Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-22 / 299. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK 7 VILÁGTÜKÖR Második napja tart a tömegközlekedési dolgozók sztrájkja New Yorkban. A városban naponta 7 millióan utaznak tömegközlekedési eszközzel. Különösen azért súlyos a helyzet, mert megkezdődött az ünnepek előtti nagy bevásárlás. Az emberek többsége gyalog vagy biciklivel próbál meg közlekedni, mivel az ut­cák a nagy forgalom miatt szinte járhatatlanok. Michael Bbomberg, a város polgármestere szerint a sztrájk naponta 400 millió dolláros kárt okoz a városnak. A polgármester a sztrájk elleni tiltakozásul csatlakozott azokhoz az emberekhez, akiknek a dermesztő hidegben gyalog kell átkelniük a Brooklyn-hídon. Terroristának nevezték George Busht Terroristának nevezte George W. Busht, az Egyesült Államok elnö­két Evő Morales, Bolívia frissen megválasztott elnöke. A dél­amerikai állam első indián szár­mazású vezetője az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak adott inter­jújában kijelentette, hogy csak egyetlen terroristát ismer, még­pedig Bush személyében. A bolíviai kormány az elnöki nyilatkozat után „kárenyhítés­ként” arra hivatkozott, hogy az elnök szövegét félreértelmezték, amikor a spanyol szavakat arab­ra fordították. „Nem emlékszem rá, hogy az elnök mondott volna ilyet” - közölte az új elnök kor­mányszóvivője. Bolívia és Dél-Amerika első in­dián származású elnöke megvá­lasztása utáni első sajtóértekez­letén kilátásba helyezte: meg fog­ja akadályozni, hogy Washington a kábítószer-csempészet elleni küzdelem ürügyén erősítse ka­tonai jelenlétét Bolíviában. Ugyanakkor magasztalta Fidel Castro kubai és Hugó Chávez ve­nezuelai vezetőt. Mind Castro, mind Chávez rendszeresen, éles szavakkal szokta bírálni Wa­shington politikáját. ■ F. K. Egy-nullára vezet Darwin a Biblia ellen A bíróságnak kellett döntenie a szülők és az iskola között az Egyesült Államokban, a tanárok ugyanis azt tanították, hogy a vi­lág bonyolultsága csak azzal ma­gyarázható, hogy azt egy maga­sabb rendű szellem tudatosan megtervezte és létrehozta. Az „intelligens tervezés” elméletét egy éve oktatták a pennsylvaniai Dover város iskolájában. A bíró­sági döntés szerint ezentúl az amerikai állami iskolákban csak az evolúcióelméletet oktathatják a biológiaórákon. A bíró szerint az „intelligens tervezés” hívei vallásos tartalmat akartak elrej­teni a teória mögött. Ezzel sérül­ne az állam és az egyház külön­választása, ami alkotmányelle­nes. Az úgynevezett „intelligens tervezés” elméletet egyébként az Egyesült Államok számos nem állami iskolájában párhuzamo­san tanítják a Charles Darwin- féle hagyományos evolúciós el­mélettel is. ■ F. K. A román pártok leginkább a kulturális autonómia fogalmát kifogásolják a kérdéses törvényben, de sajnos a jogszabállyal kap­csolatosan még maguk a magyarok is megosztottak. Lukács János, Kolozsvár A romániai kisebbségügyi tör­vény az egyik legkeményebb diót jelenti a kormánykoalíció számára - vélekedett az utóbbi időkben több bukaresti politoló­gus és újságíró. Az RMDSZ által kidolgozott tervezetet korábban kormányjavaslatként terjesztet­ték a parlament szakbizottságai elé, a sürgősségi elfogadásra azonban éppen a koalíciós part­nerek miatt nem kerülhetett sor. Azóta szinte valamennyi párt - kormányon lévők és ellenzékiek - egymást túllicitálva igyekszik fogást találni a törvénytervezet szövegén, így próbálva növelni a népszerűségi mutatókat. A tör­vénytervezet elfogadásának esé­lye egyre távolabbivá válik, a je­lenlegi állás szerint az alapfokon megkeresett szakbizottságok­nak csak jövő év február 15-ig kell jelentést tenniük a jog­szabályról. A román pártok által legin­kább kifogásolt részek közé tar­tozik a kulturális autonómiára, konkrétan pedig az autonómia­tanácsok létrehozására vonatko­zó fejezet. A törvény által létre­hozandó autonómiatanácsok ugyanis vétójoggal bírnának va­lamennyi kisebbségi kérdésben, többek között például a kisebb­ségi intézmények vezetőit sem lehetne kinevezni az autonómia­tanács jóváhagyása nélkül. Ez - állítják a román politikusok - az állammal párhuzamos struktú­rákat teremtene, amely nem egyezik meg sem a hazai, sem a nemzetközi joggyakorlattal. Az RMDSZ szerint viszont ha nem sikerül a törvény által bizo­nyos jogköröket átvenni az ál­lamtól, semmi értelme csupán a jelenlegi helyzetet kodifikálni. A négy koalíciós párt - PD, PNL, PC és RMDSZ - vezetői legutóbb hétfő este konzultáltak a kérdés­ben, a patthelyzetet viszont nem sikerült feloldani. Némileg bonyolítja a helyze­tet, hogy az erdélyi magyarság sem egységes a kérdést illetően, a Magyar Polgári Szövetség ugyanis kevesli a kisebbségügyi törvényben rögzítendő jogokat, ezért elutasítja azt. A Szász Jenő vezette politikai csoportosulást így könnyűszerrel nevezheti az RMDSZ vezérkara a Nagy-Romá- nia párti Gheorghe Funar barát­jának, mélyítve ezáltal az erdélyi magyarságon belüü ellentéteket. A kisebbségi törvény egyik érzékeny pontja a kulturális autonómia kérdése, amelyet az elmúlt héten megfogalmazott jelentésében az Európai Unió is szorgalmazott. A román sajtó egyértelműen a brüsszeli ma­gyar képviselők sikerének tulaj­donítja azt, hogy a kifejezés bekerült a jelentés végleges szövegébe, amelyet a román kormány is elfogadott. Újratárgyalnak az iráni atomprogramról becsben ismét megkezdték a tárgyalásokat az iráni atomprogramról. Az Európai Unió képviselői szeretnék elérni, hogy Teherán mond­jon le az urándúsításra vo­natkozó terveiről. Ezért cse­rébe átfogó együttműködési megállapodást ajánlanak a közép-keleti iszlám állam­nak. Közben az iráni kül­ügyminiszter ismét kijelen­tette: országa ragaszkodik a saját dúsítás jogához. Embereken tesztelik a madárinfluenza-oltást Kínában 120 önkéntesen kezdték meg a madárinf­luenza elleni oltás tesztelé­sét. A kísérletek több mint kilenc hónapig tartanak, de a beoltottak első csoportján már három hónap múlva észlelik az eredményeket. Kínában több mint harminc helyen fedezték fel a madár­influenza emberre is veszé­lyes változatát, és több halá­los áldozata is volt a kórnak. A palesztinok mentették meg a két tanárt A palesztin hatósáö fegyve­resei szabadították ki azt a két külföldi tanárt, akiket tegnap délelőtt raboltak el fegyveresek a Gázai övezet­ben. Az ausztrál és holland tanárt a Népi Front Paleszti­na Felszabadításáért rabolta el. Minden valószínűség szerint váltságdíjat akartak követelni értük. Oszama bin Laden már nem az al-Kaida vezére már nem Oszama bin Laden irányítja az al-Kaidát - állí­totta Donald Rumsfeld ame­rikai védelmi miniszter, aki szerint a szaúdi vezér való­színűleg az afganisztáni-pa­kisztáni határ térségében bujkál. Rumsfeld szerint ennek ellenére is el fogják kapni a terroristavezért. Oszama bin Ladent vádolják a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások meg­szervezésével. A szaúdi milliomos azóta bujkál a pakisztáni hegyekben. @ további hírek: www.reggel.hu Másokkal működik, csak a magyarokkal nem miközben a román politika je­lentős része hallani sem akar a magyaroknak kedvező ki­sebbségügyi törvény elfogadá­sáról, több ízben is hangosan követelik a szomszédos orszá­gokban élő románok jogainak tiszteletben tartását Az állami alapokból finanszírozott ma­gyar egyetemmel kapcsolatban például több ízben is elhang zott: akkor fogják megadni, amikor Magyarország is egye­temet létesít az ott élő, alig 20 ezer főt számláló románság nak. Románia egyébként vala­mennyi moldovai állampolgár­nak lehetőséget biztosít arra, hogy saját kérésére megkapja a román állampolgárságot is. Ugyanakkor a román állam részéről heves tiltakozást váltott ki az a tavalyi magyar kezde­ményezés, hogy a határon túli - erdélyi - magyarok magyar ál­lampolgárságot kaphassanak. Újra a vádlottak padján a diktátor irak Szaddám Húszéin: megkínoztak az amerikai katonák Tegnap folytatódott Szaddám Húszéin volt iraki elnök pere Bagdadban, amelyet december 7-én - alig két és féi órás meg­hallgatás után - napoltak el, mi­után az exdiktátor megtagadta a tárgyaláson való részvételt. Szaddám Húszéin szerdán ar­ra panaszkodott, hogy az ameri­kai katonák megkínozták. „Min­den porcikámat összeverték, a testem minden pontját sebesülé­sek borították” - mondta az ira­ki exdiktátor a bíróság előtt. Az Egyesült Államok bagdadi nagy­követe ezt cáfolta. A jelenlegi per tárgya a síiták lakta Dudzsail faluban elkövetett 1982-es vérengzés, amelyet egy Szaddám Húszéin elleni me­rényletkísérlet miatti megtorlá­sul hajtott végre a volt elnök biz­tonsági szolgálata. A tegnap tanúvallomást tevő férfi a történtek idején 14 éves volt. A Szaddám ellen megkísé­relt sikertelen merénylet után a biztonságiak betörtek a házuk­ba, körbeállították családját, és verések közepette igyekeztek szóra bírni őket. Később min­denkit bevittek a Bagdad mellet­ti Abu Graib börtönbe. A börtön­ben több testvére is életét vesz­tette. Korábbi tárgyalásokon a ta­núk meséltek a börtönökben folytatott kínzásokról. Szaddám Huszeint és hét vádlott-társát valószínűleg halálra ítélik. ■ Farkas K. Szaddám Húszéin pere megnyugtatja és összekovácsolja az Irakiakat Izrael megakadályozza a palesztinok szavazását Izrael meg fogja akadályozni, hogy a Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinok leadják szavazatai­kat a január 25-re kiírt palesz­tin parlamenti választásokon. A Háárec izraeli napilap szerint a zsidó állam kifogásolja, hogy a Palesztin Hatóság engedélyezi a Hamász szervezet részvételét a választásokon. „Az izraeli ál­lam nem szándékozik megen­gedni, hogy saját szuverén terü­letéről szavazatokat adjanak le egy terrorszervezetre” - indokol­ták a tervezett intézkedést a Háárecnek nyilatkozó tisztség- viselők. Palesztinok a felvetésre ki­jelentették, hogy amennyiben ez az izraeli kormány szándéka, akkor egyáltalán nem rendezik meg a voksolást. „Ha Izrael való­ban ezt tervezi, akkor a Palesz­tin Hatóság törli a január 25-i választásokat” - mondta Nabíl Saat tájékoztatási miniszter. Az 1993-ban megkötött meg­állapodás értelmében a kelet-je- ruzsálemi palesztinok jogosul­tak részt venni a palesztin vá­lasztásokon. Izrael nem véleüe- nül aggódik, ugyanis a Hamász jelentősen előretört több helyha­tósági választáson, és esélye van a parlamenti választások meg­nyerésére. Az eddig kormányzó Fatah párt egymással rivalizáló csoportjai a közelmúltban össze­fogást hirdettek a Hamász ellen. ■ Farkas Károly Patthelyzet Romániában Bukarest Kemény dió a kisebbségügyi törvény a koalíciónak

Next

/
Oldalképek
Tartalom