Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-24 / 301. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 24., SZOMBAT SPORT 9 Külföldön is kamatozik a kemény edzés sport és hivatás Az igazán kitartók az idegen környezetben is tisztes megélhetést találnak Szinte minden magyar sportolónak az az álma, hogy egy külföldi „nagy” csapatban bizonyíthas­son. Sokan szerencsét próbálnak a nemzetközi mezőnyben, ám csak ke­veseknek adatik meg, hogy Európa élcsapatai­ban játszhassanak. A csá­bítás nagy, hiszen az él­gárdák „magyar viszony­latban” mesés fizetéseket biztosítanak, ám a pén­zért nagyon meg kell dol­gozni. Minden mérkőzé­sen a maximumot kell nyújtani hazánk sportoló­inak és nem mellékesen a magánéletükben is profi­ként kell viselkedniük. Molnár Gábor Telt házas meccseket játszanak Több somogyi sportoló is vándorbotot vett GEIGER ANDRÁS, <1 Kométd- Kaposvár sa­ját nevelésű játékosa hét évet töltött el a somogyi megyeszékhe­lyen. A 2004/2005-ös szezonban az­tán a Vegyész RC Kazincbar­cikához szerződött, idén pe­dig úgy döntött hogy belekós­tol a légiós-életbe, s a német élvonalban szereplő Eltmann gárdájához szerződik.- Lezárult az őszi bajnokság és büszkén mondhatom, hogy a három sztárcsapat (VFL Friedrichshafen, evivo Düren, SCC Berlin) mögött a negye­dik helyről várhatjuk a tava­szi folytatást - mondta Geiger András. - Az Eltmann együt­tesénél nyugodt körülmények között dolgozhatunk, ugyanis kiváló a kapcsolat a játéko­sok és a vezetők között. Né­metországban nagyon szere­tik a röplabdát; otthon és ide­genben is szinte mindig telt házas mérkőzéseket játszunk. Amíg kint a három meghatá­rozó együttesen kívül még öt gárda képvisel jelentős játék­erőt, addig idehaza két egy­let verseng a trófeákért. Az utóbbi években több somo­gyi (vagy hosszú éveket megyénkben töltő) sportoló is szerencsét próbált külföl­__ .............— di klubokban. Va n, aki kamatoztatni tudta tehetségét előbb vagy utóbb, de megtalálta számítását. Akad olyan is, akinek - kü­lönböző okok miatt - csupán pár hónap vagy egyetlen sze­zon adatott. Az alábbiakban sportágan­ként említünk néhány ne­vet a teljesség igénye nélkül: Birkózás: Koleszár Gábor. Kerékpár: Rohtmer Balázs. Kosárlabda: Simon Balázs (képünkön). labdarúgás: Waltner Róbert. Motokrossz: Németh Kornél. Röplabda: Kántor Sándor, Mészáros Dömötör, Toma- nó-czy Tibor, Koch Róbert, Pásztor Attila, Dávid Zol­tán, Gei ger András, Falu- dy Marianna, Kovács Ba­lázs, Karmos Zoltán, if­jabb Grózer György. Teke: Pintér György. Tenisz: Kuti Kis Rita. Triatlon: Kovács Zsófia, Bakk Norbert. össze egy esztendőt töltött el és visszatért a Friedrichsha- fenhez, idén azonban a Bajno­kok Ligájában is érdekelt oszt­rák sztárcsapattal az Aon hotVolleys Wien gárdájával ál­lapodott meg.- Hogyan került Friedrichsha- fenbe?- 1999-ben olimpiai selejte­zőt játszottunk a német válo­gatott ellen - felelte lapunk kérdésére Koch Róbert. - A német nemzeti együttes edző­je, Stelian Moculescu egyben a Friedrichshafen trénere is, s ezután az összecsapás után kaptam meg a lehetőséget, hogy bizonyítsak a neves csa­patban. A szerződtetésemben sokat segített Kántor Sándor is, aki Dachauban együtt dol­gozott a kiváló román szakem­berrel.- Miben tér el a magyar röplabdá­zás az európai elittől?- Németországban és Auszt­riában is teljesen más az edzésmunka, mint itthon.# Más elvek alapján dolgozunk és amit a szakvezető mond, azt szentírásnak vesszük. „Kint” sokkal gyorsabb, pon­tosabb és fegyelmezetteb a já­ték. Nincs lazsálás, hiszen ön­magunkat csapnánk be.- Mennyire változott meg az élete az aon hotVolleys Wlennél?- Bécsben (is) kiváló körül­mények között dolgozunk és a profizmus a magánéletünkre is kihat. Csak a szponzoraink által előírt ruhát viselhetjük. Nyilvános helyen nem, vagy csak mértékkel fogyasztha­tunk alkoholt. Mindig ponto­san kell megjelennünk a kü­lönböző megbeszéléseken és a sajtótájékoztatókon, s a mér­kőzések kezdetekor mindig együtt kell a pályára men­nünk. Még azt is megszabják, hogy milyen kiegészítő sport­ágakat űzhetünk. A téli spor­tokat tiltják, mert azok na­gyon balesetveszélyesek. Egy idényen belül egyfolytában négy napnál többet nem hagy­hatunk ki, sőt a pihenők alatt otthon is egyéni edzésterv alapján kell készülnünk. Ter­mészetesen anyagilag jobban járok, mint ha Magyarorszá­gon játszanék. A „sógoroknál” azonban a szolgáltatások az itthoni triplájába kerülnek és az élelmiszerek is drágábbak, a ruházati és a műszaki cik­kek viszont olcsóbbak és a vá­laszték is nagyobb.- Hol tölti a karácsonyt? Természetesen itthon. Saj­nos, számomra rövidebb a ka­rácsony, ugyanis 26-án már általában tréningezünk. Most sem tudom az egész ünnepet Magyarországon tölteni, hi­szen karácsony másnapján már Prágában veszünk részt egy felkészülési tornán. Az uniós csatlakozással új lehetőségek nyíltak a magyar sportdiplomácia előtt andorka Sándor, a Nemzet­közi Ké­zilabda Szövet­ség Já- tékveze- tői Bi­zottsá­ga tag­ja:- Min­den­képp előnyökkel jár a magyar EU-s csatlakozás a sport összessé­gét és ezen belül a sportdiplo­máciát tekintve is. Jóval köny- nyebb lett a mozgás a tagál­lamokon belül. Annyiban vál­tozott a helyzet, hogy most nem a nyugat-, hanem a ke­let-európai államokba kell a vízum. A minőségi játékosok átigazolása is könnyebben zajlik, lejárt szerződés után szabadon válthatnak klubot. A sportágon belül a szövetség illetékesei folyamatosan kere­sik az EU-ban fellelhető támo­gatási lehetőségeket. A ma­gyar női válogatott főszponzo­ra - norvég igazgatója révén - is így került képbe. Igaz, mindez megfelelő menedzse­lés kérdése, hiszen az adódó lehetőségekkel nem minden­ki tud élni Szerencsére mára a sportág helyzete annyira megszilárdult Magyarorszá­gon, hogy az élklubok a leg­jobb hazai kézilabdázókat itthon lehet tartani. Jól érzé­kelhető volt a különbség a közelmúltban befejeződött női kézilabda-világbajnoksá­gon is, melyet az EU-n kívül Oroszországban rendeztek. A világversenyen ellenőrként te­vékenykedtem és szomorúan tapasztaltam, hogy az olykor 25 ezres csarnokban rende­zett főági mérkőzések is csak 2-300 néző előtt zajlottak. Saj­nos, a helyi szervezők a jegy­árakat is irreálisan magasan tartották, rá-adásul az iskolá­sok számára sem biztosítot­tak kedvezményt. A versenyszervezők a testvérmegyékkel közösen keresik az előnyt adó kapcsolatot LOMNICI attila, a Somogy Me­gyei Ön- kor- mány- zat ve­zető fő­taná­csosa, sportre­ferense -egy­ben a fonyódi triatlon középtávú országos bajnokság főszervezője: - Ta­pasztalatom szerint kisebb változásokat hozott a sport­életben az EU-s csatlakozás. A könnyebb utazás és a moz­gástér növekedése minden­képp elsőként említhető. Ami a versenyszervezést és rende­zést illeti konkrétan sportcél­ra nem lehet uniós pályáza­tot benyújtani, ám kulturális és idegenforgalmi vonzattal - komplex célokkal - igenis nyerhető támogatás. Ezzel együtt azonban a számlák mellé sokkal komolyabb do­kumentációt is kell kapcsol­ni, mint az ezt megelőző idő szakban. A Magyar Triatlon Szövetség nyert már pályáza­tot, ez pedig fellendülést hoz­hat és az egész sportág ha­szonélvezője lehet. A verse­nyekhez talán könnyebb uni­ós országokból érkező indulő kát toborozni. Ennek érdeké­ben vettük fel a kapcsolatot- elsősorban - a testvérmegyék­kel és kerestük meg kifejezet­ten hasonló profilú viadalok szervezőit. Közösen kutatjuk azokat a lehetőségeket, me­lyek nyomán kölcsönösen ki­ajánlhatjuk egymás rendezvé­nyeit a triatlonistáknak. Az idén nyáron már tizenkette­dik alkalommal rendeztük meg a hagyományos fonyódi triatlon országos bajnoksá­got, ahol kilenc ország, közel 300 indulója állt rajthoz. A jövőben remélhetőleg ennek is köszönhetően tudjuk tarta­ni a verseny színvonalát. Márciusban újra gépére szállna az idén a világelitben is bizonyító motokrosszos NÉMETH KORNÉL, a Suzuki Kurz profi moto- krosz- szozója: -Bár mosta­nában már rit­kábban volt szükség a motorom vagy különböző alkatrészek külföldre szállítá­sára, ám a csatlakozás óta ez is jóval könnyebbé vált. Saj­nos, az év második fele nem úgy sikerült, mint ahogy azt korábban elképzeltem. A mo- tokrossz-világbajnokság ki­rálykategóriájának számító MXl-ben versenyezve a föld­kerekség több nagyvárosában megfordultam. Úgy érzem, a futamokon nem hoztam szé­gyent a hazámra. Az év végén mandulaműtét miatt ki kel­lett hagynom a vb utolsó hét versenyét, sőt a Nemzetek Nagydíján sem állhattam rajthoz. Igazából fel sem épültem, amikor november­ben elindultam a stuttgarti nemzetközi szuperkrossz-via- dalon - azADACSX Cup-on -, ahol súlyos lábsérülést szenvedtem. Egy ugratást kő vetően rosszul érkeztem a ta­lajra és a bal térdemben, va­lamint a bokámban majd az összes szalag elszakadt. A Marcaliban elvégzett műtét aztán olyan jól sikerült, hogy a hetedik héten már derék­szögben hajlítani tudom a lá­bam. Jelenleg a rehabilitációs kezeléseket végzem. Derűlátó vagyok, remélem, hogy febru­ár végén, március elején ismét motorra tudok ülni. A klu­bomnál visszavárnak és szá­mítanak rám. Ez azért is ör­vendetes, mert 2000 óta gya­korlatilag profiként a motoro­zásból élek, persze, nélkülöz­hetetlen a család és a külföl­di támogatók segítsége is. Koch Róbert 1994-ben érkezett Tatabányáról a Pini Kaposvár SE férfi röplabdacsapatához, ahonnan 2000-ben a többszö­rös német bajnok és kupa- , győztes VFB Friedrichshafen ■ együtteséhez igazolt. Ott két ! idényt húzott le, majd Török- ' országba szerződött. Az Erde- I mirspor alakulatánál mind­Az egykor Kaposváron szereplő röplabdázók közül napjainkban többen gyakorlatilag csak a magyar válogatott mérkőzésein találkoznak egymással

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom