Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-10 / 289. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 10., SZOMBAT HIRDETÉS A biztos jövő - üzemidő-hosszabbítás a paksi atomerőműben Magyarországon az atomenergetikának hosszú és mozgalmas története van. Az első államközi egyezményt egy atomerőmű létesítéséről még 1966-ban kötötték, majd 1967-ben született döntés a telephelyről - idézi a kezdeteket Hamvas István, a paksi atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese. A tereprendezési munkák 1969- ben kezdődtek, de az építkezést 1970-ben leállították a szénhidrogén program megvalósítása miatt. Az olajválság kijózanító sokkja után 1974-ben a beruházás újraindult. Az első évek bonyodalmai után a magyar atomerőmű további történetét már az egyenletes munkavégzés jellemzi. A beruházás előrehaladtával 1976-ban megalakult a Paksi Atomerőmű Vállalat, amelynek bázisán jött létre a létesítményt ma is üzemeltető Paksi Atomerőmű Részvénytársaság. A négy blokk építése párhuzamosan haladt, ami hatalmas szervezőmunkát igényelt. Volt olyan időszak, hogy több mint tízezer ember dolgozott az építkezésen. Végül is a blokkok sorra üzembe léptek, és 1987-ben már mind a négy reaktor működött. Az építkezés időszakát a felkészült orosz műszaki gárda és a fogékony hazai szakemberek együttműködése jellemezte, akiknek minőségi munkája megalapozta a későbbi sikeres üzemelést. Fontos tényező volt, hogy az üzembe helyezést a leendő üzemeltető végezte. Már kezdetben nagy hangsúlyt kapott a szigorú működési szabályokon, utasításokon és eljárásokon alapuló üzemeltetési rend, valamint a személyzet rendszeres képzése, illetve továbbképzése. Az elmúlt huszonkét év alatt a paksi atomerőmű a legnagyobb magyar villamosenergia-termelővé vált, tartósan biztosítja az ország áramtermelésének 36-38%-át, és meggyőzően bizonyította, hogy a biztonság tekintetében semmivel sem marad el a világ hasonló korú atomerőműveitől. Erre a következtetésre jutott az 1984- 1997 között lezajlott 18 független nemzetközi felülvizsgálat is. Az ország viliamosenergia-ellátásá- nak hosszú távra szóló tervezésekor sok szempontot kell figyelembe venni - mondja Hamvas István. A hazai vil- lamosenergia-rendszer 2004-ben készített, közép- és hosszú távú kapacitás-prognózisa felmérte azt, hogy mekkora további termelői kapacitásra lesz szüksége az országnak 2020-ig. Számítások szerint a következő 15 évben a hazai erőműparkot a leálló erőművek pótlása és a növekedő fogyasztási igények miatt összességében 6000 MW teljesítménnyel kell bővíteni. Amennyiben a paksi atomerőmű üzemidejét nem hosz- szabbítanánk meg, még további 2000 MW kapacitású új erőművet kellene építeni 2012 és 2017 között. Ezzel kapcsolatban a Magyar Energia Hivatal a következő megállapításra jutott: ....az atomerőmű termelése nélkül komoly nehézségekbe ütközne a villamos energia igények kielégítése az elkövetkező évtizedekben”. Ha az atomerőművet szén- vagy gáztüzelésű erőmű váltaná ki, akkor az ország nem tudna eleget tenni a kedvezőtlen éghajlati változások megelőzését szolgáló környezetvédelmi kötelezettségeinek, mivel az erőművi széndioxid kibocsátás 66, illetve 28 százalékkal növekedne. A szakértők és tudományos körök ajánlása alapján Magyarországon valamennyi meghatározó politikai erő egyetért az atomerőmű üzemidejének meghosszabbításával. A Parlament legutóbb 2005. november 21- én fejezte ki támogatását, és az ország vezetői úgy vélték, hogy a paksi atomerőmű működése az ország számára mind energetikai, mind környezetvédelmi, mind pedig gazdasági szempontból nélkülözhetetlen rövid és hosszú távon egyaránt. A paksi atomerőműnél a jövő stratégiai célja az, hogy az eredetileg tervezettnél hosszabb ideig tartó üzemelés a biztonság és a versenyképesség fenntartásával valósuljon meg. Az üzemidő-hosszabbítás lehetőségét sokoldalú vizsgálatok során elemezték, melyek eredményeként megállapították, hogy az üzemidő kiterjesztésének műszaki akadálya nincs. A húsz évvel meghosszabbított működés jól megtérülő befektetés, és ez a megoldás nyújtja a legmagasabb tulajdonosi jövedelmet is. Az üzemidő-hosszabbítást erős versenykörnyezetben kell megvalósítani, hiszen mind az áramkereskedelem, mind pedig a napi működés során fontos szerepet játszik a liberalizált piaci verseny. Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk fokozott követelményeket támaszt a műszaki és biztonsági színvonal fenntartásában, valamint a környezetvédelmi elvárások teljesítésében. 2004-ben a paksi atomerőmű volt a legnagyobb és legolcsóbb villamosenergia-forrás a hazai áramellátásban. Az elért előny megtartásában fontos tényező még a paksi blokkok tervezett teljesítménynövelése. Az üzemidő-hosszabbítás kapcsán nagyon fontos megérteni és belátni azt - hangsúlyozza Hamvas István -, hogy nem nagyszabású beruházási feladatok sorozatáról, hanem döntő részben műszaki elemző, mérnöki munkáról van szó. Ennek eredménye az a megállapítás, miszerint a biztonsági funkciók folyamatos biztosítása mellett a jelenlegi napi üzemeltetési gyakorlat lehetővé teszi a további 20 éves üzemeltetést. Az üzemidő-hosszabbítást a magyar nukleáris hatóság - az Országos Atomenergia Hivatal - engedélyezi. Az engedélyezés két lépésben történik: először az üzemidő-hosszabbítás programját kell benyújtani a hatósághoz, majd pedig magát az üzemeltetési engedélyt kell megkérni a tervezett üzemidőre érvényes engedély lejárta előtt egy évvel. Eközben be kell szerezni a kiterjesztett üzemidőre vonatkozó környezetvédelmi engedélyt. Az, hogy a paksi atomerőmű nem harminc, hanem ötven évig fog működni, számos előnnyel jár. Ezek közül - Hamvas István szerint - a legfontosabbak a biztonság, a környezetvédelem, a radioaktív hulladékok elhelyezése, az energiaellátás, a gazdasági hatékonyság és a társadalmi hatások területén jelentkeznek. A hosszabb működés csak úgy lehetséges, ha a Paksi Atomerőmű Rt. az új nukleáris biztonsági szabályzatok eddiginél szigorúbb előírásait betartja, ha a berendezések élettartamgazdálkodásában, a karbantartás hatékonyságának ellenőrzésében az élenjáró nemzetközi gyakorlatra támaszkodik, valamint fejleszti, illetve megújítja a műszaki és környezeti ellenőrző rendszereket. Fontos szempont, hogy az atomerőmű működése mentes a por, a pernye valamint az üvegházhatást okozó gázok (kén-dioxíd, nitrogénoxidok, széndioxid) kibocsátásától, és így a kiotói vállaláshoz 5,6 millió tonna széndioxid-megtakarítással járul hozzá. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a radioaktív anyagokból nagyságrendekkel kevesebb kerül a környezetbe, mint amennyi a hatósági előírások szerint megengedett. A paksi atomerőmű a meghosszabbított üzemidőre teljes környezeti hatásvizsgálati programot hajt végre. Fontos tudni azt is, hogy a hosszabb üzemidő nem jár arányosan több radioaktív hulladékkal. Az atomerőmű leszerelésekor ugyanis jóval több hulladék keletkezik, mint a harminc éves üzemeltetés alatt. A kiégett fűtőelemek átmeneti tárolója ötven évre biztosítja az elhasznált kazetták befogadását.- Az üzemidő-hosszabbítás gazdasági szempontból is előnyös - teszi hozzá Hamvas István. - Tavalyi árbázison számolva az eredetileg tervezettnél húsz évvel tovább tartó működés eredményeként csaknem 550 milliárd forint többletet lehet osztalékként kifizetni a tulajdonosnak, vagyis a magyar államnak. A paksi atomerőmű jelentős társadalmi szerepet is betölt. Az erőműben dolgozókon kívül a különféle beszállítások, szolgáltatások és műszaki fejlesztések révén több ezer embernek ad munkát a részvénytársaság. Az erőmű a fejlesztések motorja a kistérségben, szerepvállalása regionális szinten is markáns. Az atomerőmű hazai társadalmi megítélése jó: egy közelmúltban végzett közvéleménykutatás szerint a megkérdezettek háromnegyede egyetért a paksi atomerőmű működésével. Hamvas István arra is emlékeztet, hogy Pakson az elmúlt harminc év során jelentős szakmai tudás gyűlt össze, szoros együttműködésben a magyar energetika tudományos hátterét biztosító intézetekkel, oktató és kutató helyekkel. Az üzemidő-hosszabbi- tás ezek fennmaradását, folyamatos fejlődését és megújulását is jelenti. (x) Az atomenergia szerepe a hazai termelésben és fogyasztásban (GWh)
