Somogyi Hírlap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-04 / 258. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2005. NOVEMBER 4., PÉNTEK SOMOGYI GAZDASÁG Őshonos nyurgapontyokat telepítettek a Balatonba egyetértés A haltelepítések a gazdálkodás és a turizmus fontos részét jelentik a természetvédők és a horgászok szerint is A horgászok és a termé­szetvédők is igénylik, hogy a Balatonba több ős­honos hal kerüljön. En­nek az igénynek tett ele­get tegnap a Balatoni Ha­lászati Rt., amely ezer ki­ló nyurgapontyot, vala­mint kétezer darab tizen­öt-tizenöt dekás süllőt en­gedett a tóba. Czene Attila A balatonkenesei csónakki­kötőben csodálkozva figyel­ték az összegyűltek, köztük horgászok, ahogyan a konté­nerből egy csúszdán a Bala­tonba kerülnek a halak. A pontyok között akadt három­kilósnál nagyobb is. Ezek már horogra érettek.- A balatoni haltelepítéseket minél szélesebb nyilvánosság előtt kívánjuk végezni - mondta Kiss György Károly ve­zérigazgató. - Nagyon sok mendemonda keringett ugyan­is ezzel kapcsolatban. A halte­lepítés a gazdálkodás és a ré­gió turizmusának fontos ré­szét jelenti. Ha ugyanis jól vé­gezzük, az hosszú időn át vonzerőt jelent a Balatonnak. A természetvédők is igény­lik, hogy az őshonos halak nagyobb arányban éljenek a Balatonban. Éppen ezért ke­rült tegnap a tóba nyurga­ponty és süllő. Amióta a Balatoni Halászati Rt. a környezetvédelmi és víz­ügyi minisztérium kezelésé­be került, határozottabban nyit a horgászat a horgásztu­rizmus irányába. Ennek kö­vetkeztében a haltelepítése­ket mindig a horgászokkal egyeztetett módon hajtják végre. Az igényeiket figye­lembe veszik, ha azok nem sértik a szakmai szemponto­kat, valamint az ökológiai ér­dekeket, s a halak érdekeit. A kiváló minőségű és bősé­ges víz mellett mindez hozzá­járult ahhoz, hogy az egy év­vel korábbi adatokhoz képest huszonöt százalékkal több horgászjegyet, illetve -bérletet adott el a cég. Idei tapasztala­taik alapján a horgászok ked­vezően nyilatkoznak a balato­ni halfogási esélyekről. Előfor­dul, hogy az engedélyezett eszközökkel kereskedelmi mennyiségű halat tudnak fog­ni, bár az engedély kilo­grammban és darabszámra is maximálja az egy napon ki­emelhető és elvihető halak mennyiségét. Az egyre nagyobb horgász­zsákmány alapvetően a foko­zódó telepítésekkel magyaráz­ható Kiss György Károly ve­zérigazgató szerint. Pontyok a Balatonban. Közös akarat szárazon és vízen FOTÓ: GÁTI KORNÉL ÁLLÁSPONT A hal a parton marad fogd meg, És dobd vissza! Ez az elv honosodik meg egyre több országban. Vagyis sportnak tekintik a horgászatot; türel­mesen várnak a halra, ügyesen beleakasztják a horgot, amikor ráharap a csalira, nagy nehézséggel a partra húz­zák, aztán visszaengedik a vízbe. A Balatonnál viszont az sem teszi ezt, aki nem szereti megpucolni, s amúgy is utálja az ízét. Itt ugyanis a túlnyomó többség számára megélhetés a pecázás. Sokan eladják a kifogott halat, nem olyan drágán, mint amennyiért a boltban kapható, de még így sem olcsón. Mások pedig maguk vagy a barátaikkal közösen megeszik a keszeget, a pontyot, a süllőt, mert százféleképp elkészítve is finomak. tegnap órákig látszott a tiszta vízben a halászok által be­eresztett rengeteg hal. Megzavarodva úszkáltak körbe-körbe. Valaki azt mondta: horgászbottal két nap alatt vissza lehetne fogni valamennyit. Nem hiába lesz két hétig fogási tilalom a térségben; a halak ennyi idő alatt találják meg a maguk élet­terét a Balaton medrében, s akkortól szűnik meg a teljes ki­szolgáltatottságuk. visszadobni A halat? A vízbe? - nézett rám óriási szemekkel, csodálkozva egy horgász. Balatoni ember volt. Aki a mára gondol, s nem hisz a mesében. czene attila Aki nem vet, nem is arat földprogram Kevés somogyi pályázat (Folytatás az 1. oldalról) Homokszentgyörgyön öt éve indították el az első földprogra­mot. Napjainkban a Segítő Kéz Közalapítvány a működtetője, s további négy falu társult hozzá­juk. Eddig 27,5 millió forintot nyertek vetőmagra, műtrágyá­ra, jószágokra, mezőgazdasági gépekre. Tavaly száz családon segítettek, idén tizenkilenc csa­lád a gyógynövénytermesztés­be vágott bele. Utóbbihoz a szentgyörgyi önkormányzat másfél hektár területet biztosí­tott. Kulcsár Szilveszter polgár- mestertől megtudtuk: a sok je­lentkező miatt már bizottság dönt arról, hogy kit vonnak be a programba. Somogycsicsó, az alig kétszáz lelkes zsáktelepü­lés ugyancsak példaértékűen gyarapodott a szociális prog­ram által. Faggyas József pol­gármester méltán büszke rá, hogy 2001 óta minden évben nyertek. A jó tapasztalatok elle­nére mégis kevesen pályáznak: eddig mindössze tizenegy so­mogyi település próbálta meg. Jelenleg tíz megye kétszáz- hatvan településén működik szociális fóldprogram, a keleti és a dél-dunántúli régiókban. Mintegy tizenháromezer csa­lád kapcsolódott be, közel fele roma származású. 2000 óta kapott szociális földprogram támogatások Somogybán (forint) Összesen: 41 076 000 Visszaadták a beszedett adót Csikós Magdolna Hatmillió forintnyi, már besze­dett iparűzési adót fizetett, visz- sza a nagyatádi önkormányzat az egyik mobilszolgáltatónak - tudtuk meg Ormai István pol­gármestertől. A városban illet­ve a környéken elhelyezett, vé­teli lehetőséget biztosító átját­szó tornyok után eddig adózott a szolgáltató cég, mivel telep­helyként jelölte meg azokat a pontokat, ahol az építmények voltak. Egy bírósági döntés ér­telmében azonban elegendő a cég székhelyén, jelen esetben Budapesten adózni, mivel ön­magában a tornyok nem minő­sülnek telephelynek. Az országban így összesen két­milliárd forint rossz helyre fize­tett iparűzési adó gyűlt össze, melyre - a jogerős végzés értel­mében - a főváros jogosult. így a cég most visszakérte a már kifi­zetett összegeket, Nagyatádtól és az könyékbeli kis települé­sektől is. - A visszafizetés is rosszul érintette a várost és a költségvetésünket, de annak sem örülünk, hogy ezentúl el­esünk ettől a bevételtől - kom­mentálta az esetet a nagyatádi polgármester. Gyorsabb kifizetésben reménykednek a gazdák felvásárlás Egy tonna kukorica 101 eurót ér Harsányi Miklós Égnek a telefonvonalak a mező- gazdasági és vidékfejlesztési hiva­talban, mivel a 25 uniós tagállam­ban, így hazánkban is elindult az intervenciós program. Somogy­bán a tavaly átvett terménymeny- nyiség másfélszeresét, vagyis 400450 ezer tonna gabona fel­ajánlását várják. Nagy a nyüzsgés a Mezőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatal megyei kirendeltsé­gén. Tonnánként 101 euró 31 cent üti annak a termelőnek markát, aki az intervenciós program kere­tében adja el a durum- vagy étke­zési búzát, az árpát, a cirkot, vala­mint a kukoricát Megtudtuk: a somogyi terme­lőktől a múlt idényben - mintegy 7,6 milliárd forint értékben - 265 ezer tonna terményt vásárol­tak fel, a tárolókból csupán 20 ezer tonnát szállítottak el. Az MVH megyei központjában pilla­natnyilag úgy látják: az előttünk álló intervenciós szezonban 400- 450 ezer tonna gabonát igyekez­nek eladni a termelők. Túri Zol­tán szakreferens elmondta: a mennyiség - valószínűleg 70-80 százaléka - kukorica.- Nem lazsáltunk; az inter­netről letöltöttük a hivatalos for­manyomtatványt és továbbküld- tük az MVH-nak - mondta Ba- logh József, a somogyvári Mező- gazdasági Rt. elnök-igazgatója. - A négyezer tonna kukoricát és a 3000 tonna búzát raktározási ka­pacitással együtt ajánlottunk fel. Ez a megoldás gazdaságosabb és talán hamarabb pénzhez jutunk. Zalavári Ágnes, az MVH inter­venciós részlegének munkatársa kifejtette: az alapszabály majd­nem ugyanaz, mint korábban. Az uniós előírás alapján kizárólag megfelelő minőségű terményt fo­gadhatnak el, a jogszabály mennyiségi korlátokat is támaszt Durumbúzából legalább 10 ton­nát kell átadni, más termények­nél minimum 80 tonnát Ami lé­nyeges változás: faxon már nem lehet jelentkezni, csak az MVH - internetről is letölthető - forma- nyomtatványával foglalkoznak. Manapság számítógépek és e- mail gyorsítja az ügyintézést és a kifizetést ám - számos termelő szerint - az agrárbürokrácia bi­zonyos esetekben megrekedt a középkorban... Úgy tartják: lassú és túlzottan körültekintő. Bara­nyai Sándor, a vidékfejlesztési hi­vatal megyei kirendeltéségének vezetője ennek kapcsán elmond­ta: a gazdálkodók döntenek ar­ról, hogy a szabadpiacon adják el a terményt vagy intervencióban. Előre tudják, hogy sokféle elő­írásnak kell megfelelniük. - Meggyőződésem, hogy aki no­vemberben felajánlja a termé­nyét és ezt átveszik tőle, még idén megkaphatja a pénzt - tette hozzá. - Az viszont bizonyos, hogy nagy részük 2006-ban kap­ja meg a járandóságát. Szabadpiac vagy intervenció? Ez Itt és most a kérdés FOTÓ: LÁNG RÓBERT

Next

/
Oldalképek
Tartalom