Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-14 / 292. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 14., SZERDA HAZAI TÜKÖR Csomópontban a sztrádaár spórolnának Szakértők szerint nem szigorúbbak a hazai szabványok Egy-egy csomópont kiépítése milliárdokba kerül. Bár a hazai pályákon európai viszonylatban is sok lehajtó épült, a települések mégis keveslik. HÍRSÁV Járai elszámolta az államadósságot egy vasárnapi interjúban a jegybank elnöke, Járai Zsigmond negyvenmilliárd eurós államadósságról beszélt, ami az elemzők szerint nem valós adat. A szakértők azt vallják, hogy a büdzsé hiánya bruttó 16,1, illetve nettó 1,4 milliárd euró. Az elemzők szerint a cégek és háztartások adósságaival együtt ekkora a devizaadósság. Büntetést fizettetne az MDF a pártokkal kétmillió forintos kampánykeretet javasol az MDF jelöltenként az országgyűlési választásokra. Nemcsak köteleznék a pártokat arra, hogy számoljanak el a Pénzügyminisztériumnak, hanem naponta 30 ezer forintot kellene fizetniük, ha nem teszik meg időben. 3,8 milliárd forint a babakötvényekre az országgyűlés megszavazta a 2006. évi költség- vetésről szóló törvényjavaslat azon módosítását, amely szerint csökkentik az önkormányzatok számára a kötelező tartalékképzés mértékét. A parlament döntése alapján jövőre 3,8 milliárd forintot csoportosít át babakötvényre a szociális tárca. Lemondott a szentendrei polgármester lemondott posztjáról Szentendre polgármestere. Mia- kich Gábor kedden jelentette be döntését, amit politikai összeférhetetlenséggel indokolt. Terveit ugyanis a jobboldali többségű képviselő-testületben nem tudja megvalósítani. Népszavazást akar a SZESZE a támogatásokról népszavazást kezdeményez a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Szervezete (SZESZE) az oktatási és szociális intézmények érték- megőrző állami normatív támogatása érdekében. @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu A kérdés: tényleg olcsóbb lehet a sztráda, ha változtatnak a szabályokon? A kormányfő szerint igen. Europress A gazdasági tárca szerint harmadával olcsóbban építhetők a jövőben az autópályák Magyar- országon, mindehhez azonban a jogszabályi környezetet kell legelőször megváltoztatni. A kormány szerint azért épülnek idehaza 3-400 millióval drágábban - az M5-ös esetében 1,8 milliárd forintért - a sztrádakilométerek, mert részben a szabványok szigorúbbak, másrészt a magyar pályákon több a csomópont, minta külhoni betonszalagokon. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök az Europressnek nyilatkozva azt mondta, azért csak most változtatnak az autópályaszabványokon, mert a nagy rendszerek átalakításához idő kell. „Az előző kormány egyáltalán nem pályáztatott az autópálya-építésekkor. Mi ezt megtettük. Amikor azt láttuk, hogy az ajánlati árak nem csökkennek a várt mértékben, megvizsgáltattuk a kérdést. Kiderült, hogy az autópályacégek kartelleznek, amit a Gazdasági Versenyhivatal ki is mondott. Most jutottunk oda, hogy az árcsökkenés következő lépését tesszük meg: megváltoztatjuk a szabványokat” - jelentette ki a miniszterelnök. A kormányfő keddi interjújában arról beszélt, Európában szokatlan az M5-ös Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakaszának építése: egy 46 kilométeres szakaszon 29 hidat kellett építeni, ami jelentősen emelte a költségeket. Bár lehet, hogy a hazai pályákon lényegesen több a csomópont, a települések szerint még ez sem elég. A Kiskunfélegyháza közelében fekvő Kunszállás képviselő-testülete például azzal adta áldását az M5-ösre, hogy a településnél épüljön csomópont. Erre kormányzati ígéretet kapbár az mo-s, a Budapestet elkerülő körgyűrű mielőbbi kiépítése a főváros alapvető érdeke lenne, 2015-nél előbb szinte biztos, hogy nem készül el a pálya összesen 110 kilométere. Ha az ígéreteknek megfelelően szombaton átadják a sztráda Vecsés és M5-ös közötti szakaszát, akkor is csak 36 kilométer lesz mega 110-ből. A kormány tak, lehajtót azonban nem. Kunszálláson, az autópályától alig 200 méterre üzembe helyeztek októberben egy évi sok tízezer tonna kapacitású malmot: lehajtó nélkül tízezer kamionnyi - 100-140 ezer tonna - termék szállítása terheli majd a környező, gyengébb minőségű utakat. Az M7-es idén nyáron átadott Balatonszárszó-Ordacsehi szakaszán Balatonlellén kavarta a legnagyobb vihart a lehajtó építése. 2004-ben átadták a pályát, s vele együtt a Rádpusztán megépült elágazást. Lelle lehajtó nélkül maradt annak ellenére, hogy a 2002- ben polgármesterré választott Kenéz István szinte az utolsó percig küzdött a módosításért. Az idén átadott szakaszon Balatonlelle az azt ígéri, jövőre az M5-ös építkezésén megspórolt pénzből az M5-ös és M3-as közötti szakaszt építik meg. Az MO-s építkezését 1986-ban kezdték meg, átlagosan évi alig több mint másfél kilométer készült el. Legutóbb a fővárost északról övező települések indítottak pereket, mivel nem szeretnék, ha az autópálya az ő településeik kárára épülne ki. egyetlen település, amelynek nem épült saját lehajtója. A szakértők emellett csak részben támasztják alá, hogy a hazai szabványok drágítják a I sztrádaépítést. A Közlekedés- tudományi Intézet névtelenül nyilatkozó munkatársa szerint az autópályákra vonatkozó hazai szabványok semmivel sem szigorúbbak az európaiaknál. Nem is lehetnek azok, lévén itthon az európai rendszer van érvényben. Az már más kérdés, hogy a tervezés és az egyéb előírások betartása miatt országonként milyen kiegészítőket kell építeni a pályaszakaszhoz. A csomópontok darabja is legalább 1- 2 milliárd többletköltséget jelent. Nyilatkozónk rámutatott, felesleges a hazai építkezéseket összehasonlítani a horvát pályákkal: míg utóbbinál minimális a csomópontok száma - a cél ott az volt, hogy a tengerpartig lehessen minél egyszerűbben eljutni -, addig például az M7-es pályán közel húsz kilométeren- | ként vannak csomópontok. A j szakember szerint biztos, hogy ha az M5-ÖS kilométerenként 1,8 milliárdból épült meg, akkor az M7-es további szakaszai ennél is drágábbak lesznek, mivel a domborzati viszonyok az Alföldön lényegesen kedvezőbbek. A Volán is leáll, ha Ferihegyen sztrájkolnak Kétórás szolidaritási sztrájkot hirdetnek a Volán-társaságok buszsofőréi, ha a Ferihegyi reptér dolgozói sztrájkba lépnek - tudta meg lapunk Varga Tibortól, a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének elnökétől. Erről szóló szolidaritási közleményüket huszonnégy órán belül kiadják. „A Budapest Airport Rt. (BA) üzemeltetési jogának eladásával a kormány példátlanul kiszolgáltatott helyzetbe hozta a reptéri munkavállalókat” - indokolta a lépést Varga. A Közlekedési Munkástanácsok Szövetségének egyébként tagszervezete a reptéri sofőröket és a forgalmi rampatiszteket tömörítő két szakszervezet, amely kedden tíz órakor kezdte meg a sztrájktárgyalásokat a BA vezetésével. „Kedden a két félnek abban sikerült megegyeznie, hogy hírzárlatot rendelnek el” - mondta Hilmer Sándor,' a ferihegyi érdekképviselet szóvivője. A sztrájkbizottság hétfői határozata alapján két pontban foglalta össze követeléseit. Az első pontban a bérigényük szerepel. A második részben az üzemeltetési jog brit BAA-nak való eladása után több évre követelnek foglalkoztatási garanciát a dolgozóknak. Érvelésüket arra építik, hogy ha az üzemeltetés eladható 75 évre, akkor a foglalkoztatás garantálása is szólhat egy évnél hosszabb időszakra. ■ A reptéri dolgozók foglalkoztatásuk garantálását követelik. Pánikot és felháborodást keltett a dolgozók körében a Nép- szabadság keddi információja. Eszerint a Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatot folytatott annak kiderítésére, hogyan szivároghattak ki 2003-ban és 2004-ben nemzetbiztonsági érdeket sértő információk a BA-tól. A cégnél belső vizsgálat indult. Értesülésünk szerint Hárskúti János vezérigazgató figyelmeztetésben részesítette Kovács Zoltán szak- szervezeti vezetőt, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) ferihegyi megbízottját. Palkovics Imre, a MOSZ elnöke lapunknak elmondta: szerdán sajtótájékoztatót tartanak, amelyen a szakszervezet nyilvánosan tiltakozik a „csendőrállami módszerek” ellen. Hárskúti Jánost lapzártánkig nem értük el. ■ Izing Antal Perek lassítják az MO-s teljes kiépítését MSZP: Hollós a Fidesz nyomására visszakozott Körbeszidják egymást a pártok a tartozásokért Stop a népességcsökkenésre? mesterséges megtermékenyítés A szingli is lehet anya Visszavonta a Magyar Rádió munkatársainak nyugdíjazásáról szóló döntést a rádió két al- elnöke, Hollós János és Gőblyös István. A kuratórium elnökségének felhatalmazására egy hete kezdeményezték, hogy a rádió váljon meg több mint száz munkatársától. „Visszaállítottuk a jogviszonyokat, leállítottuk a nyugdíjazást” - mondta Hollós. A rádió alelnöke „a történtek után úgy érezte helyesnek”, hogy lemondjon az Aktuális Főszerkesztőség vezetéséről. Agárdi Péter, az MSZP által delegált kuratóriumi elnökségi tag szerint a Fidesz „mindent bedobott” a döntés visszavonásáért, Orbán Viktor személyesen járt el ennek érdekében az al- elnöknél, akit állítólag a polgári körök mozgósításával is megfenyegettek. Minderre Hollós nem kívánt reagálni. Pető Iván, az SZDSZ képviselője is elfogadhatatlannak tartja, hogy Hollós. Orbán Viktorral történt találkozója után visszavonta döntését, amely a szabad demokrata politikus szerint racionális és gazdaságilag indokolt volt. A Fidesz megkeresésünkre nem nyilatkozott az ügyben. ■ Bánky Bea Áder János, a Fidesz frakcióvezetője arra kíváncsi: a kormány ad-e törvényi garanciát arra, hogy nem tartja vissza az áfakifizetéseket, és az állami megrendelések teljesítése után azonnal fizessen az állam. „Orbán Viktor szavainak hitele a huszonnégy órát sem éri meg, ugyanis a Fidesz elnöke és egész frakciója nemet mondott a körbetartozások kezelését célzó módosító javaslatra” - jelentette ki Gál J. Zoltán MSZP-s honatya. A szocialisták szerint uniós előírásokba ütközik az a Fidesz- kezdeményezés, hogy a vállalkozóknak a ki nem fizetett számlák után ne kelljen befizetniük az áfát. ■ É. S. ■ Visszavonták a rádiósok nyugdíjaztatását. Meglepő fordulatot vehet a meddő nők gyermekvállalásának procedúrája a parlamentben. Az indítványt még novemberben terjesztette be Mézes Éva szabad demokrata politikus. Eredeti célja az volt, hogy egészségügyi törvény szülessen, hogy mesterséges megtermékenyítéssel tegyék lehetővé a meddő nőknek a gyerekvállalást. „A kormány azonban egy meglepő, de pozitív javaslattal állt elő: foglalkozzunk összességében az egyedülálló nők gyermekvállalásával” - mondta el a beterjesztés előzményeit lapunknak a liberális politikus. A javaslat szerint az egészséges, ám pár nélküli nőknek is lehetővé tennék a mesterséges megtermékenyítéssel való gyerekvállalást. Mézes Éva sem tartja szerencsésnek, ha egy gyermek nem teljes családba születik. Az SZDSZ- es politikus szerint csonka családba még mindig jobb születni, mint világra sem jönni. Nem lehet szemet hunyni afelett, hogy hazánkban is egyre kevesebb házasságot kötnek, és egyre magasabb a válások aránya. Mézes Éva szerint igen jó esély van arra, hogy indítványát a jövő héten elfogadja a parlament. így akár negyed éven belül lehetőségük lesz az egyedülálló nőknek arra, hogy törvényes keretek között így vállalhassanak gyereket. ■ D. Á. Meddő nők is vállalhatnak gyereket