Somogyi Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
IWHIIIIH—f III 1 ■''' 4 Közélet, politika, gazdaság _________ HM HHBHHBHHi 2005. november 27., vasárnap Tanulói hatalomátvétel az iskolákban? Fegyelmit kapott az az MSZP-tag komlói tanár, aki órán „szemétládának” nevezett egy gyermeket, mondván: a gyerek csak azért maradhat az iskolában, mert az apja a helyi Fidesz vezetője. Mondandóját a gyerekek rögzítették, ami arra utal, hogy az incidens talán nem volt egészen spontán. A pedagógus később fegyelmit kapott. incs itt az ellenőrzőm! jV j - vetette oda a diák gú- s nyos mosollyal a tanárnak. A pedagógus sejtette, hogy a gyerek nem mond igazat, de semmit sem tehetett, mert a tizenkét éves gyerek így folytatta: „Ha bele mer nyúlni a táskámba, feljelentem.” A tanulóknak ma már nemcsak kötelezettségeik, jogaik is vannak, s a pedagógusok keze meg van kötve: poroszos módszereket már nem lehet alkalmazni. Ezt nehezen tudják elviselni, ám többségük csak név nélkül mer panaszkodni. Egyrészt tartanak az iskolaigazgatóktól, akik az intézmény jó hírét féltik, másfelől saját maguk is szakmai kudarcként élik meg a tanulók „hatalomátvételét”. Ráadásul a tanárok többsége ma már a szülőre sem számíthat. A családok ugyanis egy-egy problémás helyzetben eleve a gyerek mellett állnak ki. Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatója szerint elsősorban nem a gyerekek nem tisztelik a tanárokat, hanem a szülők előtt nincs a pedagógusoknak becsületük.- Ma egy középosztálybeli szülő lényegesen többet keres, mint egy tanár - jelentette ki a szociológus. - Ha a gyerek otthon azt hallja, hogy a tanárok milyen csórók, felsőbbrendűségi érzés alakulhat ki benne. Tamás szerint álszent az az oktatáspolitika, amely kreativitást és példamutató párbeszédkészséget vár el a tanároktól, hiszen az új, demokratikus iskolarendszerben nincsenek eszközeik tekintélyük érvényesítésére. Ugyanakkor az a modell sem érvényes már, hogy a gyereket a családHa a gyerek otthon azt hallja, hogy „az a hülye tanár”, akkor másnap már ö is ebben a szellemben viszonyul a pedagógushoz iskola-saját korosztály „szentháromság” neveli, mivel e körbe „belépett” a televízió. A szociológus amondó: a média erősen erőszakközpontú, s a gyermek ezt próbálja utánozni. Ezt a vélekedést látszik alátámasztani az az eset is, amikor egy nyíregyházi iskolában egy tanuló az igazgatói irodában támadt rá az iskola vezetőjére, amiért az felelősségre merte vonni. Az igazgató könnyebb sérülést szenvedett, a 15 éves fiú ellen pedig közfeladatot ellátó személy elleni erőszak címén indult eljárás - ennek büntetési maximuma három év szabadságvesztés. Az iskolából senkit sem lehetett megszólaltatni, mivel az igazgató kérte a rendőrséget, tartsák titokban az intézmény nevét. A tanárok nincsenek felkészítve a konfliktushelyzetek kezelésére. Kelédiné Mázik Ildikó, a Fővárosi Pedagógiai Intézet diákönkormányzati szakértője szerint ez eléggé általános.- A pedagógusok többsége nehezen viseli, hogy a tekintély megteremtésénél már nem nyúlhat a 15 évvel ezelőtti eszközökhöz - mondta. - Sokuk nincs is arra felkészítve, hogy a diákokkal miként kellene kommunikálnia. Mi indítunk konfliktuskezelő tanfolyamokat, de a kollégák többsége nem jön el. A szakember szerint egyébként nemcsak a szocializmusban diplomázottak felkészületlenek, hanem a közelmúltban pályára lépők sem tudják, hogy a tekintély kivívása nem csupán az erő pozíciójából történhet. Hasonló a véleménye dr. Belső Nóra pszichiáternek, aki szerint a szigorúbb módszerek alkalmazásától megfosztott pedagógusok nevelési eszközei lepattannak a gyerekekről. Szerinte minden gyermeket külön személyiségként kellene kezelni, ám erre a tanároknak nincs idejük.- Az iskolák ma futószalagrendszerben oktatnak - jelentette ki. - Az emberré nevelés elsikkad. De a szülők hozzáállása is borzalmas. Ha egy gyerek otthon azt hallja, hogy „az a hülye tanár”, akkor másnap már ő is ebben a szellemben viszonyul az illető pedagógushoz. A pszichiáter szerint gyakran előfordul, hogy egy gyerek szemtelenségét a megvásárolt biztonságérzet táplálja. Ismerős helyzet, amikor apuka százezrekkel támogatja az iskola alapítványát: ilyenkor a gyerek hozzászokik a „nem lesz itt semmi gond...” kezdetű mondatokhoz.- A gyerekek nem rosszabbak és nem jobbak, mint régebben, csak az őket körülvevő világ változott meg, s emiatt más magatartásmintákat követnek - mondta dr. Belső Nóra. - A pedagógusok pedig azért védtelenek, mert amikor megváltozott az oktatási rendszer, senki nem gondolt arra, hogy az új szituációkra fel kellene őket készíteni. A tanárok háromféle módon reagálhatnak: vagy közönyösek lesznek, vagy kiborulnak, vagy hadakozni kezdenek a gyerekekkel. Persze, vannak pozitív példák is. Nyíregyházán, a Bem József Általános Iskolában általános tapasztalat, hogy a gyerekek ma bátrabban nyilvánítanak véleményt, mint 10-15 évvel ezelőtt, ám Gubacsi József igazgató szerint sok múlik azon, hogy a tanulók ne másoktól tudják meg a jogaikat, hanem maguk a pedagógusok ismertessék azokat - ebben az esetben Másfél hete a komlói Nagy László Gimnázium földrajztanára „szemétládának” nevezte az egyik diákot, mondván: a fiú csak azért maradhat az iskolában, mert az apja a helyi Fidesz elnöke. Az ügy pikantériája, hogy a pedagógus a komlói MSZP tagja. A tanár kifakadását a gyerekek a mobiltelefonjukra rögzítették, tehát az incidens talán nem volt egészen spontán. A tanár később bocsánatot kért, de az osztályban már nem taníthat, s várhatóan fegyelmit is kap. Az iskola igazgatója az esettel kapcsolatban csak annyit mondott: „ha valaki a pedagógusi pályára lép, akkor minden helyzetben tudnia kell viselkednie s el kell viselnie minden diák egyéniségét." ugyanis könnyebb a partnerség kialakítása.- Persze, szankciók ma is vannak - jelentette ki. - Nálunk az a gyakorlat, hogy probléma esetén a szülőt sms-ben értesítjük. A gyerekek sokkal jobban vigyáznak, ha tudják: a tanár bármikor értesítheti a családot. Ám ez a módszer mit sem érne, ha a családok nem működnének együtt a tanárokkal. Mi nem bántjuk a melegeket „Hidegek” vagyunk mi, magyarok - derül ki egy nemzetközi felmérésből, amely a homoszexuálisokkal kapcsolatos véleményeket gyűjtötte össze. Nálunk túl kevesen vannak, akiknek van meleg ismerősük. magyarok közül mindi % össze 8 százalék azoknak az aránya, akiknek van homoszexuális ismerősük. Csehországban csaknem minden második ember (43 százalék) állítja, hogy a környezetében van meleg vagy leszbikus. Sik Endre, a Tárki szociológusa szerint nálunk kevesebb homoszexuális él. Magyarországon a melegek kevésbé „láthatóak”, azaz rejtőzködnek, ezért az ismerőseik sincsenek tisztában a másságukkal. De magyarázható a jelenség azzal is, hogy a meleg társadalom nálunk zártabb s a média sem foglalkozik velük.- Mindezek korántsem egymást kizáró lehetőségek - magyarázta a kutató. - Nálunk jobban elfogadják, hogy a melegek gyerekeket fogadjanak örökbe, mint a másik három visegrádi országban. Ez szerintem Terry Black és Danika esetének a hatása: azon ritka ügyek egyike, amikor a média pozitív irányban befolyásolta a közvélemény ítéletét. A felmérők szerint, akinek az ismerősei között található meleg vagy leszbikus, az toleránsabb.- Könnyű lenne azt mondani, hogy ha a melegeket a közvetlen kapcsolat teszi elfogadottá, akkor igyekezzenek magukat a hétköznapi élet szintjén megismertetni, ám ez nem ennyire egyszerű - jelentette ki Sik Endre. - A nagy melegdemonstrációk megrendezése viszont nem a legjobb módszer a társadalom véleményének befolyásolására. A felvonulás ugyanis egyfajta provokáció, amit az emberek többsége nehezen tolerál. A hazai homoszexuálisokat egyértelműen meglepte a Tárki felmérésének eredménye, az, hogy nálunk csak nagyon kevesen ismernek a közvetlen környezetükben melegeket. Cseke István, a Háttér Társaság a Melegekért ügyvivője azért is csodálkozik a kutatás megállapításán, mert úgy véli: nálunk már szinte nem is jelent problémát a homoszexuálisok elfogadása.- Lengyelországban két melegfesztivált is szétvertek, Rigában és Bukarestben szintén botrányba fulladtak az ottani felvonulások, miközben Budapesten szinte már tradíciónak számít a mi június végi demonstrációnk. Mintha a magyarok nyugodtab- bak lennének, mint a többi, környező ország népei... Sajnálom, hogy ebben a témakörben nincs korosztályos kimutatás, de szerintem a mai fiatalok sokkal elfo- gadóbbak, mint az idősebbek. A nagyobb tolerancia persze nem jelenti azt, hogy nálunk az embereket ne foglalkoztatná, ki lehet homoszexuális. Jó példa erre az ismert botrányhős, Menyhért Mészáros László újsütetű akciója, melyben legújabb internetes újságjában meleg hírességek listáját közli a hivatásuk szerint, név nélkül, de az érdeklődőknek e-mailben a konkrét neveket is elküldi. A furcsa „szolgáltatás” iránt nagy az i'gény (lásd keretes írásunkat), ám Cseke István szerint mindez csupán üzleti fogás.- Ez a híresztelés meglehetősen kétélű dolog - mondta. - Előfordult már, hogy valakiről elterjedt, hogy meleg, s közben az illető politikus nem is volt az... Az emberek egyébként minél jobban élnek, annál kevésbé érdekli őket a másság. Ezt dr. Takács Judit, az MTA Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa állítja, mondván: nem véletlen, hogy a magas életszínvonalú skandináv országok a tolerancia zászlóvivői.- Itt is érvényesül az élni és élni hagyni alapelve - jelentette ki. - Ha valahol rosszul mennek a dolgok, ott az emberek könnyebben keresnek és találnak bűnbakokat. Ám ahol jólét van, ott a társadalmi szintű frusztráció is alacsonyabb. Ennek a belátásához még szociológusnak sem kell lenni, hiszen azt mindenki tudja, hogy a boldogabb ember jobb szomszéd... MENYHÉRT MÉSZÁROS LÁSZLÓ, a Net-Kacsa internetes bulvármagazin , életre keltője nem tagadja, hogy marketinges szempontok vezérelték, amikor 25 ismert meleg férfit föltett az internetre úgy, hogy csak foglalkozásukat irta le, a nevüket kipontozta, ám azt is bár- i kinek elküldi, aki érdeklődik a lista iránt. - Aki kíváncsi a nevekre, annak felhívjuk a figyelmét, hogy az érintettek nevét sem részben, sem pedig egészben nem adhatja tovább- mondta. Ennek természetesen kizárólag jogi okai vannak. Menyhért szerint a figyelemfelkeltő akció bevált: az elmúlt napokban több ezren kérték a teljes névsort. Ám, mint mondta, a reklámon túl praktikusabb oka is volt a leleplezésnek. - Szeretném, ha minél többen tudnák, hogy ezek az emberek melegek - jelentette ki.- Egy híresség ugyanis sokkal könnyebben ismerkedik, mint mások, s így szinte bár- * kit behálózhat. Nem tagadom, régebben némelyikük nálam is próbálkozott.
