Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-23 / 300. szám

2 KAPÓS MENTE SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 23., PÉNTEI A fácánok munkát adnak HÍREK Utazó logopédus alapítványi forrásból Utcanévtáblákat faragott az osztopáni népművész turizmus A falusi vendégfogadókat keresik a külföldi vadászok F. Szarka Ágnes A szentgáloskériek lassan kez­denek hozzászokni az idege­nekhez. Gyakori, hogy ilyenkor december, január tájékán ide­gen, nemegyszer külföldi rend­számú autók parkolnak a falu­végen, zöld ruhás, puskás em­berek vágnak neki a mezőnek. Fácánhajtásra indulnak. A Hunnia Vadgazdálkodási Kft. Somogybán ötezer hektáron ne­vel fácánt, vadkacsát. A madár­neveléssel és a vadászatokkal Osztopán, Szentgáloskér, Felső- mocsolád, Ecseny, Edde és Mernye környékén több mint száz embernek adnak munkát.- Ezen a vidéken a természe­tes környezeten kívül más adottság nincs - mondta Kanizsay Gábor, a Hunnia Kft. tulajdonosa. - Az idegenforga­lom fejlesztésének a vadásztu­rizmuson kívül más lehetőség nincs. Ám sokkal jobban fejlőd­hetne az ágazat, ha nem a va­dásztársasági rendszerben mű­ködne. Ez alkalmatlan az üzem­szerű vadgazdálkodásra, ami pedig nélkülözhetetlen feltétele a fejlődésnek. A Hunnia Kft. felújított kasté­lyokban szállásolja el a vendé­geket. A külföldiek nagyobb ré­sze igényes az ellátásra. A ki­sebb vadászatra egyénileg érke­zők szívesen vennék igénybe a falusi turizmus, vendéglátás kí­nálta lehetőségeket.- Három-négy, öt-hat szobás szálláslehetőségre lenne szük­ség, ehhez esetenként ötven­millió forint támogatás kellene - tette hozzá Kanizsay Gábor. ­Wallendums Péter budapesti sportvadász a jó hangulat és a gazdag tere ték miatt is rendszeres vendége a somogyi fácánvadászatoknak Somogybán is visszaesett a vadászturizmus tengerdi győző, a megyei közgyűlés turisztikai bizott­ságának el­nöke azt mondta:- Mint a tu­rizmus bár­melyik ága, a vadásztu­rizmus is jelentősen vissza­esett Eddig főként német nyelvterületről érkeztek va­dászok, de a gazdaság otta­ni hanyatlása miatt egyre kevesebb a vendég Bár az is igaz, hogy nem használtuk ki a vendégvadásztatásban rejlő lehetőségeket A nyári szezonban inkább az üdül­ni vágyók jönnek, ám szep­temberben kezdődik a szar- vasbőgés, majd az őszi-téli vadászatok. Míg a Balaton- parton megfelelő az infra­struktúra, addig Belső-So- mogy e téren nagyon el­maradott. A téli időszakban ki lehetne használni ezeket. Ez nemcsak Belső-Somogyra, hanem a Bala- ton-partra is igaz, hiszen ilyen­kor szinte csak vadászvendé­gek vannak. Egyre kevesebb külföldi tu­rista keresi fel a Balaton-partot, a falusi turizmus pedig egy-két kivételtől eltekintve eddig nem hozott számos látogatót. Társultak a szennyvíz elvezetésére Szabó Kornél Hatvan településsel együtt nyújt be európai uniós pályáza­tot az osztopáni önkormányzat. Ennek segítségével megoldhat­ják a Balaton déli vízgyűjtő te­rületén lévő települések szenny­vízelvezetési gondjait - tudtuk meg Kovács Béla osztopáni pol­gármestertől (képünkön).- A tó déli vízgyűjt őjén lévő önkormányzatok már létrehoz­ták a társulást, ennék Sütő László, marcali polgármester az elnöke. A program lényege: innen a szennyvíz tisztítatlanul ne juthasson a tóba. Az uniós pályázat 90 százalékos támoga­tást ad a beruházáshoz, végül a teljes támogatás elérheti a 96 százalékot. A társulás készí­tette elő a pályázati anyagot, jö­vőre benyújtják, és várhatóan 2008-ban már elkészíthetik a beruházást. En­nek Edde lesz a központja, s ott tisztítják majd a környező hét település szennyvizét. Ez a be­ruházás 2,2 milliárd forintba kerül. Nagyon nagy lehetőséget kínál ez az ilyen kicsi önkor­mányzatoknak, mint a mienk. Egy felmérés szerint az osz­topáni lakosok nyolcvan szá­zaléka igényli a csatorna elké­szítését. Kétszáznál több csa­lád már előtakarékossági számlát is nyitott valamelyik pénzintézetnél. A hűséget megbecsüli a nagybajomi közösség Két éve várnak az osztopániak az internetre Szabó K. Sikeres pályázatot nyújtott be az osztopáni önkormányzat az e-Magyarország pont kialakítá­sára. A helyiséget berendezték és a gépek is megérkeztek. En­nek már két éve, de nem tudják használni a számítástechnikát, mert a faluban nincs szélessá­vú internet-hozzáférés.- A telekommunikációs szol­gáltató addig nem is építi ki ezt a rendszert, amíg a település la­kossága kevesebb ezer főnél. Magánmegrendelésre pedig horribilis összeget kérnek, pe­dig szükség lenne az ADSL-re. Felvettük a kapcsolatot az ösz- szes szolgáltatóval, de ma szin­te lehetetlennek tűnik a beru­házás. Nem adjuk fel, minden lehetőséget ki fogunk használni - mondta Kovács Béla pol­gármester. Több mint negyven éve dolgozik a kőművesszakmában Bodri Jó­zsef (képünkön). Itt született, so­ha nem gondolt arra, hogy má­sutt akar boldogulni. Ezt a hűsé­get is elismerte az önkormány­zat, amikor neki ítélték a Nagy­bajom Városért kitüntetést - Már hagyomány Nagyba­jomban, hogy minden évben egy egyéni vállalkozó is megkapja ezt az elismerést - mondta. - Több mint negyven éve dolgo­zom a szakmában, hiszen 1963- ban lettem tanuló, majd a kato­naság kivételével itt is dolgoz­tam vállalkozóként Valamikor csak a megélhetés vitt erre a pá­lyára, azután itt ragadtam. Végül is ez maradandó alkotás, még akkor is, ha nem tudja az utókor, hogy ki építette a házat. Egyéb­ként rengeteget változott a szak­ma az elmúlt negyven év alatt. Mások a beépítendő anyagok, a gépek, a téglák viszont nehezeb­bek lettek. Kevés olyan ház, lakóépület van Bajomban, amely ne őrizné Bodri József ke­ze nyomát. Ott- jártunkkor is egy építkezésen találtuk, a belső munkákat vé­gezték. Két gyermeke közül a fia kötődik némiképp az építő­iparhoz. Ám a kőműveskanalat gyalura cserélte.- A fiam asztalos, már neki is saját vállalkozása van. Talán ő is eltölt majd negyven évet a szakmájában. Nagybajomban egyébként megbecsülik a régi iparosokat. Feltételezem, ennek köszönhető ez az elismerés, amit kaptam. Felújították az antalmajori faluházat Gungel Mónika Befejeződött az antalmajori kul- túrház felújítása és bővítése. Fajcsi János polgármester el­mondta: a beruházás mintegy 6,5 millió forintba került, mely­hez 3,5 millió forintot nyertek a megyei területfejlesztési tanács pályázatán. Új vizesblokkokat alakítottak ki és két helyiséggel bővítették az intézményt, ame­lyekben egy iroda és egy meleg­konyha kapott helyet. A faluhá­zat a legutóbbi nyugdíjas-talál­kozón vehették birtokukba a he­lyiek. A faluházat már a mozgás- korlátozottak is meg tudják biz­tonságosan közelíteni. 6,6 millió forintból újítják fel a belterületi utakat, ehhez a regionális fej­lesztési tanács pályázatán nyer­tek támogatást. Szilárd útburko­latot kapott a Rákóczi, a Pipacs és az Állomás utca. Mintegy 400 ezer forintot nyert az osztopáni Tallián An­dor Körzeti Általános Iskola a megyei közalapítványtól. Ősz János iskolaigazgató elmondta: ezt egy utazó logopédus foglal­koztatására fordítják, (mg) Karácsonyi ajándék a gyerekeknek 85 somogyaszalói és antalma­jori 10 éven aluli gyerek ka­pott ajándékcsomagot az ön- kormányzattól. Fajcsi János polgármester elmondta: ezeket a karácsonyi műsor al­kalmával adták át. A rendez­vényen a település nyugdíja­sai is műsort adtak, (mg) Naptár készül a gyerekek rajzaiból A gyerekek rajzaiból falinap­tárt készíttet az osztopáni is­kola. Alapítványi és önkor­mányzati támogatásokból fe­dezik a költségeket, (szk) Jancsekity János buzsáki csa­ládból származik. Már az édesapja is neves fafaragó volt, tehát családi örökség­ként kapta a tehetségét. A ne­ves osztopáni művész több mint 10 éve farag főállásban. Nemrégiben kezdett az ut­canévtáblák faragásába. Né­hány ezek közül már el is ké­szült és a falu közterületeit díszíti és a tájékozódást segí­ti. Jancsekity János nem nagy kiálh'tó, a műveit a műhelyé­ben lehet megcsodálni, (szk) Világító hullócsillag a mernyei főutcán F. Szarka Ágnes Harmadik éve, hogy így kará­csony előtt fénybe öltözik Mer­nye főutcája. A 67-es főút mel­letti villanyoszlopokra világító hullócsillag, házikó, karácsony­fa kerül.- Az önkormányzat a fényká­belt vásárolta meg, s helyi iparo­sok készítették el a lámpákat - mondta Kisfalusi András polgár- mester. A lakatosmunkát Máj Ja­kab, a villanyszerelést Takács Jó­zsef végezte. Minden évben bő­vítettük a készletet, az idén már Mernyeszentmiklósra is jutott a díszfényből. Tervezzük, hogy Somogygeszti és Szentgáloskér felé is feldíszítjük a falut, ha lesz rá pénzünk. A fényfüzérek elkészítése nem olcsó mulatság. Bár a mernyeiek azzal, hogy nem készterméket vásároltak, ha­nem iparosaik készítették a lámpákat, még takarékoskod­tak is.- Több mint harminc világító- test készült el, darabja mintegy tizenötezer forint. A felrakást a Dédász szakemberei végzik, en­nek a költsége is meghaladja a száztízezer forintot, s a leszedé­sért is fizetni kell. Természete­sen nem hiányzik a mindenki karácsonyfája sem. Mégis a mernyeiek inkább a fényfüzé­reknek örültek, s arra büszkék, hogy Kaposvár és a Balaton-part között nincs még egy ilyen szé­pen kivilágított település. Ápolókat képeztek az Ezüstjuharban Bllakovics Szlgfrldné szociális gondozó Bunyevác Ágnessel és Fodor Jánosnéval beszélget fotó: kovács ubo* Gungel M. A hetesi Ezüstjuhar nyugdíjas­ház koordinálásával szociális gondozói és ápolói tanfolyamot indított a pécsi regionális képző központ. Kehiemé Baracsi Piros­ka, az otthon vezetője elmond­ta: az oktatáson 19 hetesi, csom- bárdi, mezőcsokonyai álláske­reső vett részt. Többségük hosz­szú ideje nem talált munkát, de voltak köztük olyanok is, akiket a gyes után nem vettek vissza. A program ingyenes volt, s a je­lentkezők mintegy nyolcmillió forintos képzési díját a pályáza­ti forrás fedezte. A résztvevők gyakorlati képzésének egyik helyszíne a Kaposi Mór Oktató Kórház volt, a másik az Ezüstju­har nyugdíjasház. F. Szarka Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom