Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-13 / 11. szám

PAMUK - 149 SOMOGYI HlRLAP - 2006. JANUÁR 13., PÉNTEK Víz és villany nélkül éltek Hat családnál építik ki a köz­műveket a romatelepen. A víz és a villany bevezetéséhez 3 millió forintot biztosított a Belügyminisztérium, ehhez másfél milliós saját forrást rendelt a képviselő-testület. Út épült a támogatással Több mint 14 millió forint­ból készült el a Kossuth La­jos és az Ady Endre utcák aszfaltozása, melyhez 4,5 millió forintos területfejlesz­tési pályázati támogatást kapott a község. Ötven éve fonja a vesszőt Félszázados évfordulót ün­nepel a közeljövőben Pan- kotai József kosárfonó kis­iparos. A mester az ötvenes években kezdte a szakmát, azóta is nap mint nap kerül­nek ki keze közül a fonott munkák tucatjai. Szélessáv a teleházban Idén is pályázik a falu,a ,, teleház kialakítására. A ter- veK szerint a tanári szolgá­lati lakás épületében kapna helyet a teleház, melyhez tavaly már három számító­gépet nyert a község. Idén két újabb komputer beszer­zését tervezik, a szélessávú hálózatot tavaly építették ki Pamukon. Pormentes út a telepre Másfél kilométeres útsza­kaszt pormentesítettek a Rá­kóczi utcában, erre 1,4 millió saját forrást fordított az ön- kormányzat. A munkálatok a romatelep 15 ingatlanja előtt készültek el. A cikkeket Füleki Tímea írta. Fotók: Márton László. Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta. Hétköznapi életkép. Legifjabb Projcs Lajos, ifj. Projcs Lajos, hátul id. Projcs Lajos, id. Projcs Lajosné, Keresztes Jánosné és ifj. Projcs Lajosné Az alkalmazkodásban a titok ezermesterek Minden nemzedék örömét leli a bütykölésben A téli napokon jócskán pirkadat előtt kezdődik az élet Proj- cséknál. A polgármesteri hiva­tallal szembeni házban négy ge­neráció él egy fedél alatt. Hatan osztoznak a pamuki minden­napok örömein: a Lajosok, a Lajosnék és Keresztes Jánosné, a dédimama. Projcs Lajosnéból „egyelőre” kettő yan .a család­ban: a dédimama lánya és az utóbbinak a menye tviseli a fér­jek nevét. Nagyobb gondban va­gyunk viszont, ha a férfiakat szeretnénk megkülönböztetni. A Lajosok esetében kevésnek bi­zonyul az ifjabb és az idősebb megjelölés, tekintettel Projcs La­josra, a nagypapára, Projcs Lajos­ra, az apára és a tizenhét eszten­dős legifjabb Projcs Lajosra. Van viszont előnye is ennek, ezt pél­dázza a nagypapa motorja, mely- lyel még hetvenesztendősen is dolgozni jár a vízműhöz. A jár­mű rendszáma nemes egyszerű­séggel „Lali 001” - erre bárme­lyik férfi felpattanhat. A népes családból a legfiata­labb családtag megy el otthonról elsőként, még mielőtt világosod­na. Irány a vasútállomás, aztán a „Piroskával” - a legendás ka- posvár-fonyódi járattal - a Bacsák György Szakképző Isko­la. Lajos Fonyódon tanul karosz- szérialakatosnak. Pontosabban: papírja erről lesz, ám a középis­kolás fiú már most igazi ezer­mester. Legyen az meghibáso­dott kávéfőző, porszívó, a dédi kérésére szempillantás alatt megjavítja. A műszaki bütykö­lő? netovábbja mégis a jó öreg Simson, no meg a család trakto­ra a fiú számára, .(Ez. utóbbira nagy szükség van: Projcsék föl­dein terem a szőlő, a kukorica. A legifjabb családtag ezek művelé­séből is kiveszi a részét.- Nagyon dolgos gyerek, ön­töz, kapál, bármit elvégez - mondja büszkén a nagymama. - Bár tanulni szeretne így - siet hozzáfűzni az édesanya, szavait a kamasz szemmel láthatóan nem most hallja először. Azt gondolhatnánk: az édes­Projcséknak a Desedán van hétvégi házuk. - A gond csak az, hogy sosem érünk oda, tavaly nem is tudtunk fürdeni - panaszolja az édes­anya. Az elmúlt évben a kerti apának van a legkönnyebb dol­ga, hiszen falugondnokként csak átsétál munkahelyére, a szomszédos hivatalba. így is van ez, no de ezek után hosszú-hosz- szú kilométerek várnak még rá. A falugondnoki jármű elsőként az óvodásokat viszi, aztán betér a somogyvári körjegyzőségre. Ezután jöhetnek ’a helybeli nyugdíjasok intéznivalói a pos- tány gyógyszertárban. Ebédre hazatér ugyan, ám sokszor alig pár percet szentelhet az asszo­nyok főztjének élvezetére. Nem akármilyen ételek ezek: a leg­jobb húsok a múltkori disznó­ölésről, s hozzá a páratlan házi savanyúságok. Nem lenne cso­da, ha a kamra strapabíró polcai összerogynának a befőttesüve- gek tucatjai alatt. Az egész család a vacsorakor jön össze rendszerint, ez a be­teendőkön túl a ház felújítá­sa miatt nem maradt idő a pihenésre: kívül-belül meg­szépült a porta, s cse­répkályhát rakattak a meghitt téli estékre. szélgetések ideje. Jól is van ez így - gondolja, aki együtt látja őket, s azonnal elillan az összes eddig hallott kételye a generáci­ók együttéléséről.- Meg sem fordult a fejünk­ben, hogy külön menjünk - je­lenti ki az édesanya. - Alkalmaz­kodni kell, ennyi az egész. S hogy ki az a családban, aki-a leginkább képes alkalmazkod­ni?- Én - vágja rá fennhangon á nagypapa, akinek páratlan hu­mora gyakran fakaszt nevetést az étkezőasztalnál.- Persze, tud alkalmazkodni, miután letolom - mondja vicce­sen a feleség, a szeme soha nem múló szeretetről árulkodik. A nagymama éppen pénteken hat­vanöt éves, elkerülhetetlen hát, hogy az ember a papától tudako zódjon: mivel is lepi meg felesé­gét? A legidősebb Projcs Lajos hallgat, aztán cinkos kacsintás­sal válaszol: „Bízza csak rám!”, jelzi ezzel, dehogy fedné fel ide­jekorán a meglepetést. Magabiz­tos kacsintása mosolyt csal min­den családtag arcára. Egy másik titok viszont lelepleződik ezzel: ezekben a pillanatokban rejlik a négy generáció együttélésének kulcsa. SZÁMOKBAN Pamuk számokban Pamukon 296-an élnek, míg néhány évtizeddel ezelőtt még 600 körül mozgott a te­lepülésen lakók száma. Ma többségében a nyugdíjasok lakják a falut. A lakosságnak közel fele roma származású. A település költségvetése ta­valy negyvennyolcmillió fo­rint volt. Eredetileg tízmilliót szántak ebből fejlesztésre, azonban ez az összeg csak­nem duplájára, tizennyolcmil­lió forintra duzzadt az év vé­gére. Községgazdálkodásra, azaz működésre valamivel kevesebb, mint tizenhárom­millió forint állt rendelkezés­re az elmúlt évben, a tavaly elnyert pályázati támogatá­sok együttesen hat és fél mil­lió forintot tettek ki. RECEPT Jugó szelet A Jugó szelet tésztájához egy kocka margarinból, 27 dkg lisztből, két tojássárgájából, egy csipetnyi sóból és egy evőkanál vízből formáinak két cipót. Ezt két óráPpihen- tetik, majd az egyikből so­dort lapot a tepsi hátára téve megsütik. A másik lap a tep­si aljára kerül. Ezt úgy sütik, hogy ráöntik a diós kevertet, mely a következőképpen ké­szül: kilenc tojás sárgáját, harminc dkg cukrot kikever­nek két evőkanál kakaóval. Ezután a kemény habot, 25 dkg darált diót, 1 csomag sü­tőport adnak hozzá. A krém­hez háromnegyed liter tejet két csomagból készült vaní­liapudinggal és két tasak va­níliás cukorral simára keve­rik, majd felfőzik. Amikor ki­hűlt, egy rámából és 25 dkg cukorból készült krémmel összekeverik, a diós tésztára kenik, majd a másik tészta­lappal lefedik. Hiába a víkendház, ha nincs idő a pihenésre Gyógynövényültetvényeket terveznek tervek Munkahelyeket teremt a más községekkel közös elképzelés Most már csak pénz kell az álmok valóra váltásához- Eredményes évet hagytunk ma­gunk mögött. A terveinket meg tudtuk valósítani, nem voltak pénzügyi gondjainak - vont mér­leget a falu elmúlt évéről Móhr Mihály polgármester. - Jelentős tartozásunk nincs, mindössze egy kisebb összegű hitel. Ezt egyebek mellett az utófmanszíro- zásos pályázati rendszer miatt kellett felvennünk, így tudtunk idejében kifizetni egy vállalkozót. Pamukon csaknem kétszerese valósult meg az eltervezett fej­lesztéseknek tavaly, ez több sike­res pályázatnak is köszönhető.- Többször előfordult, hogy el­utasították pályázatainkat, de ez nem szegte kedvünket. Meglett az eredménye a kitartásnak ­hangsúlyozta Móhr Mihály. - Leginkább olyan dolgokon mú­lik a siker, melyeket nem lehet megfizetni: ezek az emberi té­nyezők, az összefogás, a hozzáál­lás - summázza. Két dolog mégis aggasztja a fa­lu első emberét, az egyik ezek közül a csatornahálózat hiánya. Bizakodásra a pamukiaknak is a 63 település társulása ad okot, ők is részt vesznek a II. Nemzeti Fej­lesztési Terv időszakában meg­valósuló projektben. Az előzetes számítások szerint 890 ezer fo­rintba kerülnek majd a helyi elő­készítő munkák és 127 millióba a megvalósítás. A teljes összeg kilencven százalékát pályázza meg a társulás uniós forrásból. A Móhr Mihály polgármester falubelieknek több mint száz­ezer forinttal kell majd hozzájá­rulniuk ingatlanonként a fejlesz­téshez, előteremtését előtaka- rékossággal könnyíthetik. A másik gond a munkanélkü­liség, alig kéttucatnyi helybeli­nek van állandó munkahelye.- A jövőt a gyógynövényter­mesztésben és -feldolgozásban látjuk. Somogyvárral és Gamás- sal tárgyaltunk, azt tervezzük: együtt kezdünk bele - számolt be a polgármester. A közelebbi elképzelések között a hivatal és a kultúrház akadálymentesítése szerepel Pamukon, s idén elké­szül még a világháborúk áldoza­tainak emlékműve a volt kultúr­ház helyén. Új életre kelt a Jóremény Cigány- szervezet a faluban. A kisebbségi csoport 2000-ben alakult, az utóbbi két évben szünetelt műkö­dése, miután kudarcba fulladt mangalicaprogramuk. A faluban élőknek közel fele roma szárma­zású, többségük a Rákóczi utca környéki telepen él, sokan áldat­lan körülmények között.- Szükség van a szervezetre, mert javítani kell a kisebbség életkörülményein. A helyzet ak­kor változhat, ha bővíteni tudjuk a roma népesség látókörét és mi­nél több dolgot ismerhetnek meg - vallotta Kalányos János, a szer­vezet elnöke (képünkön). Külö­nös hangsúlyt fektetnek ezért a jövőben a gyerekeknek szánt programokra, s hogy a fiatalok­nak kínáljanak elfoglaltságot- A legnehe- ■ zebb az anyagi I gondokkal meg- I birkózni. FigyeL I jük pályázato- 1 kát, no meg „ka- 1 lapozunk”, ahol tudunk - teszi hozzá Lengyel Zoltánná, a csoport szóvivője. Úgy vélekedett: nehéz összefog­ni a romákat, többen gyanakvás­sal fogadják a kezdeményezést. A vezetők nem csüggednek: ru­haosztásokat tartanak, kirán­dulni viszik majd a gyerekeket. Segítenek az igénylőknek a vető­mag-pályázatok benyújtásában és közösségi házról álmodnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom