Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-12 / 10. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK 3 AKTUÁLIS gázmizéria Semmit sem éreztek a fogyasztók az elmúlt napokban, amikor az oroszok elzárták a gázvezetéket. Büszke a helyi szakembergárda, hogy zavartalan volt a szolgáltatás Siófokon van az ország gázcsapja Szerződésszegés nem történt AZ ORSZÁGBA ÉRKEZŐ, külföl­di fél által átadott gáz nyo­mása a szerződés szerint normális esetben 48 bar; az eltérés mindössze plusz, mí­nusz 1 bar lehet. Amikor Oroszország „elzárta a gáz­csapot”, 32 baros nyomást regisztrált a Mól Földgáz­szállító Rt. siófoki irányító­központja. A 30 alatti már kritikusan kevés. A Somogyi Hírlap megtudta: szerződés­szegésről mégsem volt szó, hiszen a Mól Rt. negyedéven­te számol el a partnereivel. Sok gázt használnak a hazai háztartások A magyarországi gázvezetékek és táro­lók kapacitása: 89,5 millió m3/nap Ebből hazai termelés: 9,5 millió m3/nap. Gáz aránya a hazai energiamérlegben: 45% Lakossági felhasználásban: 85-90% Hazai fogyasztás: Fagypont felett: 65-70 millió m3/nap Fagypont alatt: 90 millió m3/nap Ma is jól fizetnek a siófoki cégnél A mól a legjobban fizető sió­foki cég - ez a hír járta a ko­rábbi években Siófokon. Igaz-e ez ma is? - kérdeztük a vezérigazgatótól. - Nem tu­dom, más cégeknél mi a helyzet - felelte Zsuga János. - Tény, mi az országos átlag feletti fizetést adunk a dolgo­zóinknak, de cserébe ke­mény munkát követelünk. MÓL FÖLDGÁZSZÁLLÍTŐ RT. SIÓFOK. DOLGOZÓK SZÁMA: 1580 REGIONÁLIS ALKÖZPONTOK: Hajdúszoboszló, Vecsés, Kecskemét, Kápolnásnyék, Miskolc, Gellénháza. NAGY NYOMÁSÚ VEZETÉK: 5300 km GÁZÁTADÓ ÁLLOMÁS: 384 Törökkoppányban, Siófoktól mintegy 50 kilométerre egy amerikai cég termeli ki a földgázt FOTÓ: GÁTI KORNÉL Siófokról irányítják az ország földgázellátását világszínvo­nalú diszpécserközpontból. - Büszkék vagyunk rá, hogy a fogyasztók semmit sem éreztek meg a néhány napja meg­nyugtatóan lezárult orosz-ukrán fóldgázvitából - mondta Zsuga János, a Mól Földgázszállító Rt. vezérigazgatója. Fónai Imre Kulcsember a diszpécser a siófo­ki irányítóközpontban. Neki kell reggelente - a várható napi kö­zéphőmérséklet és a rendelke­zésre álló tapasztalatok alapján - tervet készítenie, mekkora lesz az ország gázfogyasztása, és ennek megfelelő mennyiségű energiát juttatni a fogyasztók­hoz. Persze, komoly szakmai háttér áll mögötte; az rt. siófoki központjában száznegyvenen dolgoznak.- Egy fok napi középhőmér­séklet-változás másfél-kétmillió köbméter fogyasztásváltozást je­lent; ebből jól érzékelhető, mennyire felelősségteljes a köz­pont munkája - mondta Zsuga János, a Mól Földgázszállítási Rt. vezérigazgatója. Két évvel ezelőtt lett önálló részvénytársaság a Mól földgáz- szállítási szervezetéből. Koráb­ban évről évre felröppent a hír: a fővárosba költöztetik a siófoki részleget. Zsuga János szerint ez ma már fel sem merül. Az első gázvezeték Magyarországon (1946. július 15.) A negyvenes évek­ben épült az első olajvezeték Zala megye és a fővá­ros között. Siófok éppen a félúton volt, ezért itt hoz­tak létre telephe­lyet 1946-ban a vezeték mellett 61 dolgozóval. 1954-ben alakult önálló társaság, a Kőolajvezeték Vállalat a Maszolaj telephe­lyéből. Az 1941- ben üzembe he­lyezett olajvezeték elosztóvezetéknek átminősítve ma, hatvan év után is üzemel. A KW fénykorában 4000 dolgozót is foglalkoztatott, ma 300- nak ad munkát a Kőolajvezeték-építő Rt. 1974-ben kivált a GOV (Gáz- és Olajszállító Vállalat) a kőolajból, az OKGT- tröszt tagvállalataként. Az OKGT-ből lett azután a Mól.- Bizonyítottak az itteni szakemberek, jók az eredmé­nyeink. Az rt. vagyona több mint 200 milliárd forint vezetékekben, ingatlanban, földtulajdonban. Éves forgalmunk 65 milliárd fo­rint körüli. Ezzel nem csak a vá­ros legnagyobb cége vagyunk, de Somogy megyében is az el­sők között lehetünk. Több mint négyszáz településen vagyunk jelen, sokfelé fizetünk iparűzési adót, de a székhely Siófok is bő­ven részesül belőle. Nagyon fon­tosnak ítélem: cégünk értelmisé­get tud a városba csábítani; mér­nököket, gazdasági szakembere­ket, akik itt telepednek le, itt él­nek, fogyasztanak. Akár a város motorja is lehetne ez... Zsuga János kérdésünkre azt állította: nem volt veszélyben az ország ellátása a nemrég vé­get ért gázmizéria során sem. - Az emberek csak a médiából értesültek róla, de semmit sem érzékeltek belőle. Igaz, hogy több nagy fogyasztót felszólítot­tunk, néhány napig álljon át másfajta tüzelési módra, de ez őket nem érte váratlanul, hi­szen a szerződés szerint azért kapják olcsóbban a gázt, mert ha szükség van rá, néha ezt meg kell tenniük. A kritikusan kevés, az ellátást már veszé­lyeztető gázmennyiségtől messze voltunk a lakossági fo­gyasztók szempontjából, az ipar már közelebb állt hozzá... Az orosz import aránya a gázfelhasználásban ország (*í Észtország 10C Finnország 100 Törökország 88 Csehország 69 Magyarország 69 Ausztria 59 Szlovénia 50 Lengyelország 43 Németország 36 Franciaország 31 Olaszország 29 Ugrásra készek az állami programokra az építők Nem hozott hasznot a gáz a falvaknak babócsa Az ötven éve fúrt tizennégy kútból ma már csak egy működik A siófoki székhelyű kőolajveze­ték-építő társaság fektette a hazai vezetékrendszer javaré­szét. A cég valaha több ezer dol­gozónak adott munkát, ma há­romszázat foglalkoztat. A Kő­olajvezeték-építő Rt. tulajdono­sa, a KW Invest Kft. nem titkolt célja: értékesíti a részvényeket. Ez ügyben újabb és újabb félin­formációk, álhírek kelnek szárnyra a városban.- Valóban van érdeklődés a cég iránt, de a dolgozóknak nem az a feladata, hogy ezen törjék a fejüket, már csak azért sem, mert a piacaink élénkülé­sére számítunk, arra, hogy lesz munkánk a jövőben is - mond­ta Tarsoly Gyula vezérigazgató (képünkön). - 1999-ben volt utoljára komoly gázvezeték-épí­tés. Ma az autópálya-építések­hez hívnak bennünket a cső­rendszerek biztonságba helye­zése érdekében; lesz mit ten­nünk ez ügyben 2006-ban is. Tavaly újra lehetőségünk nyílt - németországi vezetéképítés­re, most is tár­gyalunk egy ot­tani munkáról. I A vezérigaz­l_ __ ___ gató úgy véli: a kö zelmúlt gázmizériája felérté­kelheti a KW-t. - Hozzáértőként nem titkoltan számítunk rá, hogy részt kaphatunk a kor­mány által is sürgetett nagy fej­lesztésekből. Tervezik egy Török­ország és Ausztria közötti, ha­zánkon áthaladó gázvezeték- rendszernek az építését, a má­sik alternatíva pedig az Adriára érkező folyékony gáz elszállítása csővezetéken. Akár tehát még jól is kijöhetünk abból, hogy ezeknek a megvalósítását állító­lag előbbre hozzák - mondta. Babócsán negyven éve kezdték meg a földgázki­termelést. Törökkoppány­ban öt éve működik egy kút. Várdán nagy remé­nyeket fűztek a próbafú­ráshoz. Ám úgy tűnik, a somogyi gázra egyre ke­vésbé van szükség. Babócsa volt az első somogyi te­lepülés, ahol még 1959-ben átáll­tak a gázfűtésre. Abban az idő­ben rendkívül kedvező áron kap­ták a falu határában kitermelt gázt Tizennégy kút működött, ma már csak egy, és a faluban élők ugyanannyit fizetnek, mint bárhol másutt az országban.- A gázmezőnél 5-6 falubelit foglalkoztatnak - mondta Péter István babócsai polgármester (képünkön). - A településünk költségvetése 430 millió forint, ebből mindössze 6,3 milliót fi­zet a MÓL Rt. iparűzési adó­ként. Szerintem ez a fele az el­várható ösz- szegnek. Törökkop­pányban öt év­vel ezelőtt kezd­te el a gázkiter­melést az ame­rikai El Paso. Utat építettek és megerősítettek egy hidat is. A fa­lunak ennyi előnye származott a gázüzletből, illetve egy embert alkalmaznak a községből.- Tavaly tulajdonosváltás tör­tént, a szolnoki székhelyű Athanor Kft. termeli ki a gázt. - mondta Varga György polgár- mester. - Fúrtak egy újabb ku­tat is, ennek köszönhető, hogy egyetlen embernek adnak mun­kát a településről. A munkanél­küliek száma megközelíti a la­kosság húsz százalékát. Egyéb­ként mindössze száz méteren múlott, hogy Törökkoppányban találtak a gázmezőre, és nem a szomszédos Koppányszántón, de sok hasznunk nincs a gázból. A költségvetésünk kétszázmil­lió forint körül van, a forráshiá­nyunk 20 millió. Eddig ezt az ál­lam pótolta. A kitermelő kft. 9- 10 millió forint iparűzési adót fi­zet, ezzel az összeggel csökken­Az első fúrások MÁR A KÉT VILÁGHÁBORÚ kö­zött kezdtek hazánkban szénhidrogén után kutatni a különböző koncessziós cé­gek. Az első jelentős olajme­zőket Zala megyében, majd az Alföldön találták. So­mogybán 1960-ban indult meg a gázkitermelés. tették a támogatást. Ugyanott vagyunk, mintha nem lennének itt. Várdán két évvel ezelőtt feje­ződtek be a próbafúrások. A te­lepülésen élők nagy reménye­ket fűztek a gázkitermeléshez. Közben kiderült, a várdai gáz rendkívül vizes.- Az előzetes felmérés azt bi­zonyítja, hogy a település alatt mintegy 25 évre elegendő mennyiségű gáz van - mondta Varga András polgármester. - Ám a földgázmező vizes. Ezer­kétszáz méterre fúrtak le, de ott már meleg vizet találtak. Eldo tésre vár, hogy a tulajdonos IN TEK Kft. a megvásárolt terüle­ten új kutat fúr vagy a meglevő­ből ferde fúrással éri el a gázme­zőt A beruházás mintegy száz­millió forint, így érthető, hogy nem akarnak elhamarkodott döntést hozni. ■ F. Szarka Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom