Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-03 / 283. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 3., SZOMBAT 11 HÉTVÉGE Csak egy nagyobb házat akartak kálvária Villany, víz, pénz és remény nélkül maradt az ötgyerekes család Félig kész a ház. Bosnyák György (középen) a gyerekeivel, Erikkel, Ricsivel, Anasztáziával és Andréval a téli tüzelőt szedi össze fotó, törökanett Varga Andrea Ünnepi fényekről álmodott a Bosnyák család. A szépen feldí­szített karácsonyfa alatt gyere­keik boldog arcát szerették vol­na látni. Azt tervezték, hogy idén végre egy szép, új házban örülhetnek a szentestének. Öt csemetéjük van; a legkisebbik négyéves, jövő tavasszal megy óvodába, a legnagyobb tizenöt. A picit, Manókát, elvitte magá­hoz a nagymama, hogy édes­anyja is tudjon munkát vállalni. A pogányszentpéteri család nyár óta amúgy is egyre re­ménytelenebbnek látja a hely­zetét. Pedig tele voltak elképze­lésekkel. A nagyobbak már rég­óta nyúzták a szülőket, hogy öreg, kicsi házukat bontsák le, és építsenek helyette egy újat, amiben különszobája lehet a fi­úknak meg a lányoknak. A há­zat el is bontották, de az álmok­ból mára csupán egy hátsó la­kóépület maradt, akkora, mint másnál a nappali, meg az utca­fronton egy félig felépített ház. Érkezésemkor csaholva fogad a kutya a kertkapuban, a szom­szédok sietnek a segítségemre. Kiabálnak a fiatalasszonynak, aki a hátsó lakóépületből kerül elő. Véletlen, hogy otthon talá­lom, magyarázza, mert most munkában lenne, ha nem törik el a munkásokat szállító autó tengelye. - Kell a pénz, hogy egyszer beköltözhessünk - mu­tat szomorú mosollyal a félig el­készült ház felé, amin akadály nélkül fúj át a szél. A hátsó épü­letbe invitál, amit hevenyészve építettek fel maguk, hogy le­gyen hol meghúzódniuk. Men­tegetőzik a szűkös hely miatt. Egyetlen helyiségben élnek he­ten, így a szoba minden szeglete funkciót kapott. Az ajtótól jobb­ra, elfüggönyözve, áll a fürdő­kád. Megoldották a vízelveze­tést is, hogy ne vödörrel kelljen kimerni a vizet fürdés után. A másik sarok konyhaként szol­gál, egy gáztűzhely áll itt a gáz­palackkal. A szoba közepén az étkezőt megszemélyesítő asztal, székekkel, mellette a szoba hát­só faláig és a szomszédos fal mentén ágyak sorakoznak, pél­A somogyi települések többsé­gének honlapjain megtaláljuk a legfontosabb információkat, de sajnos az is előfordul, hogy 2- 3 évvel korábbi események­ről értesül az érdeklődő.- A legeldugottabb, apró fal­vak honlapját is megnézik 3- 400-an a nyári hónapokban. A nagyobbakat pedig 500- 1000 látogató is fölkeresi. Nemcsak magyarok, hanem külföldiek is megnézik egy- egy község oldalait - mondta Izményi Éva, az Integranet kft. ügyvezető igazgatója. - A láto­gatottsági statisztika szerint nemcsak itthon, de Európa több országából, Mexikóból és Japánból is érdeklődnek a so­mogyiak iránt. Zselickislaknak egyelőre nincs saját honlapja. Az inter­neten csak a legalapvetőbb in­dás rendben, precízen eligazít­va. Még egy íróasztal is befért, ezen kaktuszok virulnak, szá­mukra ideális a hely. Leckét úgysem tudnának írni az aszta­lon a gyerekek, hiszen nincs vil­lanyfény, és már sötét van, mire hazaérnek. Egy hokedlit éjjeli- szekrénynek neveztek ki. A szo­bát átszelő kötélen frissen mo­sott ruhák száradnak.- Tavasszal vágtunk bele az építkezésbe - kezd a történetbe Bosnyák Györgyné, az egyik ágy sarkára telepedve. Megigényel­tük a szocpolt, az anyósom meg felvett félmillió forint kölcsönt. Megbíztunk egy vállalkozót, aki dolgozott már a faluban. Igaz, ott se tisztességesen ... Panaszkod­tak rá Iharosberényben is, mert nem a tervrajz szerint épített, s volt, ahol a háztető is beomlott. Mi akkor még bíztunk benne és rábíztuk a pénzünket. Az áram- szolgáltató akkoriban számlázott ki nekünk 68 ezer forint túlfo­gyasztást, s kértük, hogy azt is fi­zesse be a pénzből. A régi házun­kat elbontottuk, s vállalta, hogy szeptember 15-ig átadja az újat. formációkat közlik a faluról. Programokat, friss híreket azonban hiába keres az érdek­lődő. Dimák Béla polgármester (képünkön) fontosnak tartja a nyitást a világra, megvalósítá­sa azonban igencsak nehéz.- Nem is az anyagi része okozza a legnagyobb gondot, hanem az, hogy a kisebb tele­püléseken a honlap karbantar­tásához nincsenek meg a sze­mélyi feltételek. Elég sok a E-Somogy Négy éve még csak 44 somogyi település volt jelen a világhá­lón, de ez már akkor is kétsze­rese volt az országos átlagnak. A megye 245 településéből most mintegy 150 szerepel az interneten, közülük azonban csak kevésnek van rendszere­sen frissített honlapja. Bosnyákék vettek egy sátrat, egy hónapig abban laktak. Kéz alól vásárolták, nem volt meg minden póznája, így szekré­nyekkel dúcolták alá, A hűvös nyári éjszakákon úgy vacogtak, hogy muszáj volt több réteg ru­hában aludniuk. Mégsem bán­ták, sőt oroszlánrészt vállaltak az építkezéssel járó fizikai munkákból is, csak minél előbb készüljön el az otthonuk.- Júniusban tető alatt volt a ház. De hogyan ?! - emeli fel a hangját az amúgy csendes fia­talasszony. A szobaajtók helyett fürdőszobaajtókat raktak, még az íróasztalt se tudjuk bevinni. A helyiségeket úgy betonozták le, hogy a lányom lyukat tudott bele rúgni szandálos lábbal. Felső szint van ugyan, csak nyí­lás nincs, amin fel lehetne jut­ni. Se víz, se villany, a járólap is itt sorakozik dobozokban - bök az ujjával az ajtó felé. Az Isten se tudja, hogy fért még az a ren­geteg doboz is be ide, a fürdő­kád meg az ágy közé. Június vé­gén aztán a csurgói OTP-fiók- ban érte őket a hideg zuhany, tennivalója, gondja a falu veze­tőinek, így nem igazán jut rá idő - mondta. Somogyjád hon­lapját rendszeresen frissítik: a munkaügyi központ által köz­vetített fiatal pályakezdő karbantartja az oldalt. Ebből nemcsak a tele­pülést ismer­hetjük meg, de további hasz­nos információkkal is ellátja az érdeklődőt: menetrendek­ről, telefonos tudakozókról és a helyi cégekről is olvasha­tunk.- Heti 3-4 órát vesz igénybe ez a munka, és csak másfél ha­vonta kell frissíteni - mondta Lőrinczné Kiss Ilona polgár- mester. - Bár az oldal karban­tartását rendszeresen elvégez­zük, a jövőben szeretnénk ezt még gyakrabban megtenni. mikor kiderült, hogy a számlá­jukon egy forint sincs.- Mit csodálkozunk? - kér­dezték tőlünk, hiszen június 15-én megkaptuk a lakhatási engedélyt, s úgy szólt a meg­egyezés, hogy a vállalkozó ké­szültségi fok alapján nyúlhat hozzá a pénzhez. Azt hittem, megőrülök. Megkaptuk a lak­hatási engedélyt?! Hogy adhat­ták ki, amikor se az OTP-től, se a jegyzőségtől nem volt kint ná­lunk senki?! Ki a felelős ezért a szabálytalanságért? Kiderült, hogy a vállalkozó az elmaradt villanyszámlát sem rendezte, sőt újabbat csinált nekünk, mert illegálisan kötötte át a vil­lanyórát. Több mint százezer fo­rinttal tartozunk az Eon-nak. Kint egyre sötétebb lesz, a zsúfolt szobában alig látjuk egymás arcát.- Eleinte még sokat nevet­tünk esténként a gyerekekkel, mókás volt, hogy sötétben, gyertyafénynél játszunk - mo- solyodik el a fiatalasszony. De már nem az. Nyolc órára elfá­rad a szemük a félhomályban, Valljuk csak be nyugodtan: álta­lában nem tetszik, ha „lemagáz- nak” bennünket! Pedig a „maga” névmás a régibb szó. Leggyak­rabban azonos társadalmi cso­portba, rangba tartozók szólítot­ták így egymást: „Maga is kétke­zi munkás?” - kérdezte egyik kubikos a másikat. Ez még csak hagyján; az azonban már egye­nesen bántó, ha „fölfelé” hasz­nálták vagy használják: „Maga is beszáll, igazgató úr?” - kér­dezte a gépkocsivezető. Széchenyi István gróf - aki egyébként csak felnőtt korában tanult meg magyarul - észrevet­te, hogy nincs a magyar nyelv­ben olyan szó, amelyet udvarias megszólításként mindenkire használhatnánk. Olyan, mint a németben a Sie, a franciában pedig a vous. Töprengésének eredményeként megszületett az „ön”, amit ő használt először. Az 1830-as évek végére bekerült az Akadémia szótárába is. Apropó, Szomorú évforduló November 10-én volt a 15. há­zassági évfordulónk, szerettük volna méltón megünnepelni. A gyerekekkel együtt már régóta tervezgettük, hogy veszünk tor­tát is... De ilyen körülmények között mit ünnepeljek.... ?! lefekszenek aludni. Vizet az ut­cai csapról hordanak, de már félnek a téltől, hátha elzárják akkor a csapot. Tűzifájuk sze­rencsére . bőven, .van,. legalább, fagyoskodniuk nem kell.- Hiába fordulok a hivatalok­hoz, senki nem segít, a vállalko-. zónák falaznak. Megkerestük a nép ügyvédjét is, meg fontolgat­juk, hogy írunk a „tévének”. Hátha lesz egy jólelkű vállalko­zó... December 15-én kapok elő­ször fizetést, abból megveszem a kiegyenlítőbetont meg a ra­gasztót, lerakjuk a járólapot. Ap­ránként csak előbbre jutunk. Leginkább a gyerekeket sajná­lom. A nagylányom folyton azt kérdezi: mikor lesz már külön- szobánk? Ha én azt tudnám... Akadémia! Bizonyára mindenki előtt ismert, hogy a gróf volt az, aki birtokainak egyévi jövedel­mét ajánlotta fel - a korábban Bessenyei György által szorgal­mazott - egy magyar tudós tár­saság felállítására, amelyet ma egyszerűen Magyar Tudomá­nyos Akadémia néven emlege­tünk! Az „ön” tehát polgárjogot nyert, és egyenrangú megszólí­tás vagy fölfelé irányul: „Ön is velünk tart?” - kérdezte a diák a tanárát. Udvarias megszólítás, bár korábban (Sokan ma is?) ri­degnek, távolságtartónak érez­ték és érzik. Mindenesetre az „ön” fordulattal sokkal kevésbé sértünk meg valakit, mint a „magá”-val. A „Maga nagyon bu­ta ember!” formailag sokkal sér­tőbb, mint az „Ön buta ember!” mondat, bár tartalmában mind­kettő régebben párbajra adott volna okot. MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ KÖNYVAJÁNLÓ Christa Schmedes: A LEGKEDVELTEBB SÜTEMÉNYEK 100 ellenállhatatlan sütemény, ami mindig mindenkinek ízlik - bármelyik megfelel a délutáni kávézáshoz vagy akár születés- napi összejövetelre is. Kifino­mult receptek és rafinált részle­tek adnak egészen különleges jelleget a csábító édességeknek. Ráadásul egyszerűen megsüthe- tők, különösebb gyakorlat vagy extravagáns hozzávalók nélkül is. Gazdagon illusztrált kötet. Gilbert Delahaye-Marcel Marlier: MÁRTI KARÁCSONYI KALANDJAI Márti karácsonyi kalandja A rendkívül népszerű Márti so­rozat legújabb kötete. A gyönyö­rűen illusztrált könyv méltán számíthat sikerre a gyerekek és a szülők körében is. A fenti kiadványok megvásá­rolhatók a HOLLÓ ÉS TÁRSA KÖNYV­KIADÓ kaposvári üzleteiben: Fókusz Könyvesbolt Fő u. 20. Stúdium Könyvesbolt Fő u. 20. Könyvesház Teleki u. 24. Antikvárium Múzeum köz 4. Könyvkereskedés Honvéd u. 9. SOMOGY-ZALAI NYELVATLASZ A Somogy-zalai nyelvatlasz meg­jelenése a magyar nyelvjárásku­tatás örvendetes eseménye. Ez áll Kiss Jenő akadémikus elősza­vában, amellyel Király Lajos leg­újabb könyvét ajánlja az olvasó figyelmébe. A szerző 73 somo­gyi és 26 zalai faluban végzett kérdőíves felmérést ahhoz, hogy elkészüljön ez a kötet. Király La­jos nyelvatlasza így a dél-dunán­túli községek nyelvjárásáról ad szakmailag magas színvonalon elrendezett, hiteles nyelvi adato­kat, térképes és táblázatos for­mában és szólajstromokban. Kiss Jenő akadémikus szerint a Somogy-zalai nyelvatlasz a to­vábbi kutatások számára meg­bízható forrás lesz. Több mint két évtized munkája, sok-sok fá­radalma és számtalan szívesen felidézett öröme rejlik benne. A Kaposvári Egyetem volt taná­rának legfontosabb műve ez az atlasz. “Benne ugyanis a tapasz­talt nyelvjáráskutató, a vizsgált nyelvjárásokat jól ismerő terep­munkás, az adatközlőinek vilá­gát, életét belülről is ismerő gyűjtő, a nyelvföldrajz kérdéskö­rében elmélyedt szakember tu­dása, tapasztalata és fontos nyelvjárástani eredményei ösz- szegződnek.” Mutasd meg a honlapod... világháló A somogyi települések iránt sokan érdeklődnek Bartos László ERŐS VARUNK, A NYELV” (KOSZTOLÁNYI Megszólítás: maga és ön

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom