Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 50. szám

jfflllIlM 2005. december 18., vasárnap MUVESZBEJARO 17 Tim Allén mint Tálapu évről évre visszatér a képernyőkre. Az 1994-ben született mozimese úgy fest, „századszor” is eladható nálunk • • Ünnepnapok a képernyőn A Győzike-show nézettség terén egymaga legyűrheti a komplett karácsonyi és szil­veszteri programot. Legalábbis az RTL Klub programigazgatója ezt jövendöli. A kon­kurens TV2-nél sem nem várnak csodát, ám úgy érzik, az ünnep presztízskérdés. Micimackó nélkül elképzelhetetlen a gyerekek számára a téli szünet Közszolgálati karácsony A Magyar Televízió karácsonyi kínálata a régi idők hangulatát ötvözi a modernnel, gyerekmeséket és romantikus drámákat egyaránt műsorra tűz. A Süsü, a Pom-pom, a Micimackó és a Toy story egyértelműen a ki­sebbek igényeit elégíti ki, illetve a nosztalgiázni vágyókét Az Értelem és érzelem alkalmas film arra, hogy ünnepi hangulatot teremtsen - a sze­reposztás parádés: Emma Thompson, Kate Winslet, Hugh Grant, Alán Rickman. A zenei csemegét többek között Varnus Xavér, a Budapesti Operettszínház, valamint a Nox szolgáltatja. A két ünnep között Forrest Gump és Büszkeség és balítélet nevetteti-ríkatja a közönséget Érdekes­ség, hogy az M2-n szilveszterkor a Kultúrházba kapcsolnak, ahol Szu- permen, a szómén búcsúztatja az óévet olyan sztárok társaságában, mint Horgas Eszter, Al Di Meola, Gállá Miklós és Terry Gilliam. A programpaletta csak első ránézésre „ütős”: Ha figyelmesebben át­böngésszük, arra jut­hatunk: sok az ismerős film­cím, a konzervprogram, kevés a kivételesnek ígérkező műsor, a jónak tetsző ötlet. Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója nem titkolja: a televíziós csator­nák számára mindig nehéz idő­szak a tél. A „bolt” januárban megy a legkevésbé, ám már ilyentájt is egyre kisebb a más­kor méretesnek mondható rek­lámtorta. - A karácsonyt azért mindig precízen megtervezzük. Ez most sem történt másként. Azt hiszem, gazdag a palettánk: a Disney-filmektől A kis herceg­nőig, a Recept Klubtól a Lostig terjed - rögzíti Kolosi. A kérdés­re, hogy illő-e karácsonykor is műsorba iktatni egy olyan alko­tást, ami egy repülőgép-baleset után egy távoli szigeten játszó­dik, ahol embertársaink mo­mentán túlélősdit játszanak, a programigazgató azt felelte: megbontani nem lehet egy ki­alakult, a nézők számára meg­szokott műsorrendet. Szenteste egyébként a Télapu kerülhet te­rítékre, de pereg majd Made- line, a csínytevő csitri nagy ka­landja is. A TV2 rajz- és animációs fil­mekkel, családi és tinivígjáté­kokkal zsúfolta tele ünnepi programját. Amíg a szülők a ka­rácsonyfát öltöztetik, a kicsiket bátran leültethetik az indián kis­fiú kalandjai elé (Szilaj, a vad völgy paripája). A szentestéhez Z, a hangya és Shrek, valamint a Bazi nagy görög lagzi forróvérű nagy családja asszisztál. Kará­csony első napján a Megasztár vigaszágasai és döntősei élőben szórakoztatják a doboz előtt ülőket, 26-án a Flinstone család, valamint Tóm Hanks és Meg Ryan kettőse (A szerelem hul­lámhosszán) látható. - A kará­csony és a szilveszter közötti időszak reklámbevétel szem­pontjából nem túl erős perió­dus, hiszen a nagy hirdetők de­cember 20-án lezárják hirdetési évüket - ismeri el Poich Lóránd, a TV2 programigazgatója. - Ugyanakkor megéri befektetni a saját gyártású szilveszteri mű­sorokba, hiszen szórakoztató produkcióival a TV2 igyekszik elnyerni a nézők kiemelt figyel­mét - nyomatékosítja. Poich szerint az év utolsó napjának TV2-es programjai egyfajta kira­katát képezik az egész éves mű­sorfolyamnak, ugyanakkor presztízskérdés is, hogy egy csatorna mennyire erős szóra­koztató csomaggal búcsúztatja az óévet. Kolosi Péter ugyanakkor ki­jelenti: a szilveszter más kate­gória, mint a karácsony. - Nem csinálunk belőle ügyet - infor­mál. S hogy miért nem? A prog­ramigazgató őszintén kimond­ja: a szilveszteri műsor olvasa­tukban kifejezetten szocialista televíziós kategória. Kereske­delmi szempontból pedig telje­sen érdektelen időszak. Aki ugyanis megteheti, ezen az éj­szakán buliból buliba vándo­rol... Bánky-Szabó Z. I Mágikus vakáció a mesevárban RÉGEN LÁTTUK DJOKO ROStCOT, aki nélkül egykoron nem készült magyar játékfilm. Most azonban feltűnik a Black Rose vár titka című gyermekjátékfilmben, amit tegnap mutatott be az MTV, s amiből már legyártották a karácsonyi DVD-t. A ki­csiknek szóló mozit Petényi Katalin és Kabay Barna jegyzi. A mágikus világot idéző film békésen, erőszakmentesen „oko­sítja” a gyerekeket úgy, hogy a mese hagyományos elemeit ötvözi a ma divatos mesekellékekkel, komputeranimációkkal. A kalandos film egy középkori vár különös világába invitálja a nézőt, miközben egy nyári vakáció izgalmas sztoriját meséli el. Lord Lennox karizmatikus tudós várában hirtelen megjelenik a game boy játékokon felnőtt két tizenkét éves kisfiú. S feltűnik benne Samantha, a kardfogú tigris, Ellie, a minimamut, Lilith, a mágikus madár. És persze a jó öreg Djoko Rosic. Ókori fejedények Afrikából, Ázsiából A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBA érdemes lesz elrándulni az ünnepek alatt. A művészet eme szentélyében a római császár­kor késő időszakából származó négy kancsót láthatunk az Év­szak Műtárgya című kiállítássorozat tárlatán. A három fej alakú és egy emberi arccal díszített, a Földközi-tenger partvidékéről származó műtárgyakat az elmúlt években vásárolták. A Krisztus után 150-300 között készült tárgyak Észak-Afrikában illetve Kis-Ázsiában készültek. Az ún. fejedények azonban már a hel­lenisztikus korban ismertek voltak, és a Krisztus utáni 2. század­| bán jöttek újból divatba, elsősorban Kis-Ázsiában és a Római Bi­rodalomnak a mai Tunézia, Líbia területére eső tartományában. Méregdrága boszorkánymese, busás haszon CSÜTÖRTÖKÖN startol a ma­gyar mozikban a Narnia króni­kái: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény elnevezé­sű különleges és természete­sen méregdrága Disney-mozi. C. S. Lewis klasszikus mese­regényéből a Shrek-filmeket jegyző Andrew Adamson ren­dezett ezúttal pazar kiállítású filmet. A forgalmazó alighanem joggal vár kasszasikert, hiszen ez eddig sehol nem maradt el. A látványos fantasy Ameriká­ban busás - 67,1 millió dollá­ros - bevételt ért el mindjárt az első héten. A csodás mesefilmet, amelyet korhatárra való tekintet nélkül érdemes megnézni, 150 millió dollárból hozta össze a hollywoodi álomgyár. Ki nyeri az Arany Glóbuszt? AZ ITTHON MOSTANSÁG bemutatásra kerülő amerikai filmek közül három esélyese az Arany Glóbusznak. Peter Jackson és Steven Spielberg a legjobb rendezőnek járó trófeáért verse­nyezhet; előbbi a King Konggal, amely szerda óta forog a honi mozikban, és James Newton Howard gyönyörű muzsikájának köszönhetően a legjobb eredeti filmzene kategóriában is ka­I pott jelölést. Spielberg pedig a részben hazánkban forgatott Münchennel szállhat harcba (magyarországi bemutató: 2006. január 26.). Ez utóbbi film forgatókönyvének írói, Tony Kusher és Eric Roth szintén versenyre kelhet a Glóbuszért. A Jane Austen regényéből készült Büszkeség és balítélet ugyanis a legjobb mozi lehet a vígjátékok és musicalek mezőnyében. I Telharmónium-koncert forródróton át A TELHARMÓNIUM NEVŰ „hangszert” egy Cahill nevű ameri­kai úr találta fel az 1800-as évek végén. A furcsa képződményt mégis csak száz éve mutatták be New Yorkban. A telharmóni- um valójában egy több oktáv hangterjedelmü és négy regiszte­res (négyféle hangszínben megszólalni képes) óriás orgona, amelynek jellegzetes búgó hangját forgó óriás dinamók keltik. Ugyanezen elv alapján készült el néhány év múltán a Ham­mond orgona. A hippizenekarok kegytárgyát Budapestre a het­venes években Rhoda Scott hozta el. S most (december 29- én) újra szólhat a telharmónium, mégpedig az Óbudai Társas Körben. Akár telefonon is „rácsatlakozhatunk” a koncertre, eh­hez elegendő feltárcsázni a 06 1 480-3480-as számot. A világot japán tradicionális hangszerekkel, wadaiko dobokkal járják Yamato síppal, dobbal Két karácsonyi bejgli bekebele­zése között érdemes a DVD-leját- szóba csúsztatni a Yamato most megjelentetett csúcsmoziját. Nem árt „edzeni” a retinákat és hallójáratainkat sem, hiszen a ja­pán társulat február 17-én és 18- án újra a Budapest Kongresszusi Központban, majd márciusban a debreceni Főnix Csarnokban szerepel. Emlékezetes, hogy 1999 tavaszán a Yamato dobosai Európa hallgatóságának szívébe örökre belopták magukat. Tur­nék sorjáztak az öreg kontinen­sen, de bejárták a tengerentúlt is. A társulat nemrég Kínában, Dél-Koreában, Indonéziában és Szingapúrban szerepelt, mint ahogy a dél-amerikai turné is ütősre sikeredett. Előadásaikat eddig több mint egymillió em­ber kémlelhette világszerte. S hogy mitől érdemelnek kü­lön is kalaplengetést? Mert a produkcióikban merészen ötvö­zik a tradicionális dobokra épü­lő (köztük egy több mint 400 éves fából készült odaiko dob) japán zenei motívumokat a leg­modernebb látványtechnikai showelemekkel. Vagyis ha kell, populárisak, ha kell, a szent rí­tus, az ősi titok éltetői, átörökí- tői. A Yamato tagjai olyan elkötelezett hangszeresek, akik­nek harcias energiája a szamu­rájok virtusát idézi elénk. Az ember nagyságú taiko dobokon játszó zenésznek például nem­csak az ütők ügyes forgatására, hanem fizikai erőnlétének fenn­tartására is nagy szüksége van. A Yamatót amúgy Masa Ogawa 1993-ban alapította Naraban, amely város a hagyo­mány szerint a Japán kultúra bölcsője. Előadásaikban a dob ősi ritmusa olykor a szívdobo­gás hangját imitálja. Sz. Z. A. Xavér a prózában is remekel Varnus Xavér első regé­nye, az Átváltozások, a 2005-ös év könyvkiadá­sának csöndes, de leg­biztosabb sikere. Ami­kor a kilencvenes évek közepén a világutazó orgonavirtuóz első könyve jelenik meg, és rövidesen közel 300 ezer kötet fogy el belőle, elfoglalja helyét az irodalmi életben. Vannak, akik idegenkednek, olykor háborog- nak is liberalizmusa miatt, de ol­vassák, gyönyörködnek benne (szándékuk ellenére), vitatkoz­nak is vele. Mert roppant érde­kes, amit ír. Hosszú idő után Xavér re­génnyel jelentkezett. Erre a leg­kevésbé sem számítottak tőle. A magyar szellemi élet doyenje, a 97 éves Fejtő Ferenc így méltat­ja: „Éppen olyan csodálatosan ír, mint ahogy futnak ujjai az or­gonabillentyűkön. So­kan sokféleképpen fe­szegették már ezt a té­mát, de ilyen nagysze­rűen még senki nem ír­ta meg, mint Xavér.” Kabdebó Lóránt iroda­lomtörténész hozzá­teszi: „Nagyszerű re­gény! Szerb Antal, a Kentaur Ka­rinthy Ferencének szelleme és Turauszkasz lelke él benne to­vább. A prózában is remekel.” A könyvnek május óta öt ki­adása kelt el. Kevés szó esik róla, ám tömegek olvassák. Kará­csony előtt megjelept a hatodik kiadás is. Aki pedig szép orgona­zenét akar hallgatni hozzá, kap­csolja be december 25-én éjjel fél 12-kor a televíziót: az Ml akkor közvetíti Xavér karácsonyi kon­certjét a wolverhamptoni Szent János-székesegyházból. Kardos ZoltAn 'S0E3DÖB8I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom