Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-03 / 2. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 3., KEDD FQNYÓDI KISTÉRSÉG Képkockák a lengyelek bogiári titkos oktatásáról dokumentumfilm Lengyelországban forgattak a bogiári tévések Filmet forgattak a bogiércsikokról. Szentes László az utolsó simításokat végzi a készülő alkotáson FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ A balatonboglári lengyel gimnázium és líceum történetéről készített doku- mentumfilmet a Boglár Televízió. A helyi stáb munkájának eredményét az egyik országos kereskedelmi csatorna mutatta be elsőként, majd újév napján a helyi tévében volt látható. Füleki Tímea- A második világháború lengyel menekültjeinek befogadása olyan szelete történelmünknek, melyről kevés szó esik. Ennek oka Teleki Pál személye, másfelől eltérnek a vélemények és magyarázatok a magyarok akkori lépéséről - mondta Szentes László, a dokumentumfilm rendezője, a Boglár Televízió vezetője. - Számunkra éppen a kettős megítélés miatt vált érdekessé a történet, azonban még véletlenül sem foglaltunk állást - fűzte hozzá. A bogiári tévé helyi szakértővel, tolmáccsal kibővült csapata tavaly májusban kezdett dolgozni a téma feldolgozásán. A Barátok a bajban című film készítése levéltári kutatómunkával és dokumentumok gyűjtésével kezdődött. Kaptak anyagot helybeliektől, a legtöbb dokumentum maguktól az érintettektől gyűlt össze. A stáb a Lengyel-magyar Baráti Társaságok Szövetsége és a Boglárcsik Egyesület közreműködésével jutott el a ma is élő „boglárcsikokhoz”, a Balaton- parti líceum egykori diákjaihoz. Hetekig forgattak Lengyelországban, végigjárva Varsót, Krakkót, Katovicét. Páratlan felvételek és pótolhatatlan információk álltak össze a lengyelországi interjúkból.- A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy mindössze hárompercnyi korabeli mozgókép állt rendelkezésünkre. Úgy kellett izgalmas filmet készíteni, hogy jóformán „csak” fotóink voltak, igaz, abból több ezer - magyarázta Szentes László. S hogy a mozgókép-élmény visszaadása, a kockák animálása mégis sikerült, az egyik országos televízió műsorán győződhettek meg a nézők. Annak ellenére, hogy rengeteg híres ember - nemzetközi szervezetek képviselői, pápai nuncius - fordult meg a bogiári iskolában, felvételek sehol nem voltak fellelhetők erről. Ez persze nem csoda, hiszen a lengyelek oktatása titkos volt, ifjúsági tábornak álcázva működött. Bogláron 1940-ben kezdődött, s egészen 1944 márciusáig folyt a menekült gyermekek oktatása. Több száz diák tanult itt a lengyel oktatási rend szerint, mintegy százan kaptak Bogláron hazájukban elismert érettségit A német megszállást követően az itt maradt diákok egy része koncentrációs táborban végezte. A többiek szétszóródtak, akadtak, akik helyi, környékbeli magánházaknál kaptak menedéket. Voltak, akik az egyetemet is Magyarországon végezték, Boglár egykori lengyel diákjai közül neves írók, műfordítók s olimpiai bajnok is kikerült Sokan közülük tehát hazatértek, s hogy balatonboglári éveiket az utánuk jövő generációk sem fogják feledni, arról egyebek mellett a varsói Teleki Pál és Boglárcsik utcák gondoskodnak. Barátok a bajban A dokumentumfilmet Szentes László rendezte és szerkesztette, az anyagot Horváth Aladár lektorálta, Operatőrként Strasszer Valéria működött közre, a film vágója, videografikusa Piczkó Levente volt. Cserti Jánosné és Szentes Melinda tolmácsként segítették a munkát, utóbbi asszisztensként is közreműködött. A film elkészítését a bogiári önkormányzat és az Országos Rádió és Televízió Testület támogatta. Könyv Balatonberény háborús hőseiről helytörténet Gazdag fotóanyag, korabeli levelek, háborús versek a kötetben Füleki T. Balatonberényi hősök és áldozatok címmel jelent meg Kovács Ilona könyve. Berény történetének kutatója a megyei közgyűlés és a somogyi honismereti egyesület felhívására írta a dolgozatot, melyért a III. Falukónika-író pályázaton különdíjat kapott. Munkája decemberben látott napvilágot nyomtatásban, az ünnepélyes bemutatót a község háborús eseményeinek évfordulóján tartották.- A könyv önmagáért szól, annak a másfél száz herényi embernek állít emléket, akik a világégésekben veszítették életüket - mondta Kovács Llona, aki néhány éve kezdett komolyan foglalkozni a település múltjával. Azóta látogatták rendszeresen az idős helybeliek, akiknek elbeszéléseiből az anyag egy része összeállt. Értékes dokumentumokra bukkant a veszprémi érseki levéltárban végzett kutatásai során. Gazdag fotóanyag, képeslapok, korabeli levelek, háborús versek illusztrálják a történeti munkát, mely az első világháború kitörésétől az 1945-ös események következményeiig öleli fel a község múltját.- Lemezen már készen áll a herényi templom és a plébánia története, eddig nem akadt támogató a kiadásához - mondta másik jelentős munkájáról. Kovács Ilona különdíjat kapott a kötetért fotó: marton László ÁLLÁSPONT A hó nem ismeri a demarkációs vonalat A közös ló, no meg annak háta juthatott eszébe mostanság az átlagosnál is gyakrabban Bogláron és Lellén a Munkácsy utca lakóinak. A két város határutcája ez, a „függetlenség napján” itt húzták meg a vonalat. Leilei lett, aki a keleti oldalon lakik, Boglár lakosa a nyugatra eső házakban élő. Egy baj van csupán: az a fránya hóesés nem ismeri a „demarkációs vonalat”. így fordulhat elő - lássunk csodát- , hogy egyszerre borul hótakaróba a Munkácsy utcai lellei és bogiári aszfalt. No, de hogy is van ez ilyenkor? Mármint a tisztítás, mert ugye a „két szembejövő hótoló takarít egy-egy sávot” eléggé vicces lenne - különös tekintettel az út szélességére, azaz inkább keskenységére. Gondolni sem merek arra: ez a bizonyos vonal az oka, hogy öt napig alig volt járható az utca. Alattomos hótakaró, éjjelente jégpáncél fonta egybe Lellét és Boglárt. Öt nap alatt egyszer láttam gépet, amely homokot szórt az útra. Pontosabban: egy részére. A kocsi ugyanis az utca elejére és az első kanyarba hintett némi anyagot, a kevésbé jóindulatnak azt mondanák a mennyiség láttán: úgy mutatóba. Nem lenne csoda, ha a Munkácsy utcában élők a havas tapasztalatok után nem bíznák el magukat idejekorán. A két település idén várhatóan újra pályázik támogatásra az utca kiszélesítéséhez. Az út felújításának tervei hosszú évek óta készen állnak. Lehet, hogy ki kellene bővíteni azokat a burkolat alatti fűtéscsövek koncepciójával. Biztos, ami biztos, a hó jövőre is esni fog. Na de kinek lenne a feladata a berendezést bekapcsolni? FÜLEKI TÍMEA HÍREK Faluházról álmodnak Ordacsehiben idén is pályázik a faluház építéséhez támogatásra Ordacsehi. A tervek szerint az orvosi rendelő folytatásaként épülne fel az intézmény, melyben raktárhelyiségek, nagyterem, közösségi helyiségek, internetszoba és könyvtár kapna helyet. A beruházás 130 millió forintból valósulhat meg. Körjegyzőség alakult a takarékosság érdekében hétfőn kezdte meg működését a körjegyzőség Balaton- keresztúron és Balatonmá- riafürdőn. Mint ismert: a két község a költséghatékonyabb működés érdekében hozta létre a közös hivatalt, a települések körjegyzője Mestyán Valéria, Keresztúr eddigi jegyzője lett. Az álmélkodóknak bólogatnak a szarvasok Több mint ötezer égő díszíti vízkeresztig Tóth Miklósné otthonát Balatonbogláron, a lélegzetelállító házdekorációnak hetek óta csodájára járnak a környékbeliek. A bogiári házaspár évtizedekig élt Kaliforniában, az ottani szokások szerint díszítik otthonukat. A hálaadás napja előtt négy napon át dolgoztak a különféle ünnepi fények elhelyezésén, a leginkább bólogató szarvasaikra büszkék. Képünkön Tóth Miklósné (balról) és Kapitány Józsefné. fot& Márton lászlő Több pénz kell oda, ahol kevesebb a lakos Füleki Tímea- Nem jobb a helyzet, amióta a kistérségi társulás létrejött - vélekedett Kiss Miklós. Ordacsehi polgármestere kifejtette: a kistérségi hivatal fenntartása 20 millió forintba kerül, s éppen ennyi az összeg is, melyet területi ki- • egyenlítést szolgáló támogatásként kapott tavaly a társulás. . - A jelenlegi rendszer az egyenlőtlenséget konzerválja, sőt akár növelheti is a különbségeket - mondta Kiss Miklós azt bírálva, hogy a kistérségekben a lakosság számával arányosan osztják el a forrásokat. Állítása szerint ezáltal a nagyobb települések még fejlettebbek lesznek, a kis községek lemaradnak. Akadnak most is pályázatok, ahol előnyt éveznek a falvak, ám a polgármester szerint ez kevés. Úgy véli: a megoldást a szorzó alkalmazása jelenti, mely az elmaradott részeken lenne nagyobb.
