Somogyi Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-08 / 261. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. NOVEMBER 8., KEDD SIÓFOKI KISTÉRSÉG Vasárnapi vajas kenyér A jóllakottak, válogatósak tízóraiját, uzsonnáját is megeszik éhes társaik az óvodában, iskolában. Erre az utóbbi időben let­tek figyelmesek a zamárdi pedagógusok. A Balaton-parti telepü­lésen korábban ilyesmi elképzelhetetlen volt - állapította meg a falu polgármestere, s hozzátette: ezeknek a gyermekeknek oda­haza nyilván nem kerül annyi a terített asztalra, amennyi a fej­lődésük érdekében szükséges volna. A minap arról kapott értesítést az önkormányzat: lehetőség van rá, hogy tizenöt gyermeknek szombatra és vasárnapra is bizto­sítsanak tízórait, meg uzsonnát. Könnyű szerrel találtak ennyi rászoruló fiatalt. Családjuk boldogan fogadja a hétvégi élelmet. Akkor is, ha hideg. Van, ahol a vajas kenyér is ünnepi étek. FÓNAI IMRE Vizsgálják a diákok állapotát Tervszerűen vizsgálják a diá­kok egészségi állapotát Balatonszabadiban. Horváth Zsuzsanna gyermekházior­vos, Turányi Márta fogorvos és Szili Istvánná védőnő a szűrés során idejekorán felfe­dezi az eltéréseket, amiket szükség esetén így időben le­het orvosolni, (ca) Állásfoglalás a halállományért Határozottabb fellépés szük­séges a vizek halállományát, a horgászatot és halászatot ve­szélyeztető vízszennyezések­kel és új állatbetegségekkel szemben. Erősíteni kell a bűn­üldöző szervek és a halőrök közötti együttműködést - ezt is tartalmazza a Magyar Or­szágos Horgászszövetség vala­mint a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa közös állásfoglalása, (ca) Tűzifát visznek a segély helyett A zamárdi Gamesz dolgozói idén először helybe szállítják a tűzifának valót a rászoru­lókhoz. Az önkormányzat úgy döntött: azok, akik a korábbi években a fűtési szezon kez­detekor azért álltak sorban segélyért, mert nem volt pén­zük tüzelőre, kapják ezt most meg ilyen formában, (fi) Som nem rokkan bele az új közösségi házba Nem rokkan bele a falu a közösségi ház építésébe, a fenntartása sem viszi később csődbe az önkor­mányzatot, állította Lenkey Tibor somi pol­gármester. Keszthelyi A beruházás 74 millió forintba kerül. Az építkezéshez 30 millió forint hitelt vett fel az önkor­mányzat, és 9 millió támogatást kapott. A fennmaradó 35 millió forintot pedig saját erőből bizto­sítják, miután több mint tíz éve spórolnak és megőrizték a gáz­részvényeiket, ami után 18,5 mil­lió forinthoz jutott az önkor­mányzat. Az épület jelenleg szerkezetkész állapotban van, a műszaki átadására december kö­zepén kerül sor.- A fenntartása sem okoz gon­dot, hisz a költségvetésünk jövő­re is 50-60 millió forint közt lesz, amiből azért jut erre is - jegyez­te meg Lenkey Tibor. - Sokkal in­kább bosszantó, hogy a költség- vetésünkből 15 millió forintot kell szociális juttatásokra költe­nünk. Ezt mindenképpen csök­kenteni szeretnénk. A leendő közösségi házba köl­tözik majd a hivatal és a civil szerveztek is. Elkészültével sem áll meg a fejlődés a mintegy 700 lakosú faluban. A tervek szerint a ház előtti orvosi rendelőt el­bontják, helyette parkot építe­nek. A rendelő a szomszédos épületbe fog költözni, melyet fel­újítanak, bővítenék. Lyukas zászlót kaptak a hagyományok tiszteletéért zamárdi Visszakerült a faluközpontba a Magyar fájdalom FOTÓ: GÁTI KORNÉL A helyi fiatalokat is a hagyományok tiszteletére nevelik; zamárdi általános iskolások az 56-os emlékműnél- Mélyek az emlékezés gyökerei a zamárdiakban- mondta Kiss Jenőné pol­gármester azzal kapcsolat­ban: Zamárdi egyedüli so­mogyi településként lyu­kas emlékzászlót kapott az 56-os szövetség országos elnökségétől. Fónai Imre Tiszteletbeli tagjává fogadta az 56-os szövetség a zamárdi ön- kormányzatot. Az oklevélre azt írták: a közélet tisztasága, a környezeti kultúra javítása, a történelmi hagyományok ápo­lása miatt részesült a falu a ki­tüntetésben. - Különösen a ha­gyománytisztelet nyomhatott sokat a latban - véli Kiss Jenőné polgármester. - Szinte minden jeles történelmi kor­nak emlékhelyet, emlékművet állítottunk. Évente megemléke­zést tartunk Trianonról a tele­pülés központjában, a Magyar fájdalom című szobornál. A harmincas években állították elődeink. A háború után nem csak eldugták egy kevéssé for­galmas helyre, hanem még a cí­mét is megváltoztatták. A túlsó part felé, ezt írták rá. Aztán 1990-ben újra helyére került minden. 1956-ban nemzetőrséget szer­veztek a zamárdiak, s az össze­gyűjtött élelmet teherautószám vitték Pestre a forradalmárok­nak. A falu tehát tevékeny részt vállalt az akkori eseményekből is, s ahogyan a polgármester emlé­keztetett: Zamárdiban nyílt az ország első lengyel gimnáziuma is a menekültek diákjai számá­ra, 1939-ben. Kiss Jenőné fontosnak tartja: a december 5-i népszavazáson Zamárdiban 70 százalékos volt az igenek aránya a határon túli magyarokról feltett kérdésnél. - A határon kívül rekedt magyar­ság mindig fontos volt a falube­lieknek - folytatta. Székelyvéckei testvértelepülé­sünk gyermekeit idén negyed­szer nyaraltatták a helybéliek Emlékmű a Kőhegyen ; A 48-as szabadságharcnak j : emlékművet, Rákóczi Ferenc- '■ : nek emléktáblát állítottak, : de még a honfoglalás 1100 ; éves évfordulójának is: ■ Szervátiusz Tibor alkotását a : : kőhegyi kilátóra vezető úton. : úgy, hogy minden költséget ma­gukra vállaltak és még ruhát, meg más adományt is gyűjtöt­tek nekik. Hagyománnyá vált a zamárdiak zarándoklata a csík- somlyói búcsúra, idén ötvenna- pos, kétezer kilométeres túrára vállalkozott egy lelkes kis csa­pat; a magukkal vitt kereszt a csíksomlyói templomba került. Közmunkások takarítanak Kész a csatorna Kilitiben Közmunkásokat szeretne foglalkoztatni decembertől má­jus végéig a siójuti önkormány­zat. Négy állást kereső alkal­mazására adta be pályázatát a munkaügyi hivatalhoz. A ter­vek szerint őszi, téli munkákat végeznének a dolgozók: össze­gyűjtenék a lehullott lombot, ki­tisztítanák a település vízelve­zető árkait, és kitakarítanák a közösségi házat is. Szennyvíz-csatorna van már Sió­fok kiliti városrészének minden utcájában. Az utolsó hét utcában éppen a napokban készül el a ki­vitelező a beruházással. - Az át­emelők kialakítása zajlik jelenleg- mondta Szim IsMn, a siófoki városháza illetékese. - A kiépült rendszer kamerás és hagyomá­nyos tükrös felülvizsgálata követ­kezik, s a hónap második felében kezdődhetnek a rákötések. ÖSSZEFOGÁSSAL KERESIK A KISTÉRSÉG KITÖRÉSI PONTJAIT kecskés Gábor ságvári pol­gármester: - Magában a kis­térségi összefogásban látom a kitörési pontot az önkormány­zatok jelenlegi nehéz helyzeté­ben. Ezt kor­mányzati szí­nektől függetle­nül támogatni kellene a jövő­ben is. Ebben az évben Ságvár lemondott az őt megil­lető kistérségi pénzről azért, hogy a szomszédos Som be tudja fejezni a közösségi ház építését. Helyben, szűk kör­ben jobban tudjuk, mi az, ami támogatandó és mi, ami ha­lasztást szenvedhet. Hasonló összefogás révén épülhet ki a régen várt szennyvíz-csatorna is a falunkban, s jó néhány kis településen. skerlecz tamás, az ádándi Fekete István középiskola igazgatója: - Ha a gazdaság megerősödik, s több pénz jut az önkormány­zatoknak is, akkor lehet majd jobb vi- . lág. Addig a kistérségi összefogás is csak egy jónak tűnő megoldás, de hiú ábrándokat kergetnek a kis települések, ha ettől „pénzesőt” várnak. Az okta­tás terén például hibás elkép­zelés az iskola-összevonás. Ez ugyanis a falvak jövőjét so­dorja veszélybe. Az olyan te­lepüléseken is, mint Adánd, fel sem szabadna hogy merül­jön az ilyesmi, hiszen itt falu­si szinten minden feltétel adott az oktatáshoz. papp János siójuti polgár- mester: - Együttes erővel, közös pályázatokkal na­gyobb az esély arra, hogy honi, il­letve európai uniós pályá­zatokon ered­ményesen szerepeljünk. Közös projek­teket tudunk kialakítani, mely biztosíthatja a kistér­ségünk jövőjét. Közvetlenül a településünk is profitált már a kistérségi együttmű­ködésből, az orvosi ügyelet és az iskola erre a legjobb példa. Mindkettő működteté­sét jelentősen megkönnyítet­te számunkra. A beruházá­sok terén egyelőre még nem érezzük ugyanezt, de remél­jük, ami késik, nem múlik. somogyi gyula siófoki képvise­lő: - Az idegenforgalmat egyre inkább ki lehet terjeszteni a háttértelepülé­sekre is. Adán- don, Nagy- berényben és Somban egy­aránt van ter­málvíz, ami a siófoki kórházzal együttműköd­ve megalapozhatja a gyógytu- rizmus hosszú távú fejlődését. A térség kitörési pontja a ked­vező terepadottságok miatt a vadászturizmus és a lovassport. Mindezen túl remek adottsága van Siófoknak és térségének lo­gisztikai szempontból is, hiszen főútvonalak kereszteződésében, Budapesthez száz, Székesfehér­várhoz és Veszprémhez pedig negyven kilométerre esik. A Dél-Dunántúl kapuja. Balogh árpádné, a balatonsza- badi általános iskola igazgatója: - Egyelőre a kistérségi gondol­kodásmódra va­ló átállás nehéz­ségeit ismerjük. A jobb tájékozó­dás lehetőségét is kitörési pont­nak látom. Enélkül pályázati forrásokhoz is képtelenség hozzájutni. A szak­mai összefogásnak van jövője a térségben; így például mind­egyik iskola hasznosíthatná egy utazó gyógypedagógus szakér­telmét. Fizikálisán is többet le­hetne együtt tartani a pedagó­gusokat, a szülői munkaközös­ségeket. A gyerekeknek pedig ésszerű közös versenyeket szer­vezni. Ugyanakkor mindenütt ésszerű kidomborítani a helyi sajátosságokat. szente imre, a Miniszterelnöki Hivatal kistérségi megbízottja: - Egyre növekvő szerepe lesz a jövőben a kis­térségeknek. Erre már a tele­pülések vezetői is kezdenek rá­jönni, s nem csak az egyéni érdekek megvalósulását erőlte­tik. Jó azt tapasztalni, hogy mind több a közös terv, pályá­zat. Nemrég adtunk megbízást egy cégnek a kistérség komp­lex fejlesztési programjának el­készítésére. A független szak­értőktől azt kértük, hogy von­ják be a helyi önkormányzato­kat, vállalkozókat és civil szer­vezeteket is. Ebben az esetben mindenki jobban a magáénak érzi majd, s a megvalósítás sem sikkad el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom