesen izgatja a lelkünket. Nem érdekelt, hogy hol fogjuk bemutatni, ki nézi meg, hogy lesz rá pénz. Ha nincs, akkor semmiből kell csinálni. Ez a gondolkodás segített mindig. Akár rossz, akár jó, élvezni kell a kalandot, mert mégiscsak a történet az érdekes, ami megesik velünk. Krétakör, katona - kettő az egyben Pénteken a Katona József Színház pódiumát is bevette a Krétakör. Precízebben: a két művészszínház közös produkciót jegyez, Roland Schimmelpfennig: Előtte utána című művét játsszák (éppen ma este is) Veress Anna fordításában. Mottóul egy perzsa költő, Omár Khajjám sora it választotta/mazsolázta ki a rendező Schilling Árpád. A gondolatserkentő üzenet a következő: „Ó, milyen hosszú időn át nem leszünk, és a világ / létezik tovább - se név, se jel nem marad utánunk. / Előtte nem voltunk és hiányát nem éreztük, / utána, amikor már nem leszünk, úgy lesz, mint előtte volt." A versrészletből kitetszik: a töredékes, teátrális történetek az élet valószerűtlenségét és titok zatosságát sűrítik össze. A produkciót szó operának lehetne elnevezni.- A saját történetéért már megkapta a Jászai Mari-díjat. Mit gondol a díjakról?- Ebben az országban beteges díjmániában élnek az emberek, ennyi díjat a világon nem osztanak, mint itt. Nehéz hinni abban, ami olyan könnyen osztogatható. Amit én keresek, az a „változtasd meg életed". Ha elérem, hogy emberekre hatást gyakoroljak, akkor az a díj. Jólesik persze, de főleg annak örülök, ha színészek kapják, akik évek óta ebben a színházban dolgoznak. Mert kell nekik, hogy önbizalmat adjon. Nekem már nem kell ahhoz díj, hogy azt csináljam, ami a dolgom. Nem a díjakban kell hinni, hanem az alkotásban. Ami igazán fájdalmas, ha egy olyan díj is, mint a Kossuth-díj, elveszíti értékét, mert haverságből adják. Tudom, hogy nem új keletű ez a jelenség, mégis felháborító. Óvjuk meg, ez a legmagasabb művészeti kitüntetés, amit el lehet érni ebben az országban. Szükség van arra, hogy ezt csak az igazi mesterek kapják meg, akiket tisztelni kell. Tisza Kata A Margitosoknál várólista van Földessy Margit nem ad papírt, de azt mondja, nem is színiiskolát vezet viszont büszke a színésztanítványaira Földessy Margit színjáték-dráma stúdiója messze földön híres, színészek, pedagógusok, médiaszereplők jártak hozzá, s ma is több csoportja fut. Margitosoknak hívják magukat, s végleg sosem szakadnak el mesterüktől. Y "f uszonegy éve Földessy Margit fia iskolába ment, s észrevette, a srácnak szűkig sége volna arra, hogy a kudarcait és örömeit kijátssza magából. Összefogott a barátnőjével, s egy lakás nappalijában nyolc gyerekkel megnyitották a stúdiót. „Megpróbáltam gyerekfejjel gondolkodni, s az otthoni és az iskolai feszültségeket oldottuk minidrámákkal, miközben megértettem velük, hogy a vers zene, sőt használat tárgy. Én egyébként sém hiszek a rossz gyerekben. Köny- nyen rámondjuk egy kölyökre, hogy deviáns, miközben a többségét mi csináljuk.” Földessy Margit szerint az iskolák meg a szülők is nyesegetik a gyerek kreativitását, ellustul a fantáziájuk, és akkor még van egy nagy ellenség, a görcs, a stressz, amely minden tehetséget lefed. Életkorok (5 és 25 éves között) szerint osztotta be a csoportjait, de még egy felnőttcsapat is jár hozzá, akik játékos emberek. „Van, aki ötévesen kezdte, és húsz éve jár hozzám, és sokan tíz éve stúdiósok. A színészek közül Fenyő Ivánt, Németh Kristófot, Gallusz Nikolettet és Lengyel Jánost már ismeri a közönség, mint ahogy a médiából Sárosdi Esztert, Gyárfás Dorkát vagy Litkai Gergelyt. És még másokat is említhetnék, akik majd a cikk után felhívnak: haragszol rám? Egyébként pedig nem kell mindenkinek színésznek lennie, ez nem színiiskola.” Papírt nem ad a Földessy-studió, bár a színészmesterség alapjait megtanítja. Ám legalább ilyen fontosnak tartja, hogy a fiatalokat megnyerje a színháznak, odaszoktassa őket, s erre jók a vizsgaelőadások is. Tavasszal a Hairt mutatják be Gallusz Nikivel, Csizmadia Gergővel és Pál Tamással megerősítve. „Nem vagyok szerencsétlen embergyáros, de mindent megteszek, hogy jó előszoba legyek, ha valaki mégis színipálya felé fordul. Színészfamiliában nőttem fel, Kiss Manyi, Feleki Kamill, Komlós Vilmos ültek az asztalunknál, s szeretnék abból valamit átadni, amit tőlük tanultam. A vizsgaelőadások egyébként színvonalas produkciók, sőt szeretnék majd egyszer egy kis társulatot is összehozni.” A stúdió nagyon népszerű, Földessy Margit nem mondja, csak amikor rákérdeztem, ismerte el, hogy várólista van. A Hairt sem véletlenül választotta, azt mondja, ebben a háborús világban nem árt, ha a közönség tudja, hogy Vietnammal nem értek véget a hadiidők. „Megátalkodottan régimódi vagyok, szeretem, ha van egy kis üzenet. Még a bulvárkomédiákban is szoktam két jó mondatot találni...” Dalia László .i J sFilMBl
