Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám

2006. január 8., vasárnap Riport, interjú „Az idő a holokauszttagadóknak kedvez” Itthon már szinte senki nem érti az ősi nyelvet Kampányidőket élünk. És ilyentájt rendre azok is betévednek a nagy- politika cirkuszi porond­jára, akik képtelenek az önmérsékletre, s amolyan pofozógépnek nézik a kisebbségeket. A főrabbi mégis biza­kodó. Kardos Péter szerint 2002-ben nehezebb volt zsidónak lenni Magyarországon.- Woody Allén Süti, nem süti című filmjében korunk nagy­asszonya, aki a hirtelen jött fényűző gazdagság dacára kép­telen eligazodni a világban, naivan azt gondolja, a holo­kauszt szó egy múzeumot jelöl Felkavarja, ha a valóságban ta­pasztal hasonlót?- Mára felmértem, hogy amint elmegy az utolsó túlélő, a holo­kauszt szavunk puszta értelme is megváltozik majd. Tartok tőle, le­kopik róla a lényeg, az emberiség számára tanulságokkal szolgáló, fájdalmas emlékek. A magyar for­radalommal, 1956-tal is hasonló történik. Egy mai gyerek számá­ra csak egy dátum. A múló idő, úgy fest, a történelem meghami­sítóinak, a holokauszttagadók­nak kedvez. A mozi pedig a leg­több esetben képtelen az igazi mélységeket érzékeltetni. Emlék­szem egy amerikai sorozatra, amelynek Holokauszt volt a cí­me. Magunk között csak úgy neveztük: Hollywood Pictures. Amit ugyanis a képernyőn láthat­tunk, egyáltalán nem hasonlított a valóságra, inkább a bemutatása volt annak, hogyan képzelik el Amerikában a holokausztot. Iz­raelben már magát a szót sem használják. Helyette azt mond­ják: „soáh”, ami héberül annyit jelent: pusztulás. A zuglói főrabbi szerint békés volt az éesztendő, de tudja, hogy fordulhat még rosszabbra is a helyzet...- Azt mondják, a tudatlanság melegágya az antiszemitiz­musnak. Ha ez igaz, akkor a műveletlenség 2006-ban is ki­játszható adu lesz a szélsőjobb voksokra áhítozó hazai politi­kusok számára.- Ez igaz, de az elmúlt tizenöt évben azért sokat szelídült a helyzet. A rendszerváltást követő néhány évben, az Antall- és a Boross-kormány idején még ta­gadhatatlanul nehezebb volt egy magyar zsidó helyzete, ma nem ér annyi atrocitás minket. Az EU- tagság részint moderálta is a köz­beszédet. Brüsszel - reményeink szerint - a védőernyője lehet az európai zsidóságnak. Persze csak arról mondhatok véleményt, amit e pillanatban látok. Esze­rint: most nem használja fel sen­ki a kisebbségeket. Ugyanakkor tény, hogy négy esztendeje ezt megtették; s a választást megelő­ző hetekben és utána még né­hány hónapig valóban félelmetes hangulat uralkodott itt.- Nemrég aláírásgyűjtés indult azért, hogy a zsidókat kisebb­séggé nyilvánítsák Magyar- országon. Ám ez az értelmet­lennek tetsző vita mintha erő­sen megosztaná magát a zsidó­ságot is. Két pártra szakadtak?- A sajátos, hagyományos zsi­dó összetartás a múlté. Talán fel sem mérik azok, akik olykor becsmérlik a kisebbségeket, hogy mihelyst egy antiszemita megnyilvánulástól lesz hangos a sajtó, az érintettek maguk is rea­gálnak rá, egy-egy ilyen támadás „rántja” ismét egybe a zsidókat. Amikor viszont békésebb időket élünk, egymással foglalkozunk, vitatkozunk. Ez történik most is, amikor néhányan a zsidóság nemzetiséggé nyilvánítását sze­retnék elérni.- A többség tehát ellenzi a fel­vetést?- így van. A miénk „rejtőző” vallási kisebbség. Talán a harminc éven aluliak már önérzetesebbek, de a magyar zsidók többsége asszi­milációpárti. Más a helyzet Len­gyelországban vagy Oroszország­ban. Ott a helyi zsidók például be­szélik a jiddist. Itthon szinte senki sem érti az ősi nyelvet. Kérdem én, ha nincs egy közös nyelv, ugyan milyen nemzetiség jöhet itt létre?- Szebik Imre evangélikus püs­pök a hobkauszt áldozataira emlékező tanácskozáson ezt mondta: „Meghajtjuk fejünket a kiválasztott nép, a zsidó­ság előtt”. Ugyanitt Várszegi Kardos Péter Született: 1936, Budapest Csalffid: 2 felnőtt gyermek, 1 unoka Tanulmányok: az alapoktól a rabbidiplomáig zsidó iskolák­ban, főiskolai végzettséggel Pályafutás: lengyel tolmács 1958-tól 1971-ig, majd 1987- től kántor és hitoktató Göte­borgban. 1972 óta zuglói fő­rabbi és kántor. Immár 12 éve főszerkesztője a Magyarorszá­gi Zsidó Hitközségek Szövet­sége (Mazsihisz) által kiadott Új Élet című lapnak. Asztrik pannonhalmi főapát a párbeszéd fontosságáról be­szélt. Az egyházak kimarad­nak a kampányból?- Nagyon remélem. Egyéb­ként az egyházak vezetői eddig mindig elhatárolódtak azoktól, akik kikezdték a kisebbségeket. Tény azonban, hogy a katolikus egyház nem tagja annak a csen­des ökumenének, amelyet a re­formátus, az evangélikus, a zsidó és más egyházak rég megkötöt­tek egymással. II. János Pál pápa korábbi megnyilatkozásainak há­la azonban, a katolikusok előtt sincs más út. Igaz, az ő hitvallása nem mindig jut el a legkisebb plébániáig. Legalábbis itt, Ma­gyarországon. De újfent is­métlem: békés volt az óesztendő. Ugyanakkor tudom, hogy fordul­hat rosszabbra a helyzet. Nem­rég ugye megesett, hogy a törté­nelmi egyházak képviselői fiata­lokat vittek magukkal tüntetni a Felvonulási térre, s ott az egyik fiatal ezt harsogta: „ha a választá­sokon ismét a baloldal győz, itt vér fog folyni”. Azt gondolom, nem tőle, nem ettől a kamasztól kell igazán tartanunk. Inkább at­tól a közegtől, ahonnan érkezett, s ahol nyilván helyeslik, amit tett. Szabó Zoltán Attila Döcögnek a magyar utazó cirkuszok Ha manapság valaki jegyet vált egy utazó cirkusz előadására, nagy való­színűséggel gagyi műsort láthat a pénzéért. A kéttucatnyi társulatból ugyanis csak kettő üti meg az elvárható színvonalat. S ez nem is meglepő, hiszen szak­mai kontroll nincs, egy vállalkozói igazolvánnyal bárki alapíthat cirkuszt. Ma bárki alapíthat cirkuszt, a közönség viszont nem tudja, hogy mit kap a pénzéért követnek el a színvonaltalan utazó cirkuszok a szakma ellen, ugyanis a magyar közönség szereti a jó produkciókat. Erről árulkodik az a 260-280 ezer lá­togató évente, aki jegyet vált a Fővárosi Nagycirkusz előadá­saira. „A gyenge minőségű uta­zó cirkuszok csak azért tudnak megélni, mert házhoz mennek. Ez az egyetlen előnyük, amit maximálisan ki is használnak” - jelentette ki. Richter József, aki az egyik kivételnek számító Ma­gyar Nemzeti Cirkusz igazgató­ja, ehhez csak annyit tesz hoz­zá: ő néha beül inkognitóban e8y-eSY előadásra, és sokszor elborzad, hogy a produkciók lát­tán milyen kevés taps, illetve nevetés hallható. Felügyeleti szerv hiányában a hazai cirkuszművészet jelen­leg az állatvédelmi törvények betartásának következetes ellen­őrzésében bízik. A jogszabályok ugyanis ma már előírják, hogy az egyes állatokat milyen körül­mények között lehet tartani. A települések jegyzői, illetve ál­latorvosai elvileg csak úgy ad­hatnak területfoglalási engedélyt egy-egy társulatnak, ha előtte ellenőrzik az előírások betartá­sát. A családi társulatok ezeket a normákat biztosan nem tudják teljesíteni, ám ez a tényező még nem teszi a működésüket múlt időbe. Az előírás könnyen meg is kerülhető: elég, ha a cirkusz magánterületet bérel ki. Dián T. V ándorcirkusz. A kifeje­zést még ma is sokan használják annak elle­nére, hogy a cirkusz­művészet prominensei ezt nem szeretik. Szerintük a szó erősen pejoratív, rontja a szakma meg­ítélését. Ám valószínűleg ők is boldogok lennének, ha kizáró­lag ezen az egy tényezőn múlna a renomé. A gond az, hogy en­nél sokkal fajsúlyosabb problé­mák riasztják el a közönséget. „Jelenleg 15-16 vándortársulat járja az országot, ám közülük legfeljebb három nyújt közepes­nél jobb produkciót” - állítja Eötvös György, a Magyar Cir­kusz és Varieté (MACIVA) Kht. művészeti vezetője. Mint mondta, sok haknizó cirkusz­ban már az is komoly produk­ciónak számít, ha egy papagáj átsétál a fellépő „művész” egyik válláról a másikra. „Jelenleg a Magyar Nemzeti Cirkusz és a Fantázia Cirkusz a legjobb - je­lentette ki. - Rajtuk kívül talán még a Budapest Cirkusz tart el­fogadható előadásokat. A többi társaság többnyire családi vál­lalkozásként működik. Nem rit­ka, hogy a pénztárnál látott ció bemutatásához. Ma semmi­lyen kontroll nincs, bárki alapít­hat cirkuszt, csak egy vállalko­zói engedély kell hozzá. „Ami­kor néha jelezzük, hogy gondok vannak a színvonallal, a társula­tok általában azt felelik, hogy ne üssük az orrunkat a dolgaikba” - mondta a MACIVA művészeti vezetője. Mindez nem csupán a cirkuszművészet presztízsét rontja, hanem a szakma jövőjét is veszélyezteti. A nézők ugyanis könnyen általánosítanak. Az, hogy a kö­zönség a társulatok nevei alap­ján szelektáljon, nem várható el, mivel a hangzatos megjelölések könnyen összetéveszthetők. Eötvös György példaként a Bu­dapest Cirkuszt említette, ame­lyet még ma is sokan a Fővárosi Nagycirkusszal azonosítanak, holott a két társulat produkciója között óriási a különbség - arról már nem is szólva, hogy az utóbbi nem is utazó cirkusz. Egyébként is ki gondolná, hogy a hangzatos Európa Cirkusz név korántsem egy nemzetközi szinten jegyzett társulatot ta­kar? Varjasi László, a MACIVA igazgatója szerint óriási bűnt jegyszedő többször is szerepel a műsorban, s ez nagyjából jelzi a színvonalat is. A legnagyobb bevételük a sokszor 35-40 per­ces szünetekből van, amikor külön díjazásért fel lehet ültetni a gyerekeket a pónílóra... Tán mondanom sem kell, hogy en­nek semmi köze a cirkuszmű­vészethez.” Eötvös György sze­rint a rendszerváltás előtt jobb volt a helyzet, mivel akkor az Országos Rendező Iroda jóvá­hagyása kellett egy-egy produk­S * I Régen az 0RI felügyelte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom