Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-08 / 287. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 8., CSÜTÖRTÖK 11 SÉTATÉR Cigarettaszünet Manapság nagyon sokan nagyon fiatalon rászoknak a cigarettára. Hogy miért? Erre a kérdésre valószínűleg ők sem tudnak válaszolni. Esetleg néha rávágják, hogy ez „buli”, meg hogy egyszer élünk, ezt is ki kell próbálni. Aztán egész életükben a cigaretta rabjai maradnak, hiszen képtelenek leszokni. Na de a 14- 18 éves korosztály! Miért is szoknánk rá egy olyan dologra, ami 10-20 év múlva vagy előbb tüdőrákot okozhat, öregíti a bőrt, és sárgítja a fogakat? Nem is beszélve a rossz leheletről. Gondolom, a barátotok és barátnőtök nem szívesen menne a közeletekbe egy elszívott cigaretta után. Bizony, ez egy kellemetlen és ciki helyzet. Ugye? Ezenkívül gondoljatok bele abba, mennyi pénzt dobtok ki az ablakon feleslegesen. Azon a pénzen már inkább vegyetek csokit. Abban legalább van valami jó is. A cigiben semmi. Egy pótcselekvés, ami függőséget okoz, és már csak a rutin miatt is nehéz róla leszokni. Ezért sem tanácsos kipróbálni. Ha pedig már dohányzol, tedd le, végleg. Ezzel több legyet üthetsz egy csapásra: sem a magad, sem a körülötted élők egészségét nem fogod károsítani. SÖRÖS ADRIÁN Katolikus gimnázium Csatold fel a korcsolyát! műkorcsolya Minden megengedett, persze az esést kivéve Jégrevü a kaposvári jégcsarnokban. Persze, egyből senki nem lesz „jégkirálynő”, ahhoz kell pár izzasztó edzés FOTÓ: LÁNG RÓBERT Rossz hír a vizek szerelmeseinek: megérkezett a tél. Az emberek többsége ilyenkor már inkább a kandalló mellett ül, az ablakon kinézve gyönyörködik a hóesésben. Ám akik mégis megbirkóznának a hideggel, íme egykét sportolási lehetőség: jéghoki; jégvitorlázás; műkorcsolya, gyorskorcsolya; síelés; síugrás; szánhúzás, kutyafogathajtás; szánkó, bob; vagy akár idesorolhatnánk a hógolyózást, hóemberépítést, hóangyalkészítést is. De térjünk csak vissza inkább a komolyabb tevékenységekhez, közülük is talán a leglátványosabbhoz, a műkorcsolyázáshoz. Gondolom, sokan vannak olyanok, akik egy téli napon bekapcsolták a televíziót, és a sportcsatornák adásain e sportág szépségén ámuldoztak. De mégis milyen körülmények között lehetne elkezdeni, megrendezni egy ilyen eseménysorozatot? Induljunk onnan, hogy a jégtáncversenyek három részből állnak. Az első a kötelező gyakorlat, a második a rövid program és legvégül következik a szabadtánc. A versenyzők indulhatnak egyéniben, s indulhatnak párban is. Nézzük először, hogy szállnak, vagyis csúsznak a jégen a páros versenyzők. A vetélkedés itt is a kötelező programmal kezdődik. Keringő, tangó és még sok más kerülhet a „színpadra”. Sorsolással döntik el, hogy a három csoportba sorolt táncok közül melyik kettőt kell ellejteni a párosnak a jégen. Ha ezt az akadályt simán veszik a versenyzők, akkor jöhet a rövid program bemutatása. Itt a párok maguk választhatják meg, hogy milyen zenére milyen figurákat adnak elő. A lényeg, hogy a tánc alatt az egész jégpálya felületét meg kell kerülni. A szabadtáncról annyit kell tudni, hogy egy olyan négyperces programról van szó, amelyben már minden megengedett, természetesen az esést kivéve. S ha már tisztában vagyunk a párosok korcsolyázási dolgaival, jöjjenek azok, akik egyedül merészkednek a jégre. Nekik szintén egy rövid és egy szabadon választott programot kell bemutatni. S hogy mit pontoznak ilyenkor a bírók? A tánctudáson kívül azt is, hogy a kiválasztott zene és a táncolok által közvetíteni kívánt gondolat összhangban van-e. S miután már tisztában vagyunk a műkorcsolyázás szabályaival, lássunk csak, hogy kik azok, akik a magyarok érdemeit tovább gyarapították e sportágban: Sebestyén Júlia 2004. Európa-bajnoka, Pavuk Viktória, Tóth Zoltán, illetve a Hoffmann Nóra- Elek Attila páros. Jó szurkolást! HORVÁTH JUDIT Katolikus gimnázium Szlnkronkori a megyeszékhelyen hazánkban a szinkronkorcso- lyázást csupán 1988-tól tartják számon. Azóta viszont egyre nagyobb a sportág iránt az érdeklődés, amit az országban eddig megalakult csapatok növekvő száma is bizonyít. A szinkronkorcsolya, vagy más néven aformációs korcsolya egy olyan látványos és fegyelmezett csapatmunkát igénylő sportág, melyben a csapattagok zenével és egymással is szinkronban a jégen gyors mozgásban hajtanak végre különböző manővereket, formálnak alakzatokat. A csapatok korosztálytól, illetve tudásszinttől függően 3 kategóriában (novice, junior, senior) mérik össze tudásukat az évente megrendezett Országos Bajnokságon és a Magyar Kupán, melyeket természetesen hosszú felkészülési idő előz meg. A nyári szünetet követő megkésett csarnoknyitás, után október elejétől már nekünk, kaposvári fiataloknak is lehetőségük van arra, hogy szakképzett pécsi korcsolyaoktatók vezetésével elsajátítsuk a for- mációs korcsolya alapjait. A Kaposvári „Gyémánt" Szinkronkorcsolya Csapat jelenleg 14, 6-19 év közti tagot számlál. Egytől egyig komoly elhatározással vágtak neki az edzéseknek; mégpedig azzal a céllal, hogy olyan munkát végezzenek, amelyre majd Kaposvár, illetve az egész megye polgárai büszkék lehetnek VINCZE ZSUZSA Toldi gimnázium Jérome és a tűzvirág Aznap reggel is a virágboltos mellett ment el útban a gyár felé. Bár nem volt sok ideje, megállt a kirakat előtt és benézett. Tekintete egy kisgyermekéhez hasonlított, aki világot feledtető kíváncsisággal, a kirakathoz nyomott orral bámul a szürke és unalmas utcáról a csodálatos virágokra. Egy dologban azonban különbözött Jérome kíváncsisága egy gyermekétől. Ő tudatosan egy virágot nézett. Nem tudta, hogy hogyan nevezik, vagy hogy honnan származik, csak azt tudta, hogy gyönyörű. Éjszaka alvás közben megjelent előtte a trópusi növény. Elméjét a virágot körülölelő csillámló köd fogta körbe. Hirtelen felébredt. Nem tudott aludni. Szakadt ágya alól elővett egy rovarirtást hirdető cédulát és egy kifogyóban lévő tollat Eszeveszett számolásba kezdett. Kikalkulálta, hogy hat hónapi spórolás után meg tudja venni a virágcsodát. Hétköznap, munka közben, a gyárszalag mellett állva meglátta maga előtt a virágot. Szirmának színeit a furcsa nektárjának illata keverte össze. A növényt körülvevő csillogó porfelhő teljesen bekerítette egész tudatát. Fejét hátrahajtva, kezeit feszesen széttárva felemelkedett a növénnyel, amely vékony szikrákat és sugárnyalábokat lőtt az égbe. Mikor már magasan jártak, a szikrákból tűz lett. Bekerítette Jérome-ot, de ő nem ellenkezett. Furcsán égető lángja ismerősen hatott. Ősz derekán elérkezett a nagy nap. Már sötét volt, mikor a virágbolthoz ért. Miután elmondta, mit kér, a boltos furcsa és félénk tekintettel nézett rá. Jérome nem értette. Kis idő után már az utcán volt, kezében a sötét selyempapírba csomagolt csodával. Teljesen megfeledkezett az utcán rohanó emberekről. Szirénák hallatszottak mindenhonnan. Mikor már majdnem otthon volt, kibontotta a csomagot és beleszagolt. Nem érzett semmit. A házak között gomolygó füstszag minden illatot elnyomott. A negyedben több kocsi és ház is égett. Mindenütt rendőrök és tűzoltók rohangáltak. „Zavargások Párizsban. A külvárosban több, feltehetőleg bevándorlókból álló csoport autókat és lakásokat is felgyújtott...” Jérome a vágya áJtal felépített álomvilágának falán a népelégedetlenség hatalmas rést ütött, amin feltartóztatatlanul zúdult be a rideg valóság. Miért kellett leégnie a lakásának? Miért azok gyújtották fel, akik délelőtt még testvérnek hívták? Mi lesz most? Semmire sem tudott válaszolni. Csak fegyelmezett beletörődéssel egyensúlyozott a szörnyű valóság szakadékán egy cserép zölddel, Jérome Khalilou Abadamana... BAKONYI ZOLTÁN Munkácsy Mihály Gimnázium Csak egy tánc, és ami mögötte van... ritmusban Gina eredményei igazolják: táncparkettre született Egy lány áll a tábla előtt, és lelkesen körmöli a matekházit Első látásra nem látunk rajta semmi különöset, sőt másodikra sem. Talán nincs is mit látni. Éli a diákok átlagos életét, tanul. Megjegyzem, nem is akárhogy... Közben azonban keményen dolgozik. Persze, nem eladó egy boltban! Rendszerint a Munkácsy tornatermében edz... Táncol. Asztalos Gináról van szó. A Munkácsy gimnázium 12/E osztályának egyik éltanulójáról, háromszoros junior országos bajnokról, a felnőtt „tíztánc’-bajnokság negyedik helyezettjéről, aki már korosztályos világbajnokságon is képviselte hazánkat.- Mikor és hogyan kezdtél táncolni?- Másodikos voltam. Egy iskolai Ki mit tud után az osztály- főnököm javasolta, hogy menjek el tánciskolába, mert tehetségesnek látott.- Milyen áldozatokat kellett hoznod neked és a családodnak a tánc érdekében?- A családom részéről elsősorban az anyagi áldozatok a jelentősek. Emellett ők is rengeteg időt fektettek a pályafutásomba. Nekem pedig fel kell vállalnom, hogy nem mehetek mindig oda, ahova éppen kedvem tartja, már csak azért sem, mert a tanulás és az edzések miatt jó előre be kell osztanom az időmet.- Mióta táncolsz a jelenlegi pároddal, Szánté Tamással?- Hét éve a párom.- Nem vagy túlterhelve?- Esetenként úgy érzem, igen. Főleg most, hogy földrajzból angol nyelvű érettségit tettem. De csak néha tör rám ez az érzés.- Volt olyan pillanat, amikor abba akartad hagyni?- Volt úgy, hogy nem bírom tovább. De szeretek táncolni, és annyi áldozatot hoztam a siker érdekében, hogy kár lett volna veszni hagyni a sok munkát.- Mik a céljaid a tánccal? Később is ezzel akarsz foglalkozni?- Szeretnék, de még nem hoztam végleges döntést. Nem akarok mindent egy lapra feltenni. A szüleim is inkább azt támogatják, hogy előbb valamilyen diplomát szerezzek. Ha civil foglalkozásom lenne, nem biztos, hogy folytatni tudnám, mert a tánc nem másodállásban végezhető munka.- Miért jó sport a tánc?- A táncosok könnyebben kezelik a konfliktushelyzeteket, hiszen az edzéseken számtalan probléma merül fel, amit meg kell oldani. Önbizalmat is ad. A táncosnak ugyanis ahhoz, hogy egy versenyen a maximumot nyújtsa, el kell hinnie, hogy ő a legjobb. SZIGET ÁGNES Munkácsy Mihály Gimnázium A mozdulat varázsa. Asztalos Gina és Szántó Tamás tánca
