Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám
2005. december 4., vasárnap A hét témája Új szavazás az állampolgárságról? A csalódás hangjai ma is visszaköszönnek a határon túli magyarok köréből a tavalyi népszavazás miatt. Közben újra felvetődött: ha a pártok nem oldják meg mielőbb a kérdést, újabb referendum indul a kettős állampolgárságért. •'I"-" | gy évvel ezelőtt, december 5-én kis időre megállt az élet a Kárpátmedencében. A szomszédos országokban élő két és fél millió magyar lélegzetvisz- szafogva figyelte: igent mond-e az anyaország arra a népszavazásra bocsátott kérdésre, amely megadná nekik a kettős állam- polgárságot. Az eredmény számukra megrázó módon alakult: kis előnnyel győzött ugyan az „igen”, de ez mégsem volt elég. Összesen valamivel több mint 1,5 millió volt a támogatók száma, a kettős állampolgárság elnyeréséhez még félmillió szavazat kellett volna. A határon- túliakat sokkoló eredményhez így az is hozzájárult, hogy a szavazók többsége otthon maradt, miközben több mint 1,4 millióan nemet mondtak a feltett kérdésre. A sokak számára szomorú évfordulóra különböző rendezvényekkel emlékeznek meg a napokban hazánkban és a határon túl. A Magyar Polgári Szövetség felhívására az erdélyiek ablakában december 3-án, még Szent Ferenc napjának estéjén meggyújtott, Ferenc-búcsúzta- tó gyertyák ma este a remény gyertyái, amelyek „jelezzék, hogy egy éve mily sokan reménykedtünk a népszavazás sikerében”. A Nemzeti Együvé Tartozás Napja alkalmából ma tartott gödöllői rendezvénynek pedig Sólyom László köztársasági elnök a fővédnöke. December 5-e után sokan sokféleképpen elemezték, mit hogyan kellett volna csinálni, egyáltalán a népszavazás volt-e a járható út. Az is mindmáig téma, miképpen lehet kimozdítani a kétoldalú kapcsolatokat abból a szakadékból, amely terheli a magyar-magyar viszonyt a népszavazás miatt. Összességében megállapítható, a határon túli magyarok túltették magukat az eseményeken, de a keserűség hangjai ma is visszaköszönnek a nyilatkozatokból. A nemre buzdító kormánypárti politikusok pedig továbbra sem szívesen látogatnak a szomszédos magyarlakta területekre. A szórványos próbálkozásokat is fütty és bekiabálás kísérte. Többen kapnak állampolgárságot Ebben az esztendőben csaknem megkétszereződött azoknak a személyeknek az aránya, akik magyar állam- polgárságot kaptak. Az év első 10 hónapjában 8900 személyt honosítottak - áll a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikájában. Tavaly ebben az időszakban mindössze 4300 személy juthatott magyar útlevélhez. A korábbi esztendők átlagos adatai szerint évente körülbelül 5500 személynek adtak állampolgárságot a magyar hatóságok. Egyébként a Kárpát-medencében nagyon sokan osztják a Csíkszeredái pap álláspontját. A referendumot elindító Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Patrubány Miklós úgy véli, komoly hoza- déka volt a népszavazásnak. Mindezt az is bizonyítja, hogy mindmáig nem került le a napirendről a kérdés, amelynek rendezését az elnök szerint nem tudja kikerülni a hazai politika. „Egy év türelmi időt adtunk, ezek után nem kizárt, hogy újabb népszavazást kezdeményezünk.” Az MVSZ-nek pont a napokban lesz az elnökségi ülése, ahol ez a téma is napirendre kerül. Az újabb népszavazás kezdeményezése esetén a Világszövetség már nem a kedvezményes honosításban indítana referendumot, most azt a kérdést tennék fel: „Akarja-e Ön, hogy aki magyarnak vallja magát és akarata ellenére vesztette el az állampolgárságát, az egyoldalú nyilatkozattal visszakaphassa azt?” A népszavazáshoz köthető kormányzati intézkedések Egymilliárd forintos alappal létrehozták a Szülőföld Alapot. A parlament az idegenrendészeti törvény módosításával öt évig érvényes, tetszőleges számú beutazásra és gyakorlatilag korlátlan időtartamú tartózkodásra feljogosító nemzeti vízum bevezetését fogadta el. Mindezeken kívül olyan jogszabályok is születtek, amelyek alapján egy-másfél évvel rövidebb idő alatt honosíthatják majd a határon túli magyarokat, egyszerűbbé válik a tartózkodási engedély kiadása. A kedvezményes honosítást csak azok kérelmezhetik, akiknek a felmenői között volt magyar állampolgár, és Magyarországon kívánnak letelepedni. A határon túli magyarok csalódottak ugyan, de túltették magukat a decemberi népszavazási eredményen A csalódottság hangjai Erdélyben a legerősebbek. Eörsi Mátyás SZDSZ-es honatyát erdélyi fiatalok „nem” táblát tartogatva egyszerűen nem engedték be az egyik kolozsvári rendezvényre. A „magyar állampolgárokat nem szolgálunk ki” tábla fényképe a székelyudvarhelyi kávézó ajtaján december 5-e után az egész magyar sajtót bejárta. „Ha úgy érez- ném, hogy szükség van rá, ma is kiírnám ezt a feliratot” - nyilatkozza megkeresésünkre Bihari Lóránt, a székelyudvarhelyi G-Pont kávézó tulajdonosa. Miután az eset hatalmas visszhangot kapott, sokan állították, hogy az csak egy tréfa volt, nem kell mindent komolyan venni. A tulajdonos azonban egyértelműen fogalmaz: „egyáltalán nem tréfának szántuk” - mondja. „Nem arról volt szó, hogy a magyar állampolgárokat kirugdossuk az ajtón, de valamiképpen jelezni kívántuk az eset kapcsán a felháborodásukat.” „Ma is ugyanúgy megszervezném a tiltakozást, ha olyan politikus látogatna Erdélybe, aki nemmel való szavazásra buzdított” - mondta lapunknak Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) civil szervezet elnöke. Az EMI volt az a csoportosulás, aki útját állta Eörsinek. Az indulatos nyilatkozat ellenére Soós békülékenyebben úgy folytatja: „az emberekben ma is megvan a kesernyés szájíz, de legtöbben úgy érezzük, jobb lenne minél hamarabb elfelejteni ezt az egészet”. „Én nem fogtam fel olyan tragikusan a dolgot, az első perctől világos volt, hogy ezt a kérdést nem lehet népszavazással megoldani.” - fogalmazott lapunknak Darvas-Kozma József, a Csíkszeredái Szent Kereszt templom plébánosa. Kétségtelen, hogy a népszavazás befolyásolta a nemre buzdító kormány nemzetpolitikáját is. Az elmúlt évben több olyan intézkedés volt, amelyet egyértelműen a referendumhoz lehet kötni. Szintén gesztusként értékelhető, hogy a kormány pont az egyéves évforduló előtt jelentette be: alkotmánymódosítást javasol a határon túli magyarok közjogi státusáról. Kérdés, hogy gesztusokkal és hasonló intézkedésekkel mennyire lehet visszaszorítani azt a szellemet a palackba, amelyet a népszavazás engedett ki. Ugyanis a határon túli vezetők, de sok hazai vezető politikus továbbra is úgy látja, nincs akadálya az állampolgárság megadásának. Erre viszont az MSZP-SZDSZ kormány aligha megy bele. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott lapunknak határozottan leszögezte: a kabinet gesztusai nem mennek el addig, hogy kettős állampolgárságot kapjanak a határon túli magyarok. Lukacs János-Szakács Árpád Intelligens hallókészülék Életünkben a beszéd a legfontosabb hang. Ezt teszik a nagyothallóknak érthetőbbé és tisztábbá az egyedülálló, intelligens ChannelFree™ technológián alapuló hallókészülékek. i i svájci cég által kifejlesztett, forradalmi technológián alapuló megoldás az emberi fül A . ..működési elvéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédhangok legapróbb részleteit is, így a beszéd ismét maximálisan érthető lesz. Az új technológia kutatásai egy zürichi kórházban 1990-ben elkezdődtek, nyomában 2002-ben született meg az új Symbio hallókészülék-család és 2005-ben a SwissEar, melyek már hazánkban is kaphatók. A ChannelFree™ technológia a jel felszab- dalása nélkül, a fül működéséhez leginkább hasonlóan dolgozza fel a hangokat. Az új jelfeldolgozás pontosabb, gyorsabb és precízebb minden azt megelőzőnél. A processzor sebessége például lehetővé teszi azt, hogy emberi beavatkozás nélkül automatikusan működhessen a hangfeldolgozás. Másodpercenként 16000 beállítást végez maga a készülék, ami feleslegessé tesz minden egyéb - manuális - beállítást. A készülék képes minden egyes hangot elemezni, és ennek megfelelően beállítani önmagát. Az automatikus működés mellett a felhasználó egyedi hallásvesztésének megfelelően például 81 különböző hangerő-beállítási pont érhető el az audiológus szakember számára. Ez páratlanul rugalmas beállítha- tóságot eredményez, amelynek köszönhetően ezek a készülékek olyan esetekben is alkalmazhatóak, ahol más készülék már nem megfelelő. A maximális beszédértésre tervezett jelfeldolgozás tiszta és természetes hangzást biztosít akár a zene, akár az élet más hangjainak hallgatása közben. Ez kizárólag ezzel az új rendszerrel érhető el, hisz minden más készülékkel ellentétben a ChannelFree™ megőrzi a hangok természetes struktúráját és természetes hangzását. Szükség van erre? Az előrejelzések szerint igen. Amíg Amerikában 30 millió embernek van kisebb-nagyobb gondja a hallásával, addig Európában már most 70 millióan élnek együtt ezzel a problémával. Az előrejelzések szerint 20 éven belül ez a szám akár 50%-kal is emelkedhet a modern élet hatásainak következtében, amely elsősorban a fiatalokat érintheti (koncertek, diszkó, Walkman). A svájci hallókészülék-gyártó cég ezért is tűzte ki maga elé célként a hallásproblémával élők életminőségének javítása érdekében az innovatív megoldások keresését - immár 60 éve. Ez idő alatt számos jelentős és úttörő eredmény született, amely a cég nevéhez fűződik. Ilyen volt az első dobozos hallókészülék kifejlesztése 1946-ban, az első digitálisan programozható hallókészülék bemutatása 1988-ban, a Symbio 2002-ben és az idén debütáló SwissEar. A cég digitális készülékeinek választéka az igényeknek megfelelően alakult. így a kedvező ár, a könnyű kezelhetőség, a magasszintű tudás, vagy akár az alig látható hallókészülékek mára már egyaránt elérhetőek. Ez utóbbi - a SwissEar - kifejlesztésénél így a komfortérzés és a diszkrét megjelenés is az elsődleges szempontok egyike volt. A cég termékei már hazánkban is kaphatóak. ▲
