Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-03 / 2. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 3., KEDD FQNYÓDI KISTÉRSÉG Képkockák a lengyelek bogiári titkos oktatásáról dokumentumfilm Lengyelországban forgattak a bogiári tévések Filmet forgattak a bogiércsikokról. Szentes László az utolsó simításokat végzi a készülő alkotáson FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ A balatonboglári lengyel gimnázium és líceum tör­ténetéről készített doku- mentumfilmet a Boglár Te­levízió. A helyi stáb mun­kájának eredményét az egyik országos kereskedel­mi csatorna mutatta be el­sőként, majd újév napján a helyi tévében volt látható. Füleki Tímea- A második világháború len­gyel menekültjeinek befogadása olyan szelete történelmünknek, melyről kevés szó esik. Ennek oka Teleki Pál személye, másfe­lől eltérnek a vélemények és ma­gyarázatok a magyarok akkori lépéséről - mondta Szentes Lász­ló, a dokumentumfilm rendező­je, a Boglár Televízió vezetője. - Számunkra éppen a kettős meg­ítélés miatt vált érdekessé a tör­ténet, azonban még véletlenül sem foglaltunk állást - fűzte hozzá. A bogiári tévé helyi szakértő­vel, tolmáccsal kibővült csapata tavaly májusban kezdett dolgoz­ni a téma feldolgozásán. A Bará­tok a bajban című film készítése levéltári kutatómunkával és do­kumentumok gyűjtésével kez­dődött. Kaptak anyagot helybeli­ektől, a legtöbb dokumentum maguktól az érintettektől gyűlt össze. A stáb a Lengyel-magyar Baráti Társaságok Szövetsége és a Boglárcsik Egyesület közremű­ködésével jutott el a ma is élő „boglárcsikokhoz”, a Balaton- parti líceum egykori diákjaihoz. Hetekig forgattak Lengyelor­szágban, végigjárva Varsót, Krakkót, Katovicét. Páratlan fel­vételek és pótolhatatlan infor­mációk álltak össze a lengyelor­szági interjúkból.- A legnagyobb kihívást az je­lentette, hogy mindössze három­percnyi korabeli mozgókép állt rendelkezésünkre. Úgy kellett izgalmas filmet készíteni, hogy jóformán „csak” fotóink voltak, igaz, abból több ezer - magya­rázta Szentes László. S hogy a mozgókép-élmény visszaadása, a kockák animálása mégis sike­rült, az egyik országos televízió műsorán győződhettek meg a nézők. Annak ellenére, hogy rengeteg híres ember - nemzet­közi szervezetek képviselői, pá­pai nuncius - fordult meg a bog­iári iskolában, felvételek sehol nem voltak fellelhetők erről. Ez persze nem csoda, hiszen a len­gyelek oktatása titkos volt, ifjú­sági tábornak álcázva működött. Bogláron 1940-ben kezdődött, s egészen 1944 márciusáig folyt a menekült gyermekek oktatása. Több száz diák tanult itt a len­gyel oktatási rend szerint, mint­egy százan kaptak Bogláron ha­zájukban elismert érettségit A német megszállást követően az itt maradt diákok egy része kon­centrációs táborban végezte. A többiek szétszóródtak, akadtak, akik helyi, környékbeli magán­házaknál kaptak menedéket. Voltak, akik az egyetemet is Ma­gyarországon végezték, Boglár egykori lengyel diákjai közül ne­ves írók, műfordítók s olimpiai bajnok is kikerült Sokan közü­lük tehát hazatértek, s hogy ba­latonboglári éveiket az utánuk jövő generációk sem fogják feled­ni, arról egyebek mellett a varsói Teleki Pál és Boglárcsik utcák gondoskodnak. Barátok a bajban A dokumentumfilmet Szen­tes László rendezte és szer­kesztette, az anyagot Hor­váth Aladár lektorálta, Ope­ratőrként Strasszer Valéria működött közre, a film vá­gója, videografikusa Piczkó Levente volt. Cserti Jánosné és Szentes Melinda tolmács­ként segítették a munkát, utóbbi asszisztensként is közreműködött. A film el­készítését a bogiári önkor­mányzat és az Országos Rá­dió és Televízió Testület támogatta. Könyv Balatonberény háborús hőseiről helytörténet Gazdag fotóanyag, korabeli levelek, háborús versek a kötetben Füleki T. Balatonberényi hősök és áldoza­tok címmel jelent meg Kovács Ilona könyve. Berény történeté­nek kutatója a megyei közgyűlés és a somogyi honismereti egye­sület felhívására írta a dolgoza­tot, melyért a III. Falukónika-író pályázaton különdíjat kapott. Munkája decemberben látott napvilágot nyomtatásban, az ün­nepélyes bemutatót a község há­borús eseményeinek évforduló­ján tartották.- A könyv önmagáért szól, an­nak a másfél száz herényi em­bernek állít emléket, akik a vi­lágégésekben veszítették életü­ket - mondta Kovács Llona, aki néhány éve kezdett komolyan foglalkozni a település múltjá­val. Azóta látogatták rendszere­sen az idős helybeliek, akiknek elbeszéléseiből az anyag egy ré­sze összeállt. Értékes dokumen­tumokra bukkant a veszprémi érseki levéltárban végzett kuta­tásai során. Gazdag fotóanyag, képeslapok, korabeli levelek, há­borús versek illusztrálják a tör­téneti munkát, mely az első vi­lágháború kitörésétől az 1945-ös események következményeiig öleli fel a község múltját.- Lemezen már készen áll a herényi templom és a plébánia története, eddig nem akadt tá­mogató a kiadásához - mondta másik jelentős munkájáról. Kovács Ilona különdíjat kapott a kötetért fotó: marton László ÁLLÁSPONT A hó nem ismeri a demarkációs vonalat A közös ló, no meg annak háta juthatott eszébe mostanság az át­lagosnál is gyakrabban Bogláron és Lellén a Munkácsy utca lakó­inak. A két város határutcája ez, a „függetlenség napján” itt húz­ták meg a vonalat. Leilei lett, aki a keleti oldalon lakik, Boglár la­kosa a nyugatra eső házakban élő. Egy baj van csupán: az a frá­nya hóesés nem ismeri a „demarkációs vonalat”. így fordulhat elő - lássunk csodát- , hogy egyszerre borul hó­takaróba a Munkácsy utcai lellei és bogiári aszfalt. No, de hogy is van ez ilyenkor? Mármint a tisztítás, mert ugye a „két szembejö­vő hótoló takarít egy-egy sávot” eléggé vicces lenne - különös te­kintettel az út szélességére, azaz inkább keskenységére. Gondolni sem merek arra: ez a bizonyos vonal az oka, hogy öt napig alig volt járható az utca. Alattomos hótakaró, éjjelente jégpáncél fonta egybe Lellét és Boglárt. Öt nap alatt egyszer láttam gépet, amely homokot szórt az útra. Pontosabban: egy részére. A kocsi ugyanis az utca elejére és az első kanyarba hintett némi anyagot, a kevésbé jóindulatnak azt mondanák a mennyiség láttán: úgy mutatóba. Nem lenne csoda, ha a Munkácsy utcában élők a havas tapasztalatok után nem bíz­nák el magukat idejekorán. A két település idén várhatóan újra pályázik támogatásra az ut­ca kiszélesítéséhez. Az út felújításának tervei hosszú évek óta ké­szen állnak. Lehet, hogy ki kellene bővíteni azokat a burkolat alat­ti fűtéscsövek koncepciójával. Biztos, ami biztos, a hó jövőre is es­ni fog. Na de kinek lenne a feladata a berendezést bekapcsolni? FÜLEKI TÍMEA HÍREK Faluházról álmodnak Ordacsehiben idén is pályázik a faluház épí­téséhez támogatásra Ordacse­hi. A tervek szerint az orvosi rendelő folytatásaként épülne fel az intézmény, melyben raktárhelyiségek, nagyterem, közösségi helyiségek, inter­netszoba és könyvtár kapna helyet. A beruházás 130 mil­lió forintból valósulhat meg. Körjegyzőség alakult a takarékosság érdekében hétfőn kezdte meg működé­sét a körjegyzőség Balaton- keresztúron és Balatonmá- riafürdőn. Mint ismert: a két község a költséghatékonyabb működés érdekében hozta lét­re a közös hivatalt, a települé­sek körjegyzője Mestyán Va­léria, Keresztúr eddigi jegy­zője lett. Az álmélkodóknak bólogatnak a szarvasok Több mint ötezer égő díszí­ti vízkeresztig Tóth Miklósné otthonát Balatonbogláron, a lélegzet­elállító házdekorációnak hetek óta csodájára járnak a környékbe­liek. A bogiári házaspár évtizedekig élt Kaliforniában, az ottani szokások szerint díszítik otthonukat. A hálaadás napja előtt négy napon át dolgoztak a különféle ünnepi fények elhelyezésén, a leg­inkább bólogató szarvasaikra büszkék. Képünkön Tóth Miklósné (balról) és Kapitány Józsefné. fot& Márton lászlő Több pénz kell oda, ahol kevesebb a lakos Füleki Tímea- Nem jobb a helyzet, amióta a kistérségi társulás létrejött - vé­lekedett Kiss Miklós. Ordacsehi polgármestere kifejtette: a kistér­ségi hivatal fenntartása 20 millió forintba kerül, s éppen ennyi az összeg is, melyet területi ki- • egyenlítést szolgáló támogatás­ként kapott tavaly a társulás. . - A jelenlegi rendszer az egyenlőtlenséget konzerválja, sőt akár növelheti is a különb­ségeket - mondta Kiss Miklós azt bírálva, hogy a kistérségek­ben a lakosság számával ará­nyosan osztják el a forrásokat. Állítása szerint ezáltal a na­gyobb települések még fejlet­tebbek lesznek, a kis községek lemaradnak. Akadnak most is pályázatok, ahol előnyt éveznek a falvak, ám a polgármester szerint ez kevés. Úgy véli: a megoldást a szorzó alkalmazá­sa jelenti, mely az elmaradott részeken lenne nagyobb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom