Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-09 / 7. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP - 2006. JANUÁR 9., HÉTFŐ MARCALI KISTÉ R S É G MEGKÉRDEZTÜK Miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés? FÁBOS LÁSZLÓ, Nemesdéd: - Az egész család rendszeresen használja a szelektív hulladékgyűjtő konténereket. Az üveget és a műanyagokat hordjuk ki. I------------------ Azonban a faluba n mások is ezt teszik. Nincs messze tőlünk, így állandóan halljuk, hogy zuhog, illetve toppan az üveg. Sokkal jobb tisztaságban élni, mint az út szélén eldobált szemét között. Még a levegő is más, hogy nem égetnek el annyi hulladékot. Nemesdéden mindenki a szívén viseli, hogy tiszta legyen a település. A falu őszi-tavaszi nagytakarításában a gyerekektől kezdve a nyugdíjasokig mindenki részt vesz. bognár István, Somogyszent- pál: - A faluban egyelőre nincs szelektív hulladékgyűjtő konténer. Én már nagyon várom és szerintem mások is ki- használják majd. Kisperjésen például szilveszter után szanaszéjjel hevertek a vissza nem váltható pezsgősüvegek a gyepűben, az árokban. A föld soha nem emészti meg az üveget vagy a műanyagot. Ha lenne egy szelektív konténer, előbb vagy utóbb az ott lakó, többségükben romák is csak- csak kihasználnák. Olyan világban élünk, ahol egyre jobban oda kell figyelni a környezetünkre. A szelektálással sokat tehetünk a tisztaságért. Ezzel a jövő és az alapozás részei vagyunk. kovács József, Böhönye: - Az embereknek tudniuk kell, hogyan bánjanak a szemetükkel. A böhönyeiek ebben élenjárnak, a településen élők maximálisan kihasználják a szemét válogatására alkalmas konténereket. A faluban három ilyen sziget van és bizony az is előfordult, hogy olyan hamar megteltek a konténerek, hogy soron kívüli ürítést kellett kérni. Az üvegből van a legtöbb, majd a műanyagból és a papírból. Kommunális csoportvezetőként mindig nagy gondot fordítok a szigetek rendjére, karbantartására is. Ha a hulladékgyűjtő edények mellett találunk szemetet, összeszedjük és beledobjuk a konténerbe. bide ERNŐ, Főnyed: - Nálunk még nincsenek olyan konténerek, amelyekbe szelektálva dobálhatnánk a sze- , metet, de biztos | vagyok abban, i hogy Főnyed L .................I sem marad ki ebből. B ár a falusi háztartásokban a különböző fajta szemetet kezelni tudják, az üveget és a műanyagot nehéz elhelyezni. Szerintem nemcsak a környezet- védelem, hanem a gazdaságosság szempontjából is fontos, hogy válogassuk a hulladékot. Az egybeömlesztés helyett ha különgyűjtjük a szemetet, elősegíthetjük az újrahasznosítást. Hiszen a papírt újra fel lehet dolgozni és a zöld hulladékból is kiváló komposzt készíthető. Szemetet válogatnak a települések hulladékkezelés A környezetvédelem érdekében egyre több feltételt kell teljesíteniük a hulladéklerakóknak. A Mecsek-Dráva projektben háromszáz önkormányzat fejleszt Hm&oéi Szállítják a szemetet Marcaliban. A Rumpold Marcali Kft. dolgozói gyűjtik be azokat a konténereket, amelyekben szelektíven helyezik el a szemetet a városlakók FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Ötven településről több mint hetvenezer ember szemete érkezik a marcali regionális hulladéklerakó telepre, amely az elmúlt évben csaknem nyolcvanezer tonna hulladékot fogadott. Januárban befejeződik a szelektív szemétgyűjtésre alkalmas konténerek kihelyezése is. Ezzel a marcali kistérség szinte minden településén lehetőség nyílik a szemét szétválogatására. Vigmond Erika A marcali kistérségben legelőször Marcaliban, Kéthelyen és Somogysámsonban voltak szelektív hulladékgyűjtő konténerek. A következő lépésként az ötszáz lakos feletti településeket kapcsolták be a válogatásba.- A falu tisztasága miatt, valamint, hogy az emberekben is tudatosodjon a szelektív gyűjtés előnye, mi is csatlakoztunk - mondta Egyed József, Sávoly polgármestere. - Egyelőre egy háromrészes konténer van a bolt mögött, amit teljes mértékben ki is használnak a sávolyiak. A marcali hulladéklerakó telepre az elmúlt évben a válogatva gyűjtött papírból, műanyagból és üvegből több mint százezer kilogramm érkezett.- Az elmúlt években környezetvédelmi és gazdasági megfontolásból egyre jobban előtérbe helyeztük a szelektív hulladékgyűjtést - mondta Kovács Lajos, a Rumpold Marcali Kft. ügyvezető igazgatója. - A környezet kímélése egyre fontosabb az emberek számára és már kérik, hogy minél több helyen legyenek olyan konténerek, amikbe válogatva tehetik a szemetet. Már megvettük a konténereket, fel is címkéztük és folyamatosan szállítjuk az ötszáz lakos alatti falvakba.. A marcali Rumpold ötven településről szállítja a szemetet, ezekből huszonhét van a marcali kistérségben. Böhönye például Kaposvárhoz tartozik. A településen három szelektív hulladékgyűjtő sziget van. A térség északi oldalán pedig Tikosnak és az öt környező településnek Siófokkal van szerződése. Kónya Lászlótól, Tikos polgármesterétől megtudtuk: még nincsenek a faluban a szemét válogatására alkalmas konténerek. Azonban csatlakoztak ahhoz a projekthez, amely a jövőben ezt lehetővé teszi. Az 1995 óta működő marcali lerakót az elmúlt években az európai uniós környezetvédelmi előírásoknak megfelelően bővítették, korszerűsítették. A marcali önkormányzat pályázatokon elnyert támogatásaival együtt az utóbbi öt évben mintegy félmilliárd forintot költöttek fejlesztésekre. A fejlett technikai kezelés miatt tavaly a fél Dunántúlról szállítottak ide jelentős mennyiségű olajos földet és veszélyes hulladékot.- Az elmúlt évben megnyertünk egy hatvanmillió forintos projektet is Százhalombattáról nyolcezer tonna olajos föld érkezésére. A zöld hulladék fogaHulladékgyűjtés közvetlenül és átrakodó állomásokról Mobil aprítógép ingázik Pécs és Marcali között A marcali kistérség huszonhárom településéről, illetve további három somogyi és hat zalai településről gyűjti be a Rumpold közvetlenül a kommunális szemetet öntömörítős autóval. Két átrakodó állomásról pedig táv- szállítással préskonténerrel érkezik a háztartási hulladék. Ezeken az állomásokon konténereket helyeznek ki és ide hordják be a hulladékot a településekről. Az egyik Vésén van, ahová Vése, Varászló, Nemesdéd és Inke szemete érkezik. A keszthelyi átrakodó állomásra a keszthelyi régió tizennégy településének hulladéka kerül A mecsek-oráva hulladékgazdálkodási projektben Pécs után a második legnagyobb egységes komplexum a marcali depóniá- ban lesz Itt az előkészítés során a vegyes hulladékból kiszedik a fémet, majd könnyű és nehéz hulladékcsoportra osztják. A könnyűt Beremendre viszik elégetésre, a nehezet pedig helyben rakják le. A konyhai szerves hulladék Barcsra kerül komposztálásra. Az építési törmeléket egy olyan mobil aprítógép darabolja, ami Pécs és Marcali között ingázik majd. Ezt a hulladékot például útlapoknál kiválóan lehet hasznosítani. Zöld komposztálom pályáznak a böhönyeiek böhönye komposztálótelepet szeretne, ahová nyolc településről szednék össze a fanyesedékeket A zöld hulladékot helyben érlelnék, komposztálnák és a hasznosításáról is gondoskodnának. Kiváló alapanyag lenne a virágkertészetekben. A döntés oka az újrahasznosítás megteremtése volt, de az sem mellékes, hogy kevesebb lenne a füstölés, mert nem égetnének annyit Molnár József polgár- mestertől megtudtuk 140 millió forintra pályáztak a komposztáló kialakítására. A támogatási kérelmüket befogadták, egyelőre tartaléklistán vannak. Szelektív gyűjtés már az óvodákban is tíz éve, hogy a Rumpold Kft. az első elemgyűjtő kiskonténe- reket kihelyezte az iskolákba. Ma már az óvodákban is vannak elemgyűjtők. A kistérség iskoláiban a cég oktatási programmal is segíti a környezeti nevelést. A marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskolában 2001 óta rendszeresen válogatva gyűjtik a gyerekek a szemetet. Kiss Lajos igazgató elmondta: fontos, hogy a diákokban tudatosuljon, mennyi mindent tehetnek környezetük védelmében és ez életformává is váljék számukra. dása is fontos szerepet kap, ugyanis az olajos föld kezelésénél a szerves adalékot pótolja. A veszélyes hulladékok közé tartozik például az elektronikai hulladék is, ezért ennek begyűjtésével is foglalkozunk - mondta az igazgató. Ezenkívül fejlesztették a járműparkot, új, kétszázezer köbméteres kommunális szemét- gyűjtő medence épült és tervezik újabb négyszázötvenezer köbméteres medence kialakítását is, ami tíz évre oldja meg az elhelyezést. A beruházásokkal már a Mecsek-Dráva déldunántúli hulladékgazdálkodási projektre készülnek, ami a pécsi és a marcali lerakóra épül. Ez egy 2007-2008-ban induló huszonhétmilliárd frontos projekt. Pécstől Marcaliig mintegy háromszáz település hulladékának kezelését oldaná meg az elhelyezés, a gyűjtés és új járművek beszerzése keretében. Sütő László, Marcali polgár- mestere, a Mecsek-Dráva Ön- kormányzati Társulás felügyelő-bizottságának elnökeként elmondta: a társulás megkötötte a szerződést a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal. Eszerint kettőszázötvenmillió forint támogatást kap a projekt az indításra. A részt vevő önkormányzatoknak pedig összesen hetvenmil- lió forintot kell befizetniük. Már megkezdték a közbeszerzési eljárás előkészítését. A megvalósíthatósági tanulmány és a tervek után 2006 végéig elkészülnek a pályázattal is. A 2007-es európai uniós költség- vetésbe már az idén be lehet nyújtani a támogatási kérelmet. A legutóbbi társulási ülésen újra pontosították a területi lehatárolásokat is. Eszerint a marcali alközponthoz tartozik majd a marcali, a nagyatádi és a csurgói kistérség is.
