Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-12 / 10. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK 13 EGYHÁZAK ÉLETE Hiába vallásos a többség, csak ünnepen jár templomba A fiatalok közül kevesebben járnak templomba, mint az idősebb korosztályból. A kaposvári Margit templomban bérmálásra készülnek a diákok A magyar felnőtt lakosság 58 százaléka azonosul többé-ke- vésbé valamilyen vallással. Az arány jóval alacsonyabb a kö­zép-európai átlagnál. Kimagas­ló a magát vallásosnak mondó emberek aránya foglalkozás szerint a mezőgazdaságban dol­gozók körében (87 százalék), a kis községek lakói és a 60 éves­nél idősebbek között (77-77 százalék). Egyebek között ezt állapította meg a GfK-csoport brüsszeli székhelyű Custom Research Worldwide intézet ál­tal koordinált, 20 európai or­szágban és az USA-ban végzett közvélemény-kutatás. Európa eléggé megosztott a vallásosság szempontjából; amíg Közép- és Kelet-Európá- ban a válaszadók 80 százaléka tartja magát vallásosnak, ad­dig Nyugat-Európában három személy közül kettő; függetle­nül attól, hogy tartozik-e vala­mely egyházhoz vagy látogat-e istentiszteleteket. A magyaror­szágihoz képest a vallásosság csak Belgiumban (57 száza­lék), Németországban (56), Hollandiában (48) és Csehor­szágban (30) kevésbé elterjedt. Különösen nagy számban hisznek a polgárok Romániá­ban (97) százalék), Törökor­szágban (95) és Görögország­ban (89). Amíg a görögök és ro­mánok zöme az ortodox egyház­hoz tartozik, addig a törökök csaknem kizárólag a mohame­dán valláshoz sorolják magukat. Magyarországon a magukat valamilyen fokon vallásosnak tartók közel egynegyede szin­te soha nem jár templomba. Ez azt jelenti, hogy összesen kö­zel 3,5 millió magyar felnőtt életéből kimarad a templom. Ezzel szemben a közép-euró­pai átlagnak csak 12 százalé­ka hagyja ki életéből a temp­lomot. Hetente legalább egy­szer régiónk felnőtt lakosai­nak 37 százaléka megy temp­lomba. Az átlagot a lengyelek közel kétharmados mutatója emeli meg nagyon. Rajtuk kí­vül a csehek, szlovének és ro­mánok között is nagyobb a gya­koribb templomjárók aránya. A 21 vizsgált országból tizen­háromban a vallásosak többsége katolikus. Majdnem teljesen ka­tolikus országok 90 százalékot meghaladó aránnyal Olaszor­szág, Lengyelország, Spanyolor­szág, Szlovénia és Belgium. Ma­gyarországon a vallásosak 74 szá­zaléka tartja magát katolikusnak, további 21 pedig protestánsnak. Észak-Európában viszont, Dániában, Einnországban és Svédországban 90 százalék kö­rüli részesedéssel a protestan­tizmus dominál. A vallásosságot feltáró kuta­tást a Wall Street Journal Europe című napilap megbízá­sából a GfK-csoport brüsszeli Custom Research Worldwide in­tézete koordinálta a GfK nürn­bergi központjának pénzügyi támogatásával. Magyarorszá­gon a felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezé­sével zajlott le a felmérés. Járj templomba, élj tovább! A KUTATÓK EGYRE NAGYOBB fi­gyelmet szentelnek annak az egyszerű, de annál elgondol- kodtatóbb ténynek, hogy a val­lásos emberek tovább élnek, és általában is jobb egészségnek örvendenek, mint nem hívő társaik. Néhány éve publikál­ták azt a tanulmányt, amely egy amerikai tudományos fo­lyóiratban, a Journal ofGeron- tology: Medical Sciencesben lá­tott napvilágot. A kutatók kö­zel négyezer idős ember életét - és halálát - kísérték figyelem­mel, s azt találták, hogy a he­tente templomba és misére já­róknak 46 százalékkal több esélyük volt, hogy túlélik a vizsgálat hat évét. A templom­ba járók halandósága nagy­jából úgy viszonyul a nem já­rókéhoz, mint a nemdohány­zóké a dohányzókhoz. HÍREK Szent Margit-ereklye érkezik Kaposvárra Szombaton, 14-én hozzák el Veszprémből Kaposvárra a Szent Margit-ereklyét. Rum- szauer Miklós plébános szer­dán elmondta: az ereklye e- gész vasárnap, reggel 9-től, es­te 10 óráig tekinthető meg a Szent Margit templomban, (bl) Kaposváron is lesz református egyházi napok A 2004-es találkozó után má­sodik alkalommal rendezik meg a Református Egyházi Napokat, amelynek ezúttal Kaposvár ad otthont. A június 23. és 25. között tartott ren­dezvényre nemcsak a dunán­túli református gyülekezetek tagjait, de határainkon túli testvéreket is meghívták a szervezők. A két évvel ezelőt­ti, győri találkozóhoz hasonló­an most is színes programok­kal várják a résztvevőket, (bl) Egyházak közti párbeszéd nem csak hét napig Január 18. és 25-e között ren­dezik meg az Ökumenikus Imahetet. Az alkalomra ké­szült programfüzet bevezető­jében Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke és D. Szebik Imre evangélikus püspök, a Ma­gyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsának elnöke beszélnek az imahét jelentő­ségéről, az egyházak közti bé­kének a fontosságáról. Töb­bek közt utalnak az Írország­ban történt sajnálatos esemé­nyekre is. Kifejtik: folytonos párbeszédre van szükség az egyházak között a tartós béke megvalósításához, (bl) Fényárba borult az oltár a Szent Margit templomban Ez annak a több mint száz iz­zónak köszönhető, amelyek a Megváltó születésének ünnepe után most a templom búcsújá­nak a fényét emelik majd. A jövő héten kezdődő többnapos rendezvényen a szervezők ez­úttal is számos előadót és mű­vészt hívtak meg. (bl) Kanizsai estéket szerveznek a reformátusok és a TIT A nagykanizsai református gyülekezet és alapítványa, a helyi TIT-szervezet támogatá­sával immár 1999 óta minden évben megrendezi a Kanizsai Esték programsorozatot. Idén a Magyarország jövőképe - A történelmi egyházak esélyei cí­met kapta, s január 6-án volt az első előadás. Kiss Bódog Zol­tán, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke nyitotta a sort. Őt egy héttel később Baráth Etele tár­ca nélküli miniszter követte. Január 27-én Tőkéczki László, az ELTE docense lesz a vendég, február 3-án Semjén Zsolt KDNP-elnök, 10-én Martonyi János volt külügyminiszter, 17- én Boros Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke, 24-én Márkus Mihály református püs­pök, március 3-án pedig Ma- tolcsy György, a Növekedésku­tató Intézet igazgatója. Március 10-én Hűvösvölgyi Ildikó szín­művész estje zárja a rendez­vénysorozatot, amely évről évre nemcsak reformátusokat, de más vallásúakat és ateistákat is vonz a Kálvin téri gyülekezeü terembe. ■ Varga Andrea Visszakapták a kolostort a ferencesek A Máltai Szeretetszolgálat nagy- kanizsai csoportja megkapta használatra az Alsótemplom fe­rences kolostorát. A kolostorban működő könyvtárat az önkor­mányzat 2001-ben új helyre köl­töztette, így a ferences rend öt­venegy év után újra birtokba ve­hette az épületet, ám annak tulaj­donjogát akkor még nem kapták meg. Most igen. A kolostorépület teljes rekonstrukciójához mint­egy kétmilliárd forintra lenne szükség, amit uniós pályázati forrásokból szeretnének előte­remteni. Egyelőre azonban a leg­sürgetőbb feladatokra - például ujjnyi vastagon reped a fal - is kevés a pénz. ■ Varga A. Katonából lett egyházi elöljáró a hit ereje Egyenruhásként a templomon kívül imádkozott Legeltessétek az Istennek közöt­tetek levő nyáját,... mint példaké­pei a nyájnak” - így foglalja össze Péter apostol a presbiteri szolgá­lat lényegét Hiszen a legeltetés gondjaiban-örömeiben osztozik az egyházi elöljáró is; a darányi Tóth József életévéi, cselekedetei­vel sok éven át példát mutatott a református közösség tagjainak. Hivatásos katonából lett a gyüle­kezet gondnoka, presbitere.- Vallásos családban nőttem fel, a meghitt esték hangulatát, zsoltárok, imádságok emlékét ma is őrzöm - mondta a 74 éves Tóth József. - Hitemben akkor sem rendültem meg, amikor ka­tonai pályára mentem, mert szí­vemben mindig ott volt velem a Gondviselő Atyába vetett hitem. Aztán az Ige is bátorított, „abban kell fáradoznunk, amit az Úr ránk bízott”. Mégis igaz hívőként megpróbáltatás volt számomra az egyenruhában eltöltött majd negyven esztendő. Katonaem­berként ritkábban jártam temp­lomba, akkori lakhelyünkön, Ka­posváron mégis megtaláltam a módját annak, hogy érezzem Is­ten közelségét Amikor hazaláto­gattam Darányba, betértem Isten házába. Nagyon jó volt odamen­ni, ahova először kézen fogva ve­zetett a nagyanyám, illetve ahol iskolásként együtt zengte az ifjú­ság a „Szívemet hozzád eme­lem...” zsoltárt, és a nekem olyan kedves „Gondviselő jó Atyám vagy...” kezdetű éneket. Tóth József 37 évi szolgálat után búcsúzott a hadseregtől. Húsz éve költöztek vissza Da­rányba, s azóta aktívan és építő­en részt vállalt a gyülekezeti életben. A református hívek is befogadták, és 15 évig látta el a gondnoki-presbiteri tisztséget. - A mai családnak nincs közös­ségmegtartó ereje, a szü­lő-gyermek kapcsolata is más. A most olyannyira hiányzó lelki beszélgetések az én életemből még nem maradtak ki. Ezekből az erőt adó gondolatokból élek ma is. ■ Gamos Adrienn A lapban megjelenő apróhirdetéseket kereshető formában, rovatonkénti csoportosításban, jóval gyorsabban megtalálja. Hirdessen egy hétre 100 Ft-ért! .........................- Az ára Is apró. ww w.somogylhirlap.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom