Somogyi Hírlap, 2006. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-08 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám

2006. január 8., vasárnap A hét témája 5 Arathatunk a biobenzinnel Három magyar település is arra készül, hogy a várhatóan fellendülő motorszeszipar fellegvára legyen. Van mit behozni: Magyarországnak komoly lemaradása van ezen a téren. Pedig a gépjárművek akár átalakítás nélkül is használhatják a benzin és etanol keverékéből készült üzemanyagot. A hidrogén és a szintetikus benzin lehet a megoldás a kimerülő kőolajkészletek helyettesítésére A benzin egyre drágább, a kő- olajkészletekből lassan lehetet­len lesz kielégíteni a folytonosan növekedő üzemanyagigényt, így a hagyományosan gabona- vagy takarmánytermelő országoknak ideje berendezkedni arra, hogy növényi származékokból gyárt­sanak bioüzemanyagot. Az egyik lehetőség a biodízel, például a repcéből gyártott étolaj. Ezt traktorosok és taxisok már pia is nagy mennyiségben vásárolják az áruházakban, és minden adó- jogszabályt félretéve tankolják bele gépjárműveikbe. A másik lehetőség a tiszta szesz, azaz az etanol. Ez annál vonzóbb lehet, mivel a benzines motorokat át­alakítás nélkül is lehet működ­tetni olyan keverékkel, amely­nek 20 százaléka motorszesz, 80 százaléka benzin. Az optimális arány szakértők szerint 85:15, az Egyesült Államokban elsősor­ban ElO-et, vagyis 10 százalék­ban etanolt tartalmazó bio­benzint lehet tankolni. Az elő­állításhoz nem kell más, csak egy gigantikus szeszfőzde, ahol a whiskyfőzés mintájára a gabo­nából etanolt állítanak elő. „Két héten belül kormány elé kerül a megújuló energia hazai előállításával kapcsolatos elő­terjesztésünk - nyilatkozta la­punknak Gráf József földműve­lésügyi miniszter. - A koncepciót Kóka János gazdasági minisz­terrel együtt dolgoztuk ki. A kormányzat célja az, hogy Ma­gyarország legyen Európa leg­nagyobb bioetanol-előállítója. Az egyik koncepció szerint több kis gyárat, a másik szerint 2-3 nagyot kellene építeni. Jelentős gabonafeleslegünk felhasználá­sa miatt fontos lehetőség a vidék számára az új iparág megszüle­tése” - mondta Gráf József. Magyarországon az etanolt Két héten belül a kormány elé kerül a megújuló energia hazai előállításával kapcsolatos javaslat. nem közvetlenül keverik a ben­zinhez, hanem oktánszámnö­velő adalékká alakítják. Az etil- tercier-butil-éter (ETBE) nevű adalékot, amelyet általában 5-7 százalékban adagolják a ben­zinhez, elsőként tavaly július­ban a Mól százhalombattai fino­mítójában állították elő „hozott anyagból”. A magyarországi és szlovákiai forgalmazás mellett a Mól egyelőre csak Ausztriába szállít biokomponens tartalmú üzemanyagot - közölte lapunk­kal a Mól Rt. A százhalombattai üzem éves kapacitása 55 ezer tonna - hazánk éves benzin- fogyasztása 1600 millió liter. Csabacsűdön ehhez képest gigantikus terveket szövöget egy cégcsoport. 23 milliárd fo­rintból kívánnak megvalósítani egy üzemet, amelyben 350 ezer tonna kukorica darálékából évi 120 millió liter motorszeszt állí­tanának elő. A projekt gazdája a kecskeméti Green Horizont Kft. A beruházás költségeinek het­ven százalékát hitelből kívánja finanszírozni a társulás. „Csa­bacsűdön várhatóan 2007-ben folyik le az első liter etanol” - mondta lapunknak Német Ta­más, a Green Horizont Kft. pro­gazdasági üzemekkel kívánnak szerződni, hanem kisebb gaz­daságokkal is, mondta el Hegyi Dezső. Itt olyan termelési rend­szert kívánnak felépíteni külön gépállomásokkal, amelyben előre finanszírozzák a gazdák költségeit. A hajdúsámsoni ipa­ri területet logisztikai meg­fontolásból választották ki, hi­szen gabonavidéken, ipari vá­gány mentén fekszik, és mellet­te húzódik a Debrecent elkerü­lő főút is. Azt, hogy az etanolbiznisz- nek nagy jövője van, alá­támasztja értesülésünk: közvet­lenül Bécs mellett az AGRANA- csoport épít etanolgyárat. Az AGRANA érdekelt a hazai pia­con is, a szabadegyházi szesz­gyárnak és a Magyar Cukor Rt.- nek is tulajdonosa. Szabad- egyházán évi 200 ezer tonna kukoricát dolgoznak fel, amely­ből izoglükóz, vagyis cukor készül. Kérdés, vajon a szeszgabona- bizniszhez odaférnek-e olyan ki­sebb hazai gazdák, akik például negyven hektáron gazdálkod­nak. A cégvezetők egyöntetűen azt válaszolták, hogy a fel­vásárlók a kisebb gazdáktól is át­veszik a megtermelt gabonát. „A termőterületek lekötése jö­vőképet jelenthet a magyar vi­dék számára” - mondta la­punknak Obreczán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára. A súlyos ha­zai raktározási gondokon, az akadozó gabonaintervención is segíthet a termőterületek szesz­gabonákkal való lekötése a MAGOSZ szerint. Az OLDALT Írta: Gyükeri Mercédesz, Izing Antal, Szabó Zoltán Attila, Újvári Miklós MAGYARORSZÁGON majdhogy­nem egy helyben topog az al­ternatív hajtóanyagok alkalma­zásának, felhasználásának ügye. Nincs ez mindenhol így, Németországban máris 2000 kútnál lehet biodízel üzemanya­got vásárolni. Idehaza csak a Mól kever némi alkoholt az ál­tala kínált termékekbe, ezt a mennyiséget azonban lehetne jelentősen növelni. Márcsak azért is, mert az emberiség lé­péskényszerbe került, mivel ki­fogyóban vannak a kőolajkész­letek. A jelenlegi számítások szerint a fekete „nedű” 50-200 éven belül eltűnhet a Föld szí­néről - mondta el lapunknak Ernőd István egyetemi docens. „A GYORS ÉS LÁTVÁNYOS Sikert persze nagyban gátolja, hogy e pillanatban az alternatív hajtó­anyagok egyike sem állítható elő olcsóbban, mint a hagyo­mányos üzemanyag” - figyel­meztet Ernőd István. Az egyete­mi docens hozzáteszi: tévhit egy, hogyan állítják elő magát a hidrogént. Környezetbarát megoldást ugyanis csak a víz­erőművek vagy a napenergia kínál. Ám ezek kiépítése sokba kerül. LÉTEZIK EGY VISZONYLAG Újnak mondható eljárás is, amelyet Ernőd figyelemre méltónak tart. Ez a szintetikus benzin, amely­nél mesterségesen állítható elő egy a gázolajhoz vagy a benzin­hez hasonlatos folyadék. Indiá­ban már működik szintetikus üzemanyagot előállító üzem. Érdekesség, hogy az említett folyadékhoz nem használnak szenet, azt erőmüvek kémé­nyéből vett szén-dioxiddal pó­tolják. Természetesen ma még a legelterjedtebb pótlék a bio­dízelhez használt olaj. Ernőd István azonban óvatosságra int: „Egy felmérés igazolta, hogy ha minden szabad területen repcét termelnének, akkor is csak a teljes gázolajfogyasztás 6 szá­zaléka lenne kiváltható vele". Kóolajkutak helyett búzaföldekről is származhat a gépkocsikban használt üzemanyag. A biobenzin a magyar gabona raktározási gondjait is megoldaná. jektmenedzsere, aki abban is bízik, hogy sikerül EU-támo- gatáshoz is jutni. A konzorciumban részt vál­lal a Biotechnology Resulotions Hungary Kft., amely egy merő­ben új szétválasztás-technikai eljárással egészítené ki az alap­eljárást. Ez magyar találmány, Pintér Csaba, a Pintér Művek tulajdonosának fia és Kiss Gá­bor dolgozta ki. Sokkal kisebb energiaigénnyel és jobb hatás­fokkal választja ki az elegyből az etanolt, mint a hagyományos lepárlás. A gyártás melléktermé­ke évi 90 ezer tonna olyan ku­koricadara lesz, amelyben már nincs keményítő. Ez magas fe­hérjetartalma miatt az állatta- karmány-gyártásban és a gyógy­szeriparban használható fel. „A Pintér Művek évek óta ké­szül a csabacsűdi gyár megépí­tésére” - mondta lapunknak Pin­tér Csaba, az 1978-ban alapított magánvállalkozás igazgatója. Kérdésünkre, hogy az óriás be­ruházáshoz szükséges hitelt ho­gyan szerzik meg, Pintér Csaba azt válaszolta: ahhoz egy meg­felelő banki háttérrel rendelkező német céget hívnak segítségül, amely az alapeljárás gazdája, s ezért szintén érdekelt az üzlet­ben. A cég nevét nem árulták el, annyit azonban tudni lehet, hogy a német partner a magyar etanolgyártási eljárást európai érdekeltségeiben is alkalmazni akarja. Csabacsűdön kívül Hajdú- sámsonban, illetve a nyírségi Szakolyban is körvonalazódnak olyan beruházások, amelyek az alföldi gabonatermés egy részét üzemanyaggá alakítanák át. „Hajdúsámsonban tavaszra tervezik elkészíteni az ország legnagyobb etanolgyárának részletes tervét” - mondta la­punknak Hegyi Dezső projekt­fejlesztő. Itt egymillió tonna bú­zából állíthatnak majd elő eta­nolt. Hajdúsámsonban a német GEA-Wiegand, az MDE De- zentrale GmbH és az alapítás alatt lévő magyar Bio-Tech Energie Kft. 250 millió eurót, azaz 62,5 milliárd forintot fektet be. A hajdúsámsoni etanol- műben egy év alatt 340 ezer tonna bioetanolt termelnének búzából, amelyhez számításaik szerint 120 ezer hektár termő- terület szükséges. A szeszgabona termesztésé­re nem csupán nagy mező­' ■ Az alkohollepárlóban (képünkön! drágább a termelés, mint a finomítóban távlati megoldásnak képzelni az alternatív hajtóanyagokat. Sok­kal valószínűbb, hogy a tüzelő­anyag-cella hoz majd gyógyírt az autóipar és a közlekedés égető problémáira. S hogy mi a lényege ennek az eljárásnak? Az egyetemi docens szerint a lényeg pofonegyszerű: hidro­gént és oxigént juttatnak a cel­lába, s azt vízzé és árammá ala­kítják át. Igaz, korántsem mind­Az elfeledett tiszta szesz A VILÁGOT ma leginkább Brazília látja el üzem­anyagként alkalmazott szesszel. A dél-amerikai országban, ahol cukor­nádból állítják elő az etanolt, már harminc éve tankolnak szeszt, mára az eladott gépkocsik harmada speciális, akár háromnegyed részben etanollal működik. A VILÁG IS ebben az idő­szakban - az első, 1973- as olajválság után - fe­dezte fel újra az alkoholt, amely a második világ­háború előtt kedvelt üzemanyag volt, ám a nagy mennyiségben és ol­csón kitermelhető fosszilis anyagok kiszorították. tavaly 41 milliárd liter etanolt állítottak elő a vi­lágban. Európában Svéd­ország jár az élen, ott a gépkocsik tíz százaléka tankol biobenzint. az eu irányelvei szerint 2005 végére az üzem­anyagok két százaléká­nak kellett volna bio­üzemanyagnak lennie, az évtized végére pedig 5,75 százalékos arányt várnak el. Ehhez képest a magyar kormány tavaly­ra csak 0,4-0,6, 2010- re pedig 2 százalékos arányt tűzött ki célul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom