Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-11 / 9. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUAR 11.. SZERDA MEGYEI KORKÉP 3 ESZKEfl Mi nem tudhatjuk... mulasztás vagy csupán előítéletek, rosszindulatú, alaptalan felvetések? Rendkívül különböző okai lehetnek a Bogláron élő hajléktalan férfi esetének, akit négy nap és többszöri segélykérés után fogadtak a kórházban. esetleg a laikusok találgatása? Lássuk be, ez sem kizárt. Mert hát mi mást is tehetne az egyszerű ember, aki nem járt soksok évig egyetemre, hogy testünk rendes vagy éppen rendellenes működéséről tanuljon. Rosszabb esetben pénze sincs, hogy egy jogvégzettet megfizessen: derítse fel, mi történt. Persze, ez utóbbival sem feltétlenül van kisegítve: mert a jogvégzett járt ugyan egyetemre, de nem oda, ahol az előbbi, némi misztikummal övezett ismereteket oktatják. ezekre hagyatkozom egy szakvéleményt idézve: „Megállapítjuk, hogy az ileus oka a vékonybél lumenében elhelyezkedő képlékeny resistencia.” Nos, ez esetben egy törlőkendőt felejtettek császármetszésnél a páciensben. füleki Tímea Négy napig szenvedett a bogiári hajléktalan ellátás A kórház mindent megtett (Folytatás az 1. oldalról)- Tiszta tudat és jó általános állapot jellemezte Gál Tamást, amikor először a kórházba szállították. Ellátták, tetanuszt kapott, a radiológiai vizsgálat nem mutatott eltérést. Kontrollt javasoltak - mondta Varga Ferenc főigazgató főorvos. Gál Tamás állítja: másnap már lábra állni sem tudott, dolgára is a többiek vitték ki a vasúti váróteremből, ahol általában meghúzza magát. Állítása szerint újra mentőt hívattak, ám a helyi ügyelet érkezett. A férfi elmondta: fájdalomcsillapítót kapott lábfájása miatt, megnézték a kórházi papírt, s újra magára hagyták. Négy nappal a baleset után sem lett jobban, így újabb segélykéréssel próbálkoztak. A mentő újra a siófoki kórházba vitte, bent fogták három és fél napra: a felvételi diagnózis szerint agyrázkódása volt.- Miért nem a baleset napján, az első vizsgálatok után tartottak bent a kórházban? - kérdezte értetlenül Gál Tamás. - Ha megfigyelésre volt szükség, az miért nem az első alkalommal történt? - mondta Kiss Zoltán. Körültekintően jártak el a siófokiak- Semmi sem indokolta elő- szőr a kórházban tartást - nyilatkozta Varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgató főorvosa (képünkön), és felsorolta az állítása szerint vizsgált tényezőket, melyek ezt igazolták. - Rendkívül tisztán dokumentált az eset, Gál Tamás teljesen korrekt ellátást kapott - hangsúlyozta. Kiemelte azt is: az agyrázkódás tünetei nem azonnal alakulnak ki. Varga Ferenc hozzátette: kollégái rendkívül körültekintően jártak el. Dobogós helyre került a nagykanizsai kórház szavazás A második helyre is büszkék Varga Andrea Az év kórháza 2005 díj második helyezettje lett a nagykanizsai kórház. A versenyt a HáziPatika.com szervezésében hirdették meg, és 2005 szeptemberétől december 31-ig egy erre a célra létrehozott internetes oldalon lehetett szavazni Magyarország összes kórházára és klinikájára. A látogatók egy ötfokú skálán osztályozhatták az intézményeket összesen öt kategóriában. Az év kórháza szavazásra 63 e- zer szavazat érkezett, s a 230 intézmény közül huszonnyolcnak sikerült 4,0-nál jobb eredményt elérni. 23 kapott a közepesnél gyengébb osztályzatot. Szabó Csaba, a nagykanizsai kórház főigazgatója (felső képünkön) kedden elmondta: intézményük a kórházi infrastruktúra kategóriában győztes lett. Környezet és tisztaság kategóriában második, az ellátás színvonalában harmadik, ápolás és szakszemélyzet kategóriában ötödik, orvos-szakmai ellátás kategóriában pedig tizedik. A kórház térségi szerepe túlnyúlik a megyehatáron is - mint azt Litter Nándor polgár- mester (alsó képünkön) is hangsúlyozta -, hiszen nemcsak a zalai lakosok egyhar- m a d á n a k egészségügyi ellátását biztosítja, hanem a szomszédos somogyi településeken élőkét is.- A második helyezést első helyként értékelem, s nem a minimális pontkülönbség miatt, hanem mert a győztes Országos Sportegészségügyi Intézet - jellegéből adódóan - fiatal embereket lát el, míg a kanizsai elsősorban az idősebbeket, s ez így nem is volt korrekt versenyhelyzet - összegzett a polgár- mester. Ágazati fogyókúra kellene közigazgatás Kistérségi működésben Somogy két évvel előrébb jár Bizonyos: ebben a kormányzati ciklusban sem ér véget a közigazgatási reform. Pedig szükség lenne rá: egyszerűbb és gyorsabb lenne ugyanis a hivatali ügyintézés. És olcsóbb. A napokban napvilágot látott elemzés, miszerint a hazai közigazgatást negyedével lehetne karcsúsítani, a hozzáértők szerint túlzó. Abban azonban mindenki egyetért: a közszektorban van tartalék. Minderről a városi jegyzők értekezletén volt szó kedden Kaszóban. Fábos Erika A közigazgatás térszerkezete eddig a települési önkormányzatok, a megyék és a központi állami szervek hármas pillérén alapult. A közigazgatás reformjának célja az lenne, hogy a hangsúlyok eltolódjanak a kistérségek, a régiók és az állam együttműködésére. A kistérségi és az állami szint között helyezkednének el a régiók. A területfejlesztési régiók már 1997-ben létrejöttek. Hét van belőlük, de közigazgatási feladatuk nincs. A közigazgatási reformterv alapján középtávon a regionális szintre kerülnének a jelenleg központi szinten ellátott hatósági feladatok. Balázs István, a Belügyminisztérium Önkormányzati Hivatalának vezetője azt mondta: a közigazgatási reformból eddig a kistérségi rendszer kialaKiss Pál balatonföldvári jegyző, Balázs István, Kovács Ildikó nagyatádi jegyző, Hoffmanné Németh Ildikó kítása és az új közigazgatási eljárási és szolgáltatási törvény jöttek létre, a regionális rendszer kialakítása nem történt meg. Ehhez ugyanis a megfelelő politikai támogatás mindeddig hiányzott. Ráadásul egyszerre túl sokan foglalkoznak a közigazgatás fejlesztésével Magyarországon. A szakember szerint egységes politikai támogatás, legalább két kormányciklus és a kormánypárt részéről kényelmes többség nélkül nem lesz eredményes a munka. Pedig reformokra a közigazgatásban is a nagy ellátó rendszerek reformjával együtt, szükség lenne. Magyar- országon ugyanis 800 ezer ember dolgozik a közszférában. Túl sokan dolgoznak a központi közigazgatásban és a hivatal is túl sok hazánkban. Hoffmanné Németh Ildikó, a megyei közigazgatási hivatal vezetője azt mondta: a kistérségi munkaszervezés tekintetében Somogy körülbelül két évvel jár a többi megye előtt, így itt már az is jól látszik, hogy a reformnak értelme és hozadéka is van. A somogyi kistérségek azzal, hogy munkájukkal számos közszolgáltatás közös szervezését vállalták fel, arányaiban tavaly duplaannyi forrást szereztek, mint más megyék térségei. A legtöbb iskola- és közösségi buszt is ebben a megyében nyerték a térségek, de az oktatási intézményátalakítás zökkenőmentessége és a szociális alapellátás fejlesztése mind annak köszönhető, hogy Somogybán példaértékűen működnek a többcélú társulások. Közösen könnyebben megy Sokan vannak, mégis kevesen Beletanultak az oktatásba bödőné molnár írén, Marcali jegyzője azt mondta: idén májusig tart a kistérség közigazgatási modell kísérlete a marcali kistérségben. Eddig egyetlen település sem jelezte, hogy kilépne az önkéntes társulásból. A tapasztalat ugyanis az, hogy a környező falvak elégedettek a feladatellátással. A marcali jegyző véleménye szerint érezhető, hogy elindult a közigazgatás reformja, ugyanakkor még mindig vannak igazságtalanságok és aránytalanságok is a közszektorban. Ezeket azonban kizárólag törvényi változtatással lehetne felszámolni. Erre pedig mielőbb szükség lenne. kéki Zoltán, Kaposvár címzetes főjegyzője szerint is pazarlás van a közszektorban, de véleménye szerint nem ott, ahol állítják. Szerinte a köztisztviselők nem sokan vannak, hanem kevesen. Erre azt hozta példának, hogy Kaposvár esetében, amíg 1990-ben 28 ezer ügyirat keletkezett, addig 2005-ben 380 ezer, azaz majdnem hússzor annyi. Ehhez képest az ügyintézők létszáma csak másfélszeresre nőtt. Kéki Zoltán azt mondta: valóban olcsóbb és karcsúbb közszektorra lenne szükség. Hiába, ezzel ugyanis ellentétes a jelenlegi ágazati szabályozás. mezőfi Ágnestől Tab jegyzőjétől megtudtuk: a közszolgáltatások reformjából a közoktatási intézményrendszer kistérségi szintű szervezését modellezte a város. A jegyző szerint nehéz feladat volt és még mindig nem teljes körű az együttműködés. Egy település ugyanis még mindig hiányzik a társulából. Haszna és tapasztalata azonban már van a munkának. így például az, hogy egy diák oktatása éves szinten 60-70 ezer forinttal kevesebbe kerül a településeknek. Az azonban, a jegyző szerint hiba volt, hogy a modellezéssel párhuzamosan zajlott a törvényalkotás. Óriáskígyót látott a Balatonban a horgász félelem A nyilvánosságtól jobban megijedtek, mint a hüllőtől (Folytatás az 1. oldalról) A balatoni horgásszal, aki három hónap múltán rászánta magát, hogy elmondja a történetet, kedden találkoztunk. Készségesen beszélt a kalandjáról, majd arra kért, felejtsük el az egészet. Azt egy percig sem tagadta: óriáskígyót láttak a Balatonban, amikor barátjával csónakból horgásztak Balatonberénynél. Annak idején a keszthelyi vízi rendészethez fordult, de ott nem tudtak mit mondani. A fővárosi állatkert emberei felajánlották, hogy befogják, azonban a létezéséről bizonyíTrópusi hüllőt találtak Tatán A balatoni esettel közel egy időben a tatai tóban is találtak egy tigrispitont. Az állat 3,9 méter hosszú volt, bár a tóban van hőforrás, a hüllőnek kevés volt a túléléshez. Az egzotikus trópusi állatot a tartója valószínűleg megunta és ezután engedte a vízbe. tékot kértek. Az MTA Balatoni Limnológiai Intézetében kétkedve fogadták a hírt és azt mondták: nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel egy ilyen állat befogására.- Előfordulhat, hogy óriáskígyót látott az illető, de csak akkor, ha egy állattartó megunta az egzotikus hüllőt és beleengedte a vízbe. Ha ez így történt, akkor sem él már az állítólagos kígyó, mert ezt a hőmérsékletet nem tudja elviselni - mondta a Somogyi Hírlapnak Speciár András, a limnológiai intézet munkatársa. Hozzátette: bár a Balatonban vannak hőforrások, ahol a víz sem fagy meg, ezek mégis kevesek ahhoz, hogy egy trópusi állat átteleljen a tóban. A szemtanú meggyőződése, hogy társával óriáskígyót láttak a vízben és aznap, amikor ez történt, 12 fokos volt a víz. A szakirodalmakban az áll: az óriáshüllőknek 10 fokos víz is elég a fennmaradáshoz. Most abban reménykednek a horgászok, hogy mire eljön a tél vége, elpusztul az óriáskígyó és nem kell félve menniük a nyílt vízre. Ha egyáltalán valóban ott lapul a jég alatt.
