Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 50. szám
2 Közélet, gazdaság, politika 2005. december 18., vasárnaj Lehallgatási botrány Amerikában ÓRIÁSI VIHART kavar Washingtonban, hogy kiderült: George Bush felhatalmazta a Nemzeti Biztonsági Szervezetet arra, kémkedjen amerikai állampolgárok után bírósági felhatalmazás nélkül. A titkosszolgálati csúcsszervezetet a merényletek után hozták létre, és rögtön megkapta ezt a különleges jogkört is, amit mostanáig titokban tartottak. Az ENSZ-biztos Szíriát vádolja AZ ENSZ vizsgálóbizottsá- . gának leköszönő vezetője szerint Damaszkusz áll a Hariri-gyilkosság hátterében, Szíria ismételt tagadá- I sa ellenére. Detlev Mehlis egy szombati lapinterjúban ezenkívül úgy vélte: összefüggés van Rafik Hariri februári meggyilkolása és a hétfőn megölt Sziria-ellenes képviselő, Gibran Tueni ellen elkövetett bombamerénylet között. Nem használtak sugárzó anyagot AZ SFOR BOSZNIAI kötelékeiben szolgálatot teljesítő magyar műszaki kontingens tagjai nem használtak sugárzó anyagot kiküldetésük alatt - mondta Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője egy boszniai szerb lap írása kapcsán. A horvát határon fekvő Orahova falunál a föld sugárzása meghaladja a megengedett mértéket. A környéken korábban a béke- fenntartó haderő gyakorlótere volt. Hamász-gyözelemtől tartanak Izraelben SZILVÁN SALOM izraeli külügyminiszter szerint a szélsőséges Hamász fegyveres szervezet győzelme a január 25-i palesztin parlamenti választásokon 50 évvel visz- szavetné a közel-keleti térséget. Salom hozzátette: Mahmúd Abbásznak, a Palesztin Hatóság elnökének távol kell tartania a Hamászt a választásoktól, mivel a csoport számos halálos végű merényletet követett el Izrael ellen. Elnapolták Orhan Pamuk perét AZ ÍRÓT A TÖRÖK nemzet nyílt megsértésével vádolják, mert egy nyilatkozatában 30 ezer kurd és 1 millió örmény meggyilkolásáról beszélt. A népirtás mindmáig tabutémának számít Törökországban. Pamuk 2005 tavaszán egy svájci újságnak azt mondta: „Egymillió örmény haláláért vagyunk felelősek, és erről még beszélni sem szabad”. A bíróság február 7-re halasztotta a tárgyalást. Komoly nyomás nehezedik Szerbiára BORISZ TADICS, Szerbia elnöke felszólította a kormányt, adjon világos választ arra, hogy Carla dél Ponté, a hágai törvényszék főügyésze az ENSZ Biztonsági Tanácsnak benyújtott jelentésében miért értékelte elég- telennek Szerbia együttműködését. Tadics elmondta: a törvényszékkel való együttműködésért a kormány felelős. Harc az elnöki rezidenciáért Nem felhőtlen a viszony Sólyom László köztársasági elnök és elődje, Mádl Ferenc között. A példátlan eset hátterében az elnöki rezidencia ügye áll. T nformációink szerint komoly feszültség alakult ki a volt és a jelenlegi köztársasá- JL gi elnök között. Lapunk úgy tudja, a nézeteltérés hátterében a Béla király úti rezidencia birtoklása áll. Az augusztusban hivatalából távozó Mádl Ferenc most is az épületeggyütesben lakik, miközben Sólyom László mielőbb szeretne odaköltözni. Az eredeti tervek szerint december elején adta volna át a rezidencia kulcsát Mádl, de közben kiderült: tetőteret húznak azon lakás fölé, amelyet a volt államfőnek vett korábban a Köztársasági Elnöki Hivatal. A budai 120 négyzetméteres társasházi lakás ugyan kulcsra kész állapotban várja a volt államfőt, ám azt az építkezés miatt nem veszi át. Lapunk úgy tudja, Lamperth Mónika belügyminiszter is azt tanácsolta Mádl Ferencnek, hogy biztonsági szempontból célszerűbb, ha az építkezés befejezéséig a hivatalos - Béla király úti - rezidencia lakója marad. Egyébként a volt államfő védelmét két és fél évig a Köztársasági Őrezred biztosítja. Csakhogy úgy tűnik, Lamperth Mónika érveit nem osztja Sólyom László. Ő azt szeretné elérni, hogy Mádl Ferenc mieMádl Ferenc lakásának tetőterét átalakítják, így nem tud még beköltözni az épületbe. Sólyom László viszont már elhagyná a társasházi lakást. lőbb kiköltözzön a rezidenciából. Értesüléseink szerint Sólyom informális csatornákon is eljuttatta kérését Mádl Ferencnek, aki igen' rosszul vette utódja megnyilvánulását. A Sólyomra megneheztelt államfő méltatlannak tartja a helyzetet, annál is inkább, mivel nem tehet a munkálatok elhúzódásáról. Egyébként a kiköltözés Sólyom számára azért is fontos, mivel a beköltözés előtt szeretné felújíttatni az épületet. Úgy tudjuk, a Sólyom házaspár augusztusban már egyszer megnézte a rezidenciát, ám az nem nyerte el tetszésüket. De nem járt sikerrel a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) épületkeresése sem, ugyanis a felajánlott lakásokat Sólyom nem találta méltónak az államfői ranghoz. A jelenlegi államfő azonban szeptemberben úgy döntött: elődeihez hasonlóan ő is elfogadja a Béla király úti épület- együttest. Ekkorra már rendeződött az ingatlan tulajdonjogi helyzete, korábban ugyanis az Orbán-kormány a területet eladta a Magyar Fejlesztési Banknak. Ám a pénzintézet a XII. kerületi önkormányzat egyik döntése miatt nem tudta befektetési céljait megvalósítani, így az ingatlan visszakerült a KVI-hez. Az államfői rezidencia körül még augusztusban is kirobbant egy botrány. Sólyom a KVI-t tette felelőssé, amiért nem biztosított a hivatalba lépése pillanatától méltó lakást, így kénytelen az államtól kapott korábbi épületben élni. Sólyom most is a budapesti Csermely utcai társasházban él. Ezt a lakást egy 1998-as törvény alapján kapta, miután távozott áz Alkotmánybíróság (Ab) elnöki tisztségéből. Erre a célra Medgyessy Péter akkori pénzügyminiszter harmincmillió forintot juttatott a kormány tartalékalapjából, amiből az Áb vett egy XII. kerületi, százhúsz négyzetméteres házat. 2000-ben ez a szabály úgy módosult, hogy csak az államfőt illeti meg hivatali megbízatásának lejárta után is hivatali lakás. A Béla király út rezidencia már hagyományosan államfői lakásnak minősült. Itt élt korábban Göncz Árpád, a rendszerváltozás utáni első államfő is. Göncz- nek jelenleg a Vérhalom téren biztosítottak lakást. Sz. Sz. Körbetartozás: saját akcióba kezdtek a cégek A politikai közélet egyik legfontosabb heti témája volt az építőipari vállalatok körbetartozásának kérdése. Egyes számítások szerint megközelíti a 100 milliárdot az az összeg, amely- lyel a cégek egymásnak vagy alvállakozóiknak tartoznak. Á Fidesz szerint százezer állást veszélyeztet a kialakult helyzet, ráadásul a körbetartozást az állam is gerjeszti azzal, hogy nem fizet időben a beruházások kivitelezőinek. Az építőipari cégek szerint Magyarországon jelenleg nincs olyan jogszabályi háttér, ami rákényszerítené az időben fizetésre a gazdasági élet szereplőit. Morva Gábor, az építőiparban tevékenykedő KÉSZ Kft. sajtószóvivője lapunknak elmondta; a pénzét követelő alvállalkozó inkább nem fordul bírósághoz, hogy a fizetést így kényszerítse ki, hiszen ha az adós csődöt jelent maga ellen, akkor körülbelül két évig biztosan nem látja a neki járó összeget. A gazdaság A késedelmes fizetés gyakorlatát részben az állam, részben a piaci környezet gerjeszti. egészében, de elsősorban az építőiparban így nem is körbetartozás, hanem tartozási láncok alakulnak ki. A késedelmes fizetés gyakorlatát részben az állam, részben a piaci környezet gerjeszti. Az önkormányzatok maradvány- •> képzési kötelezettsége miatt ak- kör sem fizethetnek a kivitelezőknek, ha egyébként náluk van a pénz. A piacot pedig nem köti precedensértékű jogi eljárás, és nincs egészséges önszabályozás sem. Sokszor előfordul, hogy akár 90 nappal a teljesítés után fizetnek a cégek alvállalkozóiknak. Mindez persze a szintén kötelezettségektől szorított kisvállalkozásokat veszélyezteti leginkább. Az alulszabályozott építőiparban azonban még cifrább helyzetek is előfordulnak. A KÉSZ Kft.-nek a szegedi önkormányzattal gyűlt meg a baja né-14 hány évvel ezelőtt - említ egy -p példát a sajtószóvivő. A kivitele- ° zett belvízelvezető rendszert a Körbetartozási lánc van a cégeknél város egyszerűen nem vette át, késéssel vádolta meg a céget, és kötbért követelt. A KÉSZ ugyan végül pert nyert, de a pénzére így is két évet kellett várnia. Amire pillanatnyilag még nincs jogi orvosság, azt a gazdasági élet saját maga próbálja megoldani. Nyár eleje óta létezik egy a teljes gazdaságra szánt, ám jelenleg még csak az építőiparral foglalkozó kezdeményezés, az Eye Watch Fizetési Fegyelem Információs Rendszer. A regisztrációval elérhető, és módosítható, hétnaponta frissülő lista jelzi az ágazat többi szereplőjének, hogy egy-egy cégre milyen fizetési morál jellemző. Ezek után ki-ki eldöntheti, hogy szeretne-e a kérdéses céggel üzletet kötni. Braunmüller Lajos Kifütyülték Kuncze Gábort Nagyváradon Folyamatos bekiabálással zavarták meg Kuncze Gábort péntek este azon a fórumon, amelyet az SZDSZ-elnök kétnapos romániai látogatása végén tartottak. A nagyváradi Ady Endre Gimnáziumban az Egyesült Magyar Ifjak nevű civil szervezet NEM feliratokkal érkezett. Amikor a „magyar” szót kiejtették, vagy Kuncze Gábor megszólalt, hangos taps és bekiabálás zavarta a beszédeket. A fiatalok a magyarországi SZDSZ-es politikust egy- házellenességgel, nemzetárulással vádolták. A rendezvény végén heves szóváltás alakult ki a jelenlévők és Kuncze Gábor között. A rendezvényen az dősebb RMDSZ-tagok és a tiltakozó fiatalok csoportja is szópárbajt vívott egymással - számol be a Duna Televízió. Sz. Sz. Húszmilliót fizettek a népszerűsítő cikkért Húszmillió forintot fizetett a gazdasági tárca azokért a hirdetésekért, amelyek az angliai Financial Times hétfői tematikus mellékletében jelentek meg. Ugyanebben a számban elkülönülten a magyar gazdaságot népszerűsítő írás is szerepelt. A cikkre mint pozitív írásra Gyur- csány Ferenc is hivatkozott hétfői beszédében. A kormányfő akkor visszautasította azokat az ellenzéki felté- telezéseket, hogy a megjelentekért fizetett volna a kormány. Tóth Judit, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szóvivője viszont elismerte: húszmilliót költöttek a hirdetésekre. A Hír Tv-nek kifejtette: „ez egy borzasztóan fontos felület annak érdekében, hogy meg tudjuk mutatni külföld felé, milyen befektetési lehetőségeket kínál Magyarország.” Egyébként a héten Kóka János (SZDSZ) gazdasági miniszter újsághirdetésekben szintén a brit lapra hivatkozva állította: a magyarok ma jobban élnek, mint valaha. Kóka hirdetései összesen 48 millió forintba kerülnek. Sz. Sz. Gráf: időben fizetünk a gazdáknak A héten megérkezett az uniótól az utolsó, ez évre beígért 23 milliárd forint értékű agrártámogatás - jelentette ki Gráf József szakminiszter. Hozzátette: az év utolsó napján a kifizetések technikájában, nagyságrendjében és lebonyolításában az uniós országok között az első három között lesz Magyarország. Gráf szerint ki kell mondani, nagyon rossz a magyar agrárium szerkezete. - Egyharmad növénytermesztés kellene, és kétharmad állattenyésztés nagyjából ahhoz, hogy a mi ökológiai adottságainknak megfelelő szerkezet jöjjön létre - A másik része a dolgoknak, hogy a magyar árunak piac kell. A szemetet ki fogjuk söpörni a boltokból, és a kiváló minőségű árunak helye lesz - tette hozzá. Sz. Sz. Gyurcsány: csökkent a szegénység Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a magunk mögött hagyott 15 'esztendő során először az elmúlt két évben lett kisebb a leggazdagabb és a legszegényebb családok közötti jövedelmi különbség, és csökkent a szegénység. A kormányfő mindezt a baloldali jóléti rendszerváltás sikereként értékelte. Az MSZP tegnapi választmányi ülése után Simon Gábor szólt arról is, hogy a testület elfogadta a párt jövő évi költségvetési irányelveit. Hozzátette: a pénzösszeg nagysága a Magyar Közlönyben olvasható, azt a pártoknak járó állami támogatás és az egyéni felajánlások adták ki. Kifejtette: figyelembe vették, hogy jövőre voksolások lesznek, így a pártnak választási költségvetésre van szüksége. Sz. Sz.
