Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-24 / 301. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 24., SZOMBAT KARÁCSONY 2005. Lehetőség és kockázat a karácsonyfa alatt tapasztalat Rövid távú haszon igazgatja a politikát (Folytatás a 11. oldalról)- Lépjünk egy kicsit közelebb Somogy- hoz. A gazdasági mutatóit tekintve ez a megye az utolsó harmatiba tartozik az országban, sőt bizonyos számokat tekintve az utolsó előtti. Mit ígér a következő esztendő?- Vannak dolgok, amelyek nem megyespecifikusak. Nyugdíjban, családtámogatásban, adóban a száz lépés program hoz könnyebbséget. ígérjük azt, ami fontos a megyének, hogy két irányban is megy tovább az autópálya-építés: M7-es és M6- os. ígérjük, hogy mindazt, amit itt eldöntöttünk - a megyébe fejlesztési forrás legalább tizenkétmilliárd forint jött s ez igen-igen sok fejlesztés, nyilván a helyiek ezt tudják: elke- rülőúttól kórház-felújításig, szennyvízcsatornázástól isko- lafel-újításig ezt tesszük rendbe. Van ebben a megyében négy többszörösen hátrányos település, kistérség. Számukra megnyitottunk egy olyan alapot, amelyből a kistérségek átlag 200 millió forintos fejlesztési forrást kaphatnak majd. Ők dönthetik el, hogy mire fordítják. Közben ígérjük, hogy a közmunkaprogram, amely a rendszerváltás utáni legnagyobb s amelyben Somogybán kilencven település vesz részt, több mint ezer embernek ad végre munkát. Ezeket tudjuk ígérni. De nem tudjuk máról holnapra megváltani a világot. Mindig tartózkodom attól, hogy ezt mondjam.- Somogy tipikusan apró falvas megye, 245 települése van. Nagyon nehéz körülmények között élnek itt az emberek. Van a politikának reális képe arról, hogyan és miből élnek ezekben az apró falvakban a lakók? Van reális képe arról, hogy ml történik majd ezekkel a településekkel? Megmaradnak, elpusztulnak?- Azzal ma nem vádolható egyik politikai erő sem - a riválisaimat is beleértve -, hogy nem tudja, mi a helyzet az országban. Szerintem pontosan tudjuk. Azt nem tudja a politika, hogy a helyiek kezdeményező ereje nélkül önmagában átfogó fejlesztési programba kezdjen. Mondok egy példát: 2007- től az európai fejlesztési programunkban annyi pénzt kap majd Magyarország, mint amennyi segély a Marsall-terv- ben lett volna. Évi 7-800 milliárd forint. A kormány azt mondja: az Ormánság számára csinál egy önálló programot, több pénzt hoz ide, de hogy mit csináljunk ezzel a több pénzzel, hogy mi legyen az Ormánság sorsa, azt az Ormánságban levőknek kell tudni eldönteni. Tudunk adni szakértőt, támogatást, pénzt, de nem tudjuk eldönteni az ott lakó emberek, polgármesterek, plébánosok, tanítók helyett, hogy a saját falujuknak mi a jövője.- Van ezekben a felvakban ma annyi erő, annyi kapacitás, hogy ezt meghatározzák?- Legalább annyinak kell lenni, hogy hívjanak bennünket. Nem tehetjük, hogy mi odamegyünk s azt mondjuk: a jövőtök a falusi turizmusban'van. Azt kell mondani, hogy adunk két- három embert egy évre ennek a falunak, s megcsináljuk közösen. Akkor ők hívtak bennünket. Egy dolgot nem tehetünk, őhelyettük kitalálni a jövőt. Velük ki tudjuk találni, nélkülük nem, mert abból baj lesz. Ezt a 90-es évek előtt megtanultuk: amit felülről kitalálnak, abból baj szokott lenni.- Nem késő ez az időpont?- Nincs korábban pénz. Hiába tettük volna ezt meg. Az Ormánság felzárkóztatásához a következő 6-7 évben több tízmilliárd forintra lesz szükség. Ilyen ösz- szefüggő nagy térség Magyarországon nem több, mint 15 van. Hiába tettük volna meg ezt a 90-es évek közepén, nem lett volna, aki ezt ki tudja fizetni. Most érünk el odáig, hogy nem elképzelhetetlen az, hogy legyen tízmilliárd forint egy évben erre a fejlesztésre. Egy évben 7-800 milliárd van fejlesztésre. Most van itt az idő, s ez kulcsfontosságú. Azért lesznek regionális operatív programok, s azért teszünk régiók között különbséget, hogy ezeket figyelembe lehessen venni.- A kistérségekre figyel a politika. Mi lesz a régiókkal?- Én politikailag csak lassú fejlődést látok reálisnak. Az intézmények jelentős része regionalizálódik, s amikor az elért egy kritikus tömeget, akkor lehet a választott politikai testületeket a régióhoz kötni. Fordítva nem megy, mert nagyon erős a történelmi vármegyerendszer hatása. Ha fel lehet bontani a hétköznapi életben ezt, akkor majd az visszahat a politikára, nem pedig először a politikát kell megoldani és utána a hétköznapi életet. A töreki Boldogságtanya stabil valuta Képpel, szoborral fizetnek Most mutatják be először a töreki művésztelep gyűjteményét a siófoki Kálmán múzeumban. Barna Sándor az egyik alkotással fotó: gáti körnél Nyaralókat is fogadhatna, de ő művészeknek épített alkotótelepet Töreki egyik legszebb pontján. Szoborral, festménnyel fizetnek a vendéglátásért. - így érzem magam gazdagabbnak; a művészek segítenek, hogy álomvilágban legyek - mondta Barna Sándor. Fónai Imre Barna Sándoré a Balaton-part legnagyobb diszkója, a széplaki Palace. Amikor az idei nyitóbulit szabadtéren tartották a világ egyik legnépszerűbb lemezlovasának fellépésével, csak úgy kapott rá engedélyt, ha megoldja a kerthelyiség hangszigetelését Ehhez a művészek segítségét kérte.- Négy raklap -magasságban téglát hordattam a kerítés elé; csúnya látvány volt A Kossuth-dí- jas Pauer Gyula három napig festett csapatával a téglatoronyra egy monumentális alkotást. A Kelemenfal címet adta neki - emlékezett Barna Sándor. - Sokszor segítenek az alkotók napi munkámban vagy abban, hogy a nyári taposómalmot könnyebben átvészeljem. Erre való a Boldogságtanya. így hívom Törekit Eredetileg csak azért vettem a telket, hogy csirkéket nevelhessek. Ebből lett a művésztelep, meg a soksok különleges állat; holland frízlovak, porecsi mini csacsik. Két éve fogadja a művészeket télen-nyáron, és úgy látja, most már kialakul, mi lehet a töreki telep meghatározója. - A kortárs, fiatal alkotókat szeretném felkarolni, mert mostoha a helyzetük; nincs értéke, nincs piaca a művészetüknek - magyarázta. - Egyik üyen „nagy fiatal” a 80 éves Kossuth-díjas festő, Schéner Mihály beleírta Törekit a legutóbbi könyvébe, a Boldogságaratásba. Lassan újból fel kell építenünk Siófokot, a Balatont, el kellene már felednünk a tömegturizmust. Én a magam módján Törekivel: rangjával, hírével kívánok hozzájárulni. Vonzó Balaton-képpel. Hogy olyan kép alakuljon ki Siófokról: ide alkotni járnak az emberek, még Kanadából, Ausztráliából is. A magyar falvak esélye egy városközpontú országban glatz ferenc: A 21. század motorja a vidék lesz Czene Attila- A nagyvárosok gazdasági és politikai hatalma nagyobb, mint valaha volt Ha így folytatódik, a társadalom szétszakad jól fizetett, kulturált, a hatalomban otthon lévő városi emberekre és minden téren lemaradó, rossz adófizető vidékiekre. Ez a véleménye Glatz Ferencnek, az MTA Társadalomkutató Központ tudományos tanácsa elnökének, aki hozzátette: nagy a veszélye a végleges leszakadásnak, hiszen tudás és tőke nélkül a felzárkózást segítő pályázati pénzekhez sem lehet hozzájutni. A nyugat-európai értelmiség már az 1990-es évek közepén rádöbbent a vidéki térségek fontosságra. Az ipari, technikai forradalom mellékhatásai megbonthatják a természet egyensúlyát. A domboldalakat, vizes élőhelyeket a falusiak tartják karban, nagy hasznot hajtva az országnak. Ezért elvándorlásukat meg kell állítani. Ez nem megy másként: közpénzen kell megfelelő körülményeket kialakítani, hogy érdemes legyen helyben maradni, ugyanolyan értékű legyen vidéken élni, mint városban..- Ml lehet a mankó?- A vüágtörténelemben most nyílik először lehetőség arra, hogy vidékiek is jó színvonalon élhessenek. A rádiózás és televíziózás csodája után jött a számítógép, az internet. Ma már a legeldugottabb falvakból is könnyen kapcsolatot lehet találni a nagyvilággal. Ehhez azonban fejlesztésekre van szükség.- Mennyire fontos a vidékfejlesztés az Európai Unióban?- A legdinamikusabban a vidékfejlesztésre szánt pénz növekszik az unióban. Ezért is javasoltam a miniszterelnöknek, hogy kezdjünk aktív vidékpolitikába, ami többek között a gazdaság, a művelődés, a szociálpolitika felfuttatását is jelentené. Ez nem azonos a területfejlesztéssel, ami az igazgatásra korlátozódik. Tudomásul kell venni, hogy a 21. században a fejlődés motorja nem a város lesz.- Ezt ma még nem Így lehet látni Ml kell ahhoz, hogy ez valóban így legyen?- Először is rend. Ma senki nem tudja megmondani, hogy a vidék alul- vagy túlfinanszíro- zott-e az állami költségvetésben. Óriási a rendetlenség: három hónap alatt tudtuk kigyűjteni, hogy a minisztériumok mit szánnak vidékre. Mit csinál az önkormányzat a sok felhatalmazással, ha nem kap mellé pénzt? Világosan meg kellene mondani, mi tartozik az alapfeladatokhoz, s ahhoz odaadni a szükséges ösz- szegel Az önkormányzati törvény felülvizsgálatát is megfontolnám. Míg Magyarországon 3200, a csaknem hétszer nagyobb területű Angliában mindössze 462 önkormányzati hivatal van. Nem mondom, hogy önkormányzatokat kellene megszüntetni, de nem szükséges mindegyik mellé hivatal, s főleg nem túlméretezett. Az adófizetők nem bírnak eltartani 880 ezer közalkalmazottat és köztisztviselőt. Persze, ez a minisztériumokat és háttérintézményeiket is érintené. Az is baj, hogy az agrárlobbi az 1880-as évek óta soha ilyen gyenge nem volt Magyarországon, műit most Sajnos, városi Glatz Ferenc: A vidékpolitika többek között a gazdaság, a művelődés, a szociálpolitika felfuttatását is jelenti fotó: gáti körnél gondolkodású a kormányzati adminisztráció, amely nagy része talán azt sem tudja, hogy a grillcsirkének valamikor lába is volt. Pedig az agrárium sem csak élelmiszer-termelésről szól.- Az Infrastruktúra hiánya a másik nagy gond, márpedig az Is sok pénzbe kerül.- A fejlesztés nem autópályaépítést jelent. Sokkal inkább a mellékutak építését. Anélkül nem lehet továbblépni. A magyar úthálózat fejlődése is város- központú. Falu és falu között nem épült út, a plébános csak a város felé kerülve tud eljutni a szomszédos faluba. A magyar egyébként jó nemzet, mert a szülőt jobban érdekli a gyermeke sorsa, mint a sajátja. Van, aki ezért költözik városba. Aki marad, legelőször nem azt panaszolja, hogy nincs munkájuk, hanem hogy bezár az iskola.- Lát-e kitörési pontot?- Mondtam Gyurcsány Ferencnek: ő, Hiller István, de Orbán Viktor, Áder János, Kövér László, Várhegyi Attila is „vidéki gyerek”. Ha most nem fognak össze, s nem csinálnak egy pártokon áthidaló vidékpolitikát, semmi esély nem lesz arra a következő évtizedekben, hogy a vidéki térségek felemelkedjenek. Azt már sikerült elérni, hogy a 2007-13 közötti Nemzeti Fejlesztési Tervbe több helyen is bekerül a vidékfejlesztés. így lehet majd európai uniós pénzügyi forrásokra pályázni, ami nem seNévjegy: Glatz Ferenc politikus, a történelemtudományok doktora. Csepelen született 1941-ben. 1967-ben nősült, gyermekei Katalin és Ferenc. Az Eötvös Lóránt Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát 1964-ben. 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi intézetében dolgozott, a ranglétrát bejárva igazgató lett. Közben több folyóirat szerkesztője, egyetemi oktató. 1989-től művelődési miniszter. Köztisztelet övezte a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként. Hobbija a zene, a futball, a tenisz és a kertészkedés. Teát és sört iszik. gélyprogram, hanem kegyetlen a verseny.- Mi a véleménye a politikusokról?- A politikusok - legalábbis a többségük - rendesebb és jobb eszű emberek, mint ahogyan megmutatkoznak a parlamenti közvetítésekben és a különféle rendezvényeken. De az is tény: Magyarország 1990-ben mesz- sze az első volt a volt szocialista országok között a közbiztonság, a politikai nyugalom s tőkebefektetés biztonsága tekintetében. Most az 5-6. helyen állunk, holtversenyben Lengyelországgal, az első Szlovénia. Azért egyszer még felelnie kell valakiknek, hogy mi lett ebből az országból. Somogyi gyökerek Kötődöm Somogyhoz - mondta Glatz Ferenc. - Dédnagyanyá- mék Kokasok és Kovácsok. So- mogyszentpálon is éltek, a nagy- nénémék pedig Bizén. Taszár polgármestere az unokatestvérem volt, s sokszor nyaraltunk Bözsi nénémnél Balatonkeresztúron. A Radovicsok a Dráva mellett telepedtek meg velük anyám tartja a kapcsolatot Ő egyébként marcali Az ember ahogy idősödik, úgy lesz egyre inkább lokálpatrióta. Édesanyám soha nem beszélt csúnyán, de mostanában hallom tőle azt az ízes somogyi káromkodást, hogyarosseb egye meg. Én miniszterként és az akadémia el nőkéként is Somogyba látogattam el először.
