Somogyi Hírlap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-01 / 281. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. DECEMBER 1, CSÜTÖRTÖK SÉTATÉR JEGYZET Verseny győztes nélkül valószínűleg nincs olyan kaposvári ember, aki ne hallott volna arról, hogy van a városban két iskola, amelyek között állandó a verseny. A két gimnázium tanulói között kimondva vagy kimondatlanul, folyamatos a rivalizálás. Olyan ez, mint egy Kapos- vár-Dombóvár kosármeccs. Ha ez a két intézmény kerül szembe egymással, valamilyen téren a feszültség mindig a tetőfokára hág. Néha az egyik nyer, néha a másik. A lelke mélyén mindenki tudja, hogy melyik intézmény miben jobb, de nem szívesen törődik bele. Néha elszabadulnak az indulatok, és a rivalizálás veszekedéssé fajul. Az egészséges versenyszellem persze nem árt, de egymás szidalmazása nem ebbe a kategóriába tartozik. gondoljunk csak arra, hogy a két iskola tanulói között életre szóló barátságok, szerelmek szövődnek. Őket nem zavarja az, hogy a szalagavatójukon milyen intézménynév kerül a kitűz& jükre. Ha évek múltán diplomát szerzünk, és egy idegen munkahelyen a legszimpatikusabb kollégánkról kiderül, hogy oszlopos tagja volt az „ellengimnázium” azon röplabdacsapatának, amelytől minden alkalommal vereséget szenvedtünk, akkor nem valószínű, hogy emiatt elutasítjuk a barátságát. EGYELŐRE nem látom az esélyt, arra hogy a két iskola közötti versengés abbamaradjon. Hogy jól van-e ez így? Ezt mindenki döntse el maga, bárén úgy gondolom, hogy jó lenne, ha lassan már lefújnák ezt a meccset! sziget Ágnes Munkácsy Mihály gimnázium Che Guevara ésCsege A múlt héten történt eset adott inspirációt eme cikk megírására. Egy Che Guevara- kitűző ugyanis megosztotta a „nép” véleményét a forradalmár kilétéről. Különböző alternatívák születtek. Aki hallott már róla, meg volt győződve arról, hogy híres zenész, egyesek várnak vélték (Csege vára), de akadt olyan, aki indulatszóként értelmezte a ráragadt „Che" nevet. Levontuk a konklúziót: manapság a fiatalok nagy része csak divatból viseli ezeket a jelképeket, míg fogalmuk sincs valódi jelentésükről. A további félreértések elkerülése végett Ernesto „Che” Guevara de la Serna nem egy vár, hanem argentin forradalmár volt, aki a kubai mozgalomban is aktivizálta magát. Arcképe világszerte a forradalom jelképévé vált. Valahogy úgy, ahogy az egész földkerekségen ismert peace-jel, amely eredetileg nem a világbékét szimbolizálta, hanem az egyik angol atomfegyver-ellenes szervezet (CND- Campaign fór Nuclear Disarmament) emblémája volt az ‘50-es években. A szimbólum jelentésváltozásokon ment keresztül, egy évtizeddel később a hippik már a globális béke jelentését tulajdonították neki. Ma már üzletemberek fölözik le róla a hasznot különböző kulcstartók, pólók, zászlók értékesítésével... Ezek az egykor politikai tartalommal bíró és a lázadás eszközeiként funkcionáló emblémák ma leginkább zenei ízlés szerint osztják meg a fiatalokat. Talán hasznos információkkal szolgáltunk azok számára, akik előzetes ismeretek nélkül hajlamosak magukra ölteni jelképeket. BEKKER, KONDORAY Munkácsy Mihály gimnázium Sétálunk-sétálunk... November 24-én a Séta programban részt vevő fiatalok számára nyomdai látogatást szervezett Pécsre a Somogyi Hírlap, az Axel Springer lapnyomdájába. Négy iskola, a Munkácsy, a Katolikus, a Toldi és a Táncsics diákjai megtöltöttek egy buszt. Este kilenc órakor érkeztünk meg a nyomdához, ahol közel kétórás ízelítőt kaphattunk a nyomdászok életéből. Végigvezettek minket a munkafolyamat minden állomásán, a szerkesztőségekből küldött anyagok fogadásától az újságok szállításáig. A legérdekesebb „állomás” talán a papírraktár és az a helyiség volt, ahol a hatalmas gépek nyomták az újságokat. A papírraktárban óriási, 700-1000 kg-os papírtekercsek várták, hogy napilappá „alakulja'nak”. A gépek pedig elképesztően gyorsan dolgoztak, óránként 45 ezer példány előállítására képesek. Kis csoportunk lenyűgözve állt a hatalmas monstrum előtt, mindenki fényképezte a különös masinát, s odasúgta a mellette állónak: „ilyet még csak a TV-ben láttam..” A „túra” végén mindenki kézhez kapott egy Somogyi Hírlapot, nagyon furcsa volt este 11 órakor a másnapi híreket olvasni a címlapon. Biztos vagyok benne, hogy akik ott voltak ezen az estén, másképp tekintenek majd az aznapi újságra. KOVÁCS DÓRA Táncsics gimnázium A csavargó matektanár világjárás Diákjaival is megkedvelteti a természet szépségeit Fodor Péter, a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium matematika-fizika szakos tanára. A világ több számos hegycsúcsát megmászta már, s utazásai során sok, a közép-európai ember számára idegen kultúrát és szokást ismert meg.- Hogyan ismerkedett meg ezzel a sportággal?- Kiskoromban sokat kirándultunk szüleimmel, gombát gyűjtöttünk, horgásztunk. Ezeknek a családi programoknak köszönhetően hamar megszerettem a természetet.- A gyermekkor után azonban következik az iskola, az egyetem. Ön mégis szakított időt e szenvedélyének?- Miután barátaimmal és osztálytársaimmal is megismertettem a túrázás örömeit, csatlakoztak hozzám. Hiszen ebben a korban minden fiatal a kalandot, a kihívást keresi.- Mikor és hová vezetett első komolyabb útja, majd melyek követték?- 1995-ben másfél hónap alatt utaztuk körbe az Egyesült Államokat, ekkor másztuk meg a St. Helens-hegyet is. Ez azért volt különleges élmény, mert oda naponta csak száz embert engednek fel, hiszen még ma is a működő vulkánok közé tartozik. 1997 óta járjuk a magasabb hegyeket. Kezdtük az 2885 méter magas szlovéniai Triglav- csúccsal, majd minden évben Pillantás a csúcsról. Fodor Péter és Koch Eszter mindig újabb kihívást keresnek a világ magaslatain magasabbra merészkedtünk. 1999- ben Ausztria legmagasabb csúcsát, a Grofiglocknert, 2000- ben pedig Európa tetejét, a Mont Blancot hódítottuk meg. Ezzel Európa „elfogyott”, új kihívást kellett keresnünk. 2003- ban Nepálban 5416 méter magasra jutottunk fel, majd Peruban egy 6075 m-es csúccsal küzdöttünk.- Azóta eltelt több mint egy év. Hol volt legutóbb?- Társammal, Koch Eszterrel, Kenya magaslatait másztuk meg a nyáron. Itt nemcsak a táj szépsége, hanem a különleges állatvilág és az emberek kultúrája is felkeltette érdeklődésünket.- Gondolom, egy Ilyen túra finanszírozása drága mulatság.- Sokak számára meglepő lehet a válasz, de nem veszélyes az utazások ára. A szervezés során nem tervezünk előre, inkább magunkra hagyatkozva improvizálunk, hiszen így "olcsóbb” és kalandosabb az út. Persze mindig van nálunk jégcsákány, hágóvas, hálózsák és meleg ruha!- Melyik az a hely, ahová szívesen visszamenne?- Több ilyen van. Talán Nepálba és Izlandra mennék vissza legszívesebben.- Diákjainak Is szervez túrákat?- Persze. Ez nyilván nem kötelező számukra, de úgy vettem észre, hogy jól érzik magukat a kirándulások során. Mert hiszen a kalandokat és természetet mindenki szereti. MÁTÉ KINGA ÉS HORVÁTH JUDIT Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium Őrizzük meg a hagyományokat a szebb jövőért! Somogyudvarhelyen lakom, egy kis faluban a déli határon. Itt működik a Rozmaring Hagyományőrző Egyesület már több mint 10 éve sikeresen. A kulturális értékeink megőrzésében nagy szerepet játszó egyesület azonban bajban van. Hogy miért? Mert az anyagi gondok itt is, mint minden művészeti iskolában és egyesületben, szűkre szabják a lehetőségeket. Mint ismert: a 2006-os évi költségtervezet miatt megpecsételődni látszik több száz alapfokú művészeti iskola sorsa. De miért pont ezek az iskolák jelentenek nagy anyagi gondot az országnak? Több ezer gyerek művelődése, szórakozási lehetősége fog megszűnni, ha hagyjuk. Na persze egyesek megkérdezhetik: miért is maradjanak meg a művészeti iskolák? A válasz egyszerű. Mint a Talentum Művészeti Iskola tagja, nemzetünk sok érdekes táncával, szokásával ismerkedhettem meg társaimmal együtt. A Talentum által szervezett mesemondó verseny magas színvonalon folyt, csakúgy, mint a színjátszó verseny. A rendezvények jó hangulatban, kellemes környezetben zajlottak. Most országszerte aláírásokat gyűjtenek az oktatók, tanulók, hogy mindez megmaradhasson. Mi is. Mentsük meg együtt a művészeteket! GULYÁS REGINA OLIMPIA, Toldi gimnázium Újra szárnyal a Kormorán múltidéző Koltay Gergely beszélt a banda történetéről A kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kollégiumba látogatott Koltay Gergely, az 1976 óta létező Kormorán együttes alapítója, a Honfoglalás című film zene- és dalszövegírója; valamint Benkő Ildikó, a Kossuth rádió egyik szerkesztője. A beszélgetésre a meghívottak nagy örömére megtelt a kollégium társalgója az érdeklődőkkel. Koltay Gergely tiszteletére a kollégisták alakítottak egy 9 fős kórust és elénekelték a Szállj, szállj sólyom szárnyán című méltán híres dalt. A közel másfél órás előadás alatt felhangzott még a Ki szívét osztja szét és a Világok világa Magyarország című dal is a diákok előadásában. Ezenkívül levetítettek két koncertfelvételt a tanulók számára, amelyeken érezni lehetett a fergeteges, eufórikus hangulatot. A beszélgetés során az alapító elmesélte, hogy hogyan alakult meg a zenekar, milyen tagcserék voltak a 29 év alatt, milyen jellegű számokat játszanak, hogy készülnek a dalok. Említésre került az október 28-án megrendezett Egy csepp emberség a Székelyföldért elnevezésű segélykoncert, ahol többek közt fellépett Ákos, Varga Miklós, Vikidál Gyula, a Bikini, Keresztes Ildikó is. Ezeken túl a művész beszélt a gyerekkoráról, pályájáról és mostani munkájáról a Kossuth rádiónál. Benkő Ildikó arról mondott pár gondolatot, hogy milyen világot szeretne gyermekeinek, valamint mesélt a már kiadott könyveiről és azokról a művekről is, amik ezután jelennek meg. FEHÉR FANNY Táncsics Mihály gimnázium Hogy lesz a papírlapból újság? Szlancsik János kalauzolta a diákokat a pécsi nyomdában fotó: dunántúli napló
